Véres Mária házassága

Mária házassága

Aragóniai Katalin kívánsága 1553. július 17-én teljesült, hiszen hat megszületett gyermeke közül az egyetlen felnőttkorát megélt lánya, Mária, az angol trónra lépett öccsét, VI. Edvárdot követve, miután a kilenc napi uralkodó Lady Jane Gray a Towerbe került. (a képen Lady Jane Gray)

Éppen egy év telt el, amikor 1554. július 25-én a winchesteri katedrálisban egy házasságkötés történt, amelynek résztvevői I. Mária angol királynő és Fülöp herceg, V. Károly német-római császár fia voltak.

Mária ekkor már 38 éves volt, s egyre kevesebb esélye volt arra, hogy utódja születhessen, így örült annak, hogy a német-római császár javasolta ezt a házasságot. Károly egy angol-spanyol szövetséget akart létrehozni a franciák ellen és emellett az angolokat is vissza akarta terelni a katolicizmus felé. (a képen Mária és Fülöp)

philipmaryberger.jpg

Persze Fülöp, aki a házasságkötés napján kapta meg apjától a nápolyi királyi koronát, afféle nászajándéként, 11 évvel fiatalabb volt, mint a felesége, de ez akkortájt, főként a Habsburg-családban nem okozhatott problémát.

Ráadásul a sanyarú sorsú Máriának eléggé zaklatott volt az eddigi élete a férjkeresés szempontjából is.

A férjkeresés

Mária VIII. Henrik angol király és első felesége, Aragóniai Katalin ötödik gyermekeként született, de az első és egyetlen, aki túlélte a csecsemőkort. Ő is nehezen született meg, koraszülöttként és hosszú ideig tartott, amíg megerősödött.

A csalódott király, aki fiút szeretett volna, a csalódás ellenére szerette a lányát, aki nagyon okos, intelligens és engedelmes volt.

Nem is várt sokat a lehetséges kérők felkutatásában, hiszen Mária még alig kétéves volt, amikor I. Ferenc francia király egyik fiának ígérték, de három évvel később a jegyességet felbontották. Hatéves korában az akkor 22 éves V. Károly császárral jegyezték el, aki egyébként unokatestvére volt, hiszen a császár anyja, Johanna és Mária anyja testvérek voltak. Néhány év múlva ezt az eljegyzést is felbontották. (a képen V. Károly)

vkaroly_2.jpg

Ekkor újabb tárgyalásokat kezdtek a franciákkal, de Henrik azt szerette volna, ha maga a király veszi feleségül Máriát. Már a házassági szerződést is megfogalmazták, amely szerint Máriát I. Ferenc vagy a második fia, Henrik, Orleans-i herceg veszi majd feleségül. Közben azonban újabb fejlemények voltak, amely miatt a házasság kútba esett. Ekkor merült fel V. Jakab skót király neve is, majd Szapolyai János magyar király is, akivel egyébként az akkori angol királyi udvarnak kiterjedt kapcsolata volt.

A mohácsi vész előtt a magyar diplomácia szinte egész Európát végigjárták segítségért, de VII. Kelemen adott segítséget és VIII. Henrik ígért segítséget, amely azonban már későn ért ide. A német-római császár semmilyen segítséget nem nyújtott, sőt amikor felmerült, hogy Henrik lányát, Máriát esetleg Szapolyai János venné feleségül, szinte azonnal megvétózta a lehetséges frigyet.

A trónon

Közben Henrik elvált Aragóniai Katalintól, majd lefejeztette a második feleségét és elvesztette a harmadikat is, viszont volt egy fiú örököse, így nem sokat foglalkozott Mária ügyeivel.

A halála után fia, Henrik került a trónra, majd pár napra Lady Jane, s végül trónra léphetett a katolikus Mária is, aki a saját kezébe vette a férjkeresést. Persze nagyon nem kellett, hiszen a korábbi férj-jelölt, aki egyébként (mint már korábban kiderült) az unokatestvére volt, a fiát szánta neki férjül. (az ábrán nem minden leszármazott szerepel)

Így jutottak el a winchesteri katedrálisba. (a képen Mária)

Első komolyabb lépésként már 1553 szeptemberében elküldték Máriának Fülöp portréját, amelyet Tiziano festett. A királynő szinte beleszeretett a fiatal, jóképű, magabiztos fiúba, akinek az előző házasságából már volt egy fia, a mentálisan beteg Károly, vagyis Don Carlos. A fiú anyja a szülés utáni komplikációkban hunyt el.

Fülöp és Mária

Eddig politikai szerződésnek tekintette a leendő házasságot, ahogyan egyik levelében utalt is rá: „Ha Fülöp hajlandó lesz szeretni, ám legyen, de abban a korban vagyok, amelyet Őfelsége már ismer, és soha nem tápláltam szerelmet. De ha be akarna avatkozni országom kormányzásába, nem engedhetek meg ilyesmit.”

Mindez főként azért volt fontos, mert az alsóház külön kérte, hogy ne menjen férjhez külföldihez, főként egy katolikushoz, de ő már meghozta a döntését. A kezdeti nehézségek után mindkét ház ratifikálta a házasságot, így már semmi nem akadályozhatta meg az esküvőt.

A ceremónia páratlan nagy pompában zajlott le, s a forgatókönyv Aragóniai Katalin és Arthur herceg házasságának menete szerint alakult. (a képen  Aragóniai Katalin és Arthur herceg)

Ami Fülöpöt illeti, néhány évvel azelőtt, hogy a leghatalmasabb birodalom vezetője lett, kötelességtudóan feleségül vette Máriát, de ahogyan az egyik tanácsadója Ruy Gómez da Silva, Éboli első hercege megfogalmazta:

“A királynő egy kiváló hölgy, de idősebb, mint gondoltuk, de Őfelsége olyan jól viselkedik, és annyi ajándékot ad, hogy biztos vagyok benne, hogy mindketten nagyon elégedettek lesznek egymással, a király igyekszik olyan barátságos lenni, mint lehetséges, úgy véli, hogy házassága nem a testért jött létre, hanem e terület helyreállítása és ezen államok (Flandria) megőrzése érdekében.”

Az angol trónra így egy (leendő) spanyol király került, amely nem igazán tetszett az angoloknak.

 Források – djp

Kapcsolódó posztok

Hogyan lett VIII. Henrik a Hit Védelmezőjéből kiátkozott?

Hogyan került VIII. Henrik az angol trónra?

Leányvásár – Aragóniai Katalin hozománya és házasságai

Mária, a Véres angol királynő

Hogyan került az angol trónra I. (Katolikus vagy Véres) Mária?

Egy királynő kilenc napja – Lady Jane

V. Károly – a nagyhatalmú császár, aki a mellékhelyiségben született 

A fentiekből következik, hogy Véres Mária és II. Fülöp is Árpád-házi leszármazott, hiszen mindketten leszármazottai V. Istvánnak, s Jolánta magyar királyi hercegnő révén II. Andrásnak is!

 

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.