Viktória királynő a számmisztika tükrében
Az angol királynő
Viktória királynő a 19. századi történelem megkerülhetetlen alakja, akinek uralkodása alatt a Brit Birodalom elérte a fénykorát. Hosszú regnálása volt a híres viktoriánus kor, amely a mai napig talán a leghíresebb korszak.
Apja, III. György őrült angol király ötödik gyermeke, s egyben negyedik fia, Edvárd kenti és strathearni herceg volt, édesanyja pedig Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő.
Alexandrina Viktória 1819. május 24-én született, s összesen 63 évig ült a trónon.
Ha alaposan áttekintjük az életét, számos érdekességre lelhetünk, s nemcsak történelmi, hanem matematikai értelemben is.
Viktória 1837. június 20-án lett a birodalom királynője, nagybátyja, IV. Vilmos halála után.
Viktória királynő és a számmisztika
Ekkor éppen 27 nappal múlt el 18 éves, majd 1901. január 22-én hunyt el 243 nappal a 81. születésnapja után. A 18 és 81 tükörszámok, a 27 és 243 pedig a 3 hatványai. S persze a születési év már tartalmazta az halála idején elért életkort is (1819).
A királynő tehát január 22-én hunyt el, éppen 122 (a dátum magyarul leírva 1/22) nappal a születésnapja előtt, s ha angolosan írjuk le a dátumot (22/1), akkor a 221-et kapjuk, amely a királynő születésnapja utáni napok száma minden évben. Viktória 1832 júliusától vezetett naplót egészen a haláláig, amely végül éppen 122 kötetből állt.
A királynő neve, Alexandrina Victoria , s persze a név éppen 19 betűből állt, amely a születési év, s ha angolosan írjuk a dátumot (24/5/19) akkor az is látszik, hogy 24-5=19. Persze a királynővé válása (1837) számpárainak különbsége is 19. Másrészt a 245 (24/5) felírható az 5, 7, 7 számok szorzataként, amely számok éppen 19-et adnak ki összeadva.
Persze ez csak egy kis játék volt a számokkal, s nem igazán befolyásolták Viktória királynő regnálásának 63 évét.
Kapcsolódó – Viktória királynő uralkodása