60 év özvegység őrülten – Sarolta mexikói császárné

YouTube-link

800px-empress_charlotte_of_mexico_hearst_castle.jpg

Sarolta császárné – Viktória királynő unokatestvére

Mária Sarolta Amélia Augusztina Viktória Klementina Leopoldina, a későbbi mexikói császárné, a Szász-Coburg-Gothai-házból származik. I. Lipót belga király, valamint Lujza Mária királyné negyedik gyermekeként született 1840. június 7-én a mai Brüsszel területén a királyi kastélyban. (a kép – Franz Xaver Winterhalter: Sarolta mexikói császárné – 1864)

Igazán illusztris családba tartozott, hiszen apja a legdrágább nagybácsi, I. Lipót belga király volt, emellett I. Lajos Fülöp francia király unokája volt. Unokatestvére volt Viktória brit királynőnek, s szintén unokatestvére volt Viktória férjének, Albert hercegnek is, ugyanakkor későbbi házassága révén Ferenc József és felesége Wittelsbach Erzsébet is közeli rokonságba került vele.

Sarolta a királyi pár egyetlen leánygyermeke volt, s nevét édesapja első felesége, Sarolta Auguszta walesi hercegnő után kapta. A walesi hercegnő ötven órányi vajúdás után egy halott fiúgyermeket szült meg, s pár órával később ő maga is elhunyt – valószínűleg belső vérzés következtében. Ez a haláleset volt az, amely miatt Viktória királynő szinte betegesen félt a szüléstől, bár ennek ellenére kilenc gyermeket szült alig 17 év alatt.

A fentiek miatt a szülők rendkivüli módon figyeltek és vigyáztak Saroltára, aki nagyon művelt hölgy lett. Négy nyelven beszélt folyékonyan, érdekelték a természettudományok és a zene, de tanult történettudományt és filozófiát is, ráadásul már születésekor Európa egyik leggazdagabb hercegnőjének számított.

A hercegnőből főhercegné

Apja a születése előtti évtizedben megalapozta a független Belgium hatalmát és erejét, egyrészt kitűnő politikai kapcsolatai, másrészt kíváló személyes, családi kapcsolatai révén. Mindezek mellett Lipót személyesen engedélyezte a francia politikai menekültek, mint pl. Victor Hugo vagy Jules Verne későbbi kiadója Hetzel letelepedését. De akár a Nemo kapitány mintájául szolgáló Gustave Flourens biztonságát is, mindaddig, ameddig a politikai helyzet nem konszolidálódott. (a kép -. Franz Xaver Winterhalter: Miksa mexikói császár – 1864)

maximilian_of_mexico_by_franz_xaver_winterhalter_hearst_castle.jpg

A hercegnő alig múlt tizenhét éves, amikor 1857. július 27-én férjhez ment Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd Miksa főherceghez, aki Ferenc József osztrák császár legidősebb öccse volt. Sarolta így osztrák főhercegné lett, s férjével Milánóba költöztek, ahol Miksa lombardiai és venetói helytartó volt. Két évvel később a liberális Miksát a császár leváltotta, s a család Triesztbe költözött, ahol a főherceg egy gyönyörű kastélyt, a Miramare-t építette feleségének.

A mexikói császári trón

Itt keresték meg Miksát a mexikóiak 1859-ben, hogy legyen a császáruk, de ekkor még elutasította a próbálkozást. Pár évvel később azonban III. Napóleon francia császár, Eugéniai császárné és Ferenc József császár sugallatára elfogadta a trónt. A császári pár 1864 áprilisában Mexikóba utazott. Miksa szinte vakon hitt a francia császár szavának, aki még egy látszat-népszavazást is rendezett, hogy Miksát becsapja. A főherceg és felesége ahelyett, hogy a közelmúlt nagyon tanulságos mexikói történelmét tanulmányozta volna, az etikett kidolgozásával és egyéb látszat-tevékenységek töltötte az idejét a hajóút alatt is.

Saroltát a Belga Légió közel 1500 főnyi önkéntes csapata kísérte, Miksa több mint hétezer fős serege mellett. A franciák ekkor már jelentős létszámban voltak jelen az országban, s a császári párt jelentős spanyol és brit flotta is kísérte. Vera Cruzban szálltak partra 1864 május 28-án, s június 12-én bevonultak a Mexikóvárosba, ahol a Chapultepec palotába költöztek, ahol a régi azték császárok is laktak. Férje hatalmas sugárutat épített Saroltának a városközpontba, amelyet Császárné sétánynak nevezett. Miksa bizalmába fogadta Antonio López de Santa Anna tábornokot, aki jó húsz évvel korábban a cukrászdaháború során elveszítette a franciák jóindulatát, s akik így gyorsan ki is utasították az országból.

A mexikói kaland

Ekkor már látszott, hogy Miksa csak báb, de ő felül akart mindezeken kerekedni, s komoly reformokat akart az országban, amelyet azonban szintén nem néztek jó szemmel a franciák. Miksa legszűkebb testőrségét, akik őt és feleségét védték, magyarokból állította össze, többek között a később a hawaii királyi gárda parancsnoki címéig jutó Jajczay Józsefből, de a váltakozó sikerű harcokban végül az indián származú Benito Juarez győzedelmeskedett, s Miksa fogságba került. Ennek közvetlen előzményeként 1866-ban az USA a támogató francia csapatokat Mexikó elhagyására kényszerítette a Monroe-elv alkalmazásával, így a császári pár tulajdonképpen magára maradt. Juarez, korábbi mexikói elnök vezetésével, akit a francia csapatok 1863 májusában űztek el Mexikóvárosból, folyamatos harcot folytattak ellenük a köztársaságpárti mexikóiak. (a kép – Franz Xaver Winterhalter: III. Napóleon – 1855)

Sarolta 1866-ban Európába utazott, hogy IX. Piusz pápától és III. Napóleontól segítséget kérjen, de nem járt sikerrel, amely miatt mély depresszióba esett, s már sohasem tért vissza Mexikóba. Eközben férjét kivégezték, s a hagyomány szerint az utolsó szavai ezek voltak: “Szegény Sarolta“.

A kivégzés következményei

A kivégzés hirére Sarolta teljesen összeomlott és elméje megzavarodott. Családja több híres orvossal megvizsgáltatta, s mindegyik őrültnek találta. A közélettől teljesen visszavonult, s előbb a Miramare-kastélyban, majd a Brüsszel melletti Tervuren kastélyban, végül a flamandiai Meise városában a Bouchout-kastélyban élt még összesen hatvan évig.

Az első világháborúban a német hadsereg megszállta Meiset, s ekkor a kastély kapuján egy német és flamand nyelvű táblát találtak: “E ház lakója Őfelsége Sarolta, Mexikó császárnéja, kinek sógora Őfelsége Ferenc József, Ausztria császára, Magyarország királya.” E ház a katonák számára tabu volt, oda nem léphettek be. Sarolta élete végéig úgy hitte mexikói császárnő,s férjét folyamatosan várta, ágyában egy kis babát tartott, akit Max-nak hívott. Végül 1927. január 19-én halt meg a bouchout-i kastélyban.

Sarolta, az özvegy császárné

Saroltának nem született gyermeke, de ennek valószínűleg Miksa főherceg korábbi szifiliszes fertőzése volt az oka. A császári pár 1865-ben örökbe fogadta a korábbi mexikói császár Agustin de Iturbide unokáit. A két éves Agustín de Iturbide y Greent kinevezte Iturbide harcegének, s megtette a császári trón örökösének.

Erősen tartja magát a legenda, hogy Sarolta 1867. január 21-én egy házasságon kívüli fiúgyermeket szült, amelynek apja egy belga báró Alfred Van der Smissens ezredes lett volna. A hírek szerint ez a gyermek lett Maxime Weygand francia tábornok (1867-1965), két világháború jelentős katonája. Weygand tábornok egész életében visszautasította, hogy ezeket a pletykákat kommentálja, de szüleinek személyazonossága ma is ismeretlen. (a fotón Maxime Weygand)

Mexikóban ma is gyakran énekelnek egy Saroltáról szóló gúnydalt, az „Adiós mamá Carlota”-t, amelyet a császárság bukása után Vicente Riva Palacio (1832–1896) mexikói író és ügyvéd szerzett, aki egyébként a hadbírósági tárgyaláson Miksa védője volt.

Két magyar királylány

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

 djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük