Hogyan került VIII. Henrik az angol trónra?

VIII. Henrik családja

Éppen 530 éve született az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője, akinek a nevét szinte mindenki ismeri, akár a hat felesége, akár az anglikán egyház megalapítása révén.

VII. Henrik és Yorki Erzsébet második fia 1491. június 28-án született a Greenwich-palotában. A családja igazi királyi család volt, hiszen apai nagyanyja Margaret Beaufort, III. Edvárd harmadik fiának, Gaunt Jánosnak a dédunokája volt, míg édesanyja IV. Edvárd legidősebb lánya volt, akinek ráadásul már nem volt élő fiútestvére, férje trónralépésekor.

ye1.jpgVII. Henrik, bár a Lancester-ház képviselőjeként jogos örökös volt, de az örökösödési rangsorban hátrébb állt, mint a York-ház tagjai, így a korszak egyik legszebb nőjének tartott Erzsébetet elsősorban a trónigénye erősítése miatt vette feleségül, de nem akart vele a hatalomban osztozni. Emiatt még a házasságkötés előtt megkoronáztatta magát, s visszavonta a III. Richárd által megalkotott Titulus Regiust, amely kétségbe vonta volna felesége trónigényét azzal, hogy törvénytelennek nyilvánította IV. Edward gyermekeit, így Erzsébetet is.

VII. Henrik tehát 1485. október 30-án megkoronáztatta magát, majd a pápa engedélye után 1486. január 18-án összeházasodtak. A király biztosra mehetett, mert első fiúk (Artúr) nyolc hónap után, 1486. szeptember 20-án megszületett, de csak 1487. november 25-én koronázták királynévá Erzsébetet.

A házasság, bár részben érdekházasság volt, mégis boldognak bizonyult, Erzsébet szerette a férjét, aki szinte imádta kedves és jótékony feleségét. A feleség szerette a táncot és zenét, szeretett vadászni és célba lőni, valamint a korszak egyik legműveltebb és legokosabb asszonya volt. A fiú után egy lány (Margit, a későbbi skót királyné) született, majd megérkezett a kis Henrik is, akit egy év múlva egy kislány (Erzsébet) követett. Őt követte Mária (a későbbi francia királyné), majd Edmund.

arthur.jpgArtúr herceg

Henrik azonban másodszülött fiú volt, így a trón várományosa bátyja Artúr volt, míg őt papi pályára szánták. Édesanyja nagyon sok energiát fektetett a fiatal herceg neveltetésébe és oktatásába, így York hercegeként, mivel nagyon szeretett olvasni (amire édesanyja tanította meg), rendkívül nagy tudásra és széles körű műveltségre tett szert. Gyerekként hamar megtanult latinul, franciául és olaszul is. Tanult matematikát, zenét és mivel papi pályára készült, teológiát is. Tehetséges zenész volt, megtanult lanton, orgonán és csemballón is játszani. Mindezek mellett szerett íjászkodni, vadászni, lovagolni és birkózni, s módfelett kedvelte a lovagi tornákat.

Apjával viszont nagyon feszült volt a kapcsolata, a palota szinte börtön volt a számára, s egy ízben a hirtelen haragú apja, majdnem meg is ölte fiát. Szinte minden lépését őrök hada figyelte, semmit sem tehetett észrevétlenül.

VII. Henrik figyelme a frissen alakult Spanyolország felé fordult, s legnagyobb fiát, Artúrt eljegyezte Aragóniai Katalinnal, aki Kasztiliai Izabella és II. Ferdinánd legkisebb lánya volt. A két királyi család már 1487-ben felvette egymással a kapcsolatot, majd 1489-ben megkötötték a házassági szerződést. Artúr ekkor kettő, Katalin hároméves volt, de már ettől az időtől kezdve walesi hercegnőnek nevelték.

ak.jpgA helyzet rosszra fordul

A dolgok 1495-ben kezdtek kissé rosszra fordulni, amikor elhunyt a hároméves Erzsébet, de abban a korban elég nagy volt a gyermekhalandóság. 1499. május 19-én Artúr és Katalin jelképes házasságot kötöttek, s a két fiatal élénk levelezésbe kezdett. Közben meghalt Katalin egyetlen fiútestvére, Juan herceg, majd nem sokkal később elhunyt Edmund herceg is.

Az ifjú feleség közben 1501 nyarán Angliába indult, de a heves viharok miatt csak októberben értek partot.

VII. Henrik megbizonyosodhatott arról, hogy Katalin valóban szép, tojásdad arcú, aranyszőke hajú lány, aki kissé alacsony, s hangja eléggé mély ugyan, de mégis megnyerő jelenség. Artúr azonban tőle is alacsonyabb volt, s beteges, gyenge fiú volt.

A társalgás okozott némi problémát, mert másképpen ejtették a latin szavakat, így nehezen értették meg egymást.

Az igazi esküvőt 1501. november 14-én tartották a Szent Pál-székesegyházban, ahol a menyasszonyt az ifjú, akkor éppen tízéves Henrik herceg kísérte az oltárhoz, aki már akkor is fejlettebbnek tűnt, mint bátyja. Az esküvői lakomán Katalin a király mellett, a férj azonban a testvérei között foglalt helyet. A lakoma után következett a nászéjszaka, amikor az ifjú pár eltöltötte az első közös éjszakát. A nászéjszaka után a fiatalok külön nevelkedtek, Katalint Yorki Erzsébet vette a szárnyai alá, Artúr pedig Ludlow várában nevelődött.

1502-ben a tavasz szokatlanul zord volt és súlyos járvány terjedt az országban. Nem teljesen világos milyen betegség volt, lehetett tüdővész vagy pestis is. A krónikások “izzadásos betegségről” beszélnek, amely megfertőzte Artúrt és Katalint is. A hercegnő súlyos betegen feküdt amikor férje elhunyt.

h2_1.jpgOtt állt 16 évesen, özvegyen.

A trón ettől a perctől Henriket illette meg.

Artúr halála után

Az, hogy az özvegy feleség új férje Henrik legyen, szinte azonnal felmerült, bár a két fél között volt néhány évnyi különbség a spanyol hercegnő javára. Mindezt az is erősítette, hogy Katalin eskü alatt vallotta, hogy a férje, akivel összesen hét alkalommal töltötték együtt az éjszakát, “nem ismerte meg”, vagyis érintetlen volt, amely Artúr herceg egészségi állapota alapján könnyen igaz is lehetett.

A király és felesége eközben aggódott, hogy egyetlen életben maradt fiúkat is baj éri, ezért Yorki Erzsébet újra teherbe esett, azonban 1503. február 2-án egy kislány született, aki még aznap el is hunyt, viszont pár nappal később az édesanyja is elhunyt, éppen a 37. születésnapján. Új fiú örökös tehát nem született.

Az angol és a spanyol fél 1503. június 23-án kötötte meg házassági szerződést, amelyhez azonban pápai engedély volt szükséges, mert a sógornői viszony az egyházi értelmezés alapján a leánytestvéri viszonnyal volt egyenértékű.

ach.jpgVIII. Henrik trónra lépés megnősül

Katalin kezdetben ellenezte a házasságot (többek között a korkülönbség miatt), s az angol király is elkezdett tapogatózni más feleség után, ennek következtében a két fél közötti egyezséget VII. Henrik 1505. június 27-én felbontotta.

Eközben Katalin édesanyja, Izabella is elhunyt, s a fiatal özvegy önpusztító vallássosságba menekült és súlyos pénztelenség is gyötörte.

Az angol király eközben a világtól szinte teljesen elzárva nevelte egyetlen fiát, minden napját pontosan beosztva. Katalin és Henrik egyre közelebb került egymáshoz, amelyet természetesen az is segített, hogy az ifjú herceg jóképű és jó megjelenésű ifjúvá érett.

Katalin már menekülni akart Angliából, de közben a fiatal Henriknek is megtetszett a spanyol hercegnő, akinek szintén imponált a magas, sportos, jó kiállású fiú.

A spanyolok azonban már éppen a hercegnő hazaszállítását szervezték, amikor az angol király elhunyt, így VIII. Henrik trónra került.

Apja halála után, VIII. Henrik 1509. április 21-én lépett trónra, majd másfél hónappal később feleségül vette elhunyt bátyja özvegyét, Aragóniai Katalint, így a koronázáskor már mindkettőjüket megkoronázhatták a Westminster-apátságban. Elkezdődött VIII. Henrik majdnem négy évtizedes uralkodása.

folytatása következik …

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

 djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük