Mária, a Véres angol királynő

Mária szüleinek az ötödik gyermeke volt, de az első, aki túlélte a csecsemőkort. Születése csalódás volt, hiszen fiú örököst vártak. Mivel a várt örökös nem érkezett, apja VIII. Henrik el akart válni Mária anyjától Aragóniai Katalintól. Amikor az egyház ezt nem engedte, Henrik megalapította az anglikán egyházat és mégis elvált.

A szülei válása után féltestvérével, a később kivégzett Boleyn Anna lányával, Erzsébettel élt, mert a király nem engedte, hogy anyját meglátogassa.

viii-henrik.jpgApja, VIII. Henrik halála után féltestvére, VI. Edvárd került a trónra, aki azonban néhány év múlva váratlanul elhunyt. Edvárd unokatestvérét, Lady Jane-t jelölte meg trónörökösként, aki a kilencnapos királynőként ismert.

A trónra lépése után azonban Mária hívei megfosztották az uralkodói címtől és Mariát kiáltották ki királynőnek, aki néhány hónap múlva kivégeztette Lady Jane-t.

1553. október 1-én megtörtént a koronázás, így arra került sor, amelyet VIII. Henrik egész életében próbált elkerülni – egy nő fejére került az angol korona. Igaz volt már egy uralkodónő az Anarchia korában, Matilda, és ott volt a gyorsan kivégeztetett Lady Jane, de egyiket sem koronázták meg. A koronázás egyik érdekessége az volt, hogy nem a canterbury érsek végezte, hanem a winchesteri püspök, mert az érsek éppen a Towerben volt, s nem vendégségben.

Mária nem véletlenül kapta a Véres és Katolikus mellékneveket, hiszen uralkodása néhány éve alatt protestánsok százait, ezreit üldözték és többek között újjáélesztették a westminsteri római katolikus bencés kolostort.

Közben erre az időszakra esett az utolsó franciaországi birtokok, Calais elvesztése is.

A katolicizmushoz való visszatérésnek a jele volt a házassága Fülöp spanyol herceggel, aki hithű katolikus volt, nagy ellenreformátor, az inkvizíció nagy támogatója, ugyanakkor középszerű, de kötelességtudó.

Erre a házasságra 1554. július 25-én került sor, s Mária ragaszkodott ahhoz, hogy a herceg megkapja a király hitvese címet és minden hivatalos dokumentumon a közös néven szerepeltek.

Ez a házasság azonban több tekintetben is érdekes volt. Fülöp annak a Johannának volt az unokája, akinek testvére volt Aragóniai Katalin, vagyis közeli rokonok voltak egymással.

A másik érdekesség, hogy Fülöp annak az V. Károlynak volt a fia, akinek korábban VIII. Henrik feleségül ígérte Máriát. Így az apa helyett a fiú lett a férje, aki azonban tizenegy évvel fiatalabb volt, mint a királynő. Ráadásul Fülöp, aki részben osztrák, részben spanyol volt, lenyűgöző angol felmenőkkel is rendelkezett.

Máriának sietnie kellett, ha utódokat akart, mert félt attól, hogy féltestvére lesz az utódja, ez indokolta a sietséget.

Fülöpöt végül apja V. Károly ajánlotta Máriának, aki korábbi jegyesétől kért segítséget. A herceg nem igazán örült az ötletnek, de kötelességtudó volt, s a szeme előtt lebegett, hogy az utódai révén megszerzi a feltörekvő Angliát a Habsburgoknak. Mária ezzel szemben szinte rajongott a művelt, de kevés önbizalommal rendelkező hercegért.

Az angolok azonban nem annyira rajongtak a katolikus hercegért, így 1554-ben felkelés tört ki, amelyet levertek és próbálták Erzsébetet is belekeverni, de nem sikerült. Persze azért néhány hónapig a Towerben, majd egy évig háziőrizetben raboskodott. Mária a felkelésre válaszként közel száz protestánst végeztetett ki, s az öt éve alatt közel 280 főt égetetett meg máglyán.

Néhány évnyi próbálkozás után a várt utód nem érkezett meg, ehelyett Máriának csak fantomterhessége volt. Fülöp természetesen bizonyára számtalanszor megcsalta a feleségét, s egyes feltételezések szerint beleszeretett Erzsébetbe, Mária féltestvérébe. Azt remélte, hogy hamarosan ő kerül a trónra, s őt is feleségül veheti. Aztán harminc évvel később hadakoztak egyet egymás ellen, ahol Fülöp Győzhetetlen Armadája súlyos és szégyenteljes vereséget szenvedett.

Fülöp, amikor látta, hogy az utód nem érkezik, elhagyta Angliát. Erzsébet próbált nővérének segíteni, de Mária egyre gyanakvóbb lett és végül távozott az udvarból. A királynő újra azt mondta, hogy állapotos, de az utód tíz hónap után sem érkezett, így végül kelletlenül beismerte, hogy nem lesz gyermeke.

Közben egyre betegebb lett, s utolsó napjaiban már belátta, hogy húga fogja követni a trónon, sőt ezt hivatalosan is beismerte. Így amikor 1558. november 17-én hajnalban csöndesen és békésen meghalt, akkor abban a tudatban tette, hogy Anglia újra protestánssá válik a halála után. Sorban a harmadik királynő alatt …

Mária egyébként szerette a divatot, jól táncolt, kiválóan zenélt és jól beszélt latinul. A legnagyobb szenvedélye a szerencsejáték volt, amely hithű katolikusként kissé érdekes. Titkos elszámolásai azonban erről tanúskodnak.

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?