Az alkoholista cárnő, aki szeretője fejét egy üvegben tartotta

A cárnő gyermekkora

Marta Helena Skowrońska valószínűleg lengyel származású római katolikus lány volt, aki valószínűleg 1684. április 14-én vagy 15-én született a livóniai Ringenben. Szülei 1689 körül haltak meg pestisben, s egy evangélikus lelkész nevelte föl. Amikor kicsit nagyobb lett, mosogatólány vagy mosónő lehetett a családnál, s nem tanult meg sem írni, sem olvasni. Ez kihatott arra, hogy egész életében írástudatlan maradt. (a képen I. Katalin)

katalin.jpg

Marta nagyon szép, hosszú szőke hajú és bársonyfekete szemű fiatal lány volt, aki 17 évesen (kényszerből) férjhez ment egy svéd katonához, de nyolc nap múlva a férjét elvezényelték.

Később Borisz Seremetyev, majd Alekszandr Mensikov herceg háztartásában dolgozott, aki Nagy Péter cár legjobb barátja volt. Mensikov herceg otthonában találkozott Nagy Péter cárral, s a találkozás után nem sokkal a cárhoz költözött, majd pár hónap múlva egy kisfiút szült neki, aki azonban csecsemőkorában meghalt. (a képen Nagy Péter)

nagypeter.jpg

A cár felesége

A cár kedvéért áttért az ortodox hitre és felvette a Katalin Alekszejevna nevet. Minden útjára elkísérte a cárt, s gondoskodott róla, ahogyan tudott. Mindezek mellett összesen 12 gyermeket szült neki húsz év alatt, akik közül azonban csak kettő élte meg a felnőttkort. Az alattvalók többsége nem igazán értette, hogy a cár miért vonzódik a szőke lányhoz, s ekkor Katalin úgy határozott, hogy a haját befesteti sötétre, hogy megkülönböztesse magát a cár előző szeretőjétől, Anna Monstól. (a cári udvar Nagy Péter korában)

buli.jpg

Amíg Szentpétervárt építették, a cár és Katalin egy háromszobás faházban lakott, ahol Katalin főzött a cárra és vigyázott a gyerekekre. Péter pedig eközben a kertet gondozta.

A mindig energikus cár valóban boldog volt, amikor együtt volt Katalinnal, így Péter 1707 őszén titokban feleségül vette, majd 1712. február 9-én nyilvánosan is összekötötték az életüket. Közben a cár, az első feleségét, Jevdokina Fjodorovna Lopuhinát kolostorba zárta. Az első feleségéhez leginkább Alekszej Petrovics, a trónörökös kötötte, aki azonban 1718-ban elhunyt, miután a cár börtönbe záratta és halálra kínoztatta.

Az új házasságban bizonyosan szerepe volt annak is, hogy a törökökkel való összecsapáskor, amikor veszni látszott a helyzet, Katalin egy okos megegyezést javasolt Mehmet pasának. Az oszmán nagyvezír beleegyezett a békekötésben, s Péter ezt Katalinnak tulajdonította. Egyik fiúk halála után azonban fontolóra vette, hogy elválik Katalintól az egyik ágyasa kedvéért, de végül mégsem váltak el, sőt cárnévá koronázta, amelyre addig még nem volt példa. (a képen a cár és a cárné)

A cárné szeretői

Katalin azonban kevéssé foglalkozott az ország életével, bálokat rendezett és szeretőkkel múlatta az időt. Erős alkoholistává vált, s az alkohol mellett a fekete himlő is elcsúfította az arcát.

Ekkortájt volt házaséletük legbizarrabb része, amikor a cár kiderítette, hogy Katalin (egyik) szeretője Willem Mons kamarás volt, akit 1724 novemberében elfogtak és vasra verve szállítottak a börtönbe. A vád sikkasztás volt, s a férfi hamar a hóhér bárdja alá került. A cár úgy intézte, hogy éppen arrafelé sétáljanak a kivégzés időpontjában, de Katalin nem lepődött meg a szeretője lefejezésén.

Így az olykor őrült Péter mást talált ki.

A kivégzett férfi fejét tartósították és arra kényszerítette a feleségét, hogy az ágya mellett tartsa egy üvegben. Hogy ez valóban így van-e, nem tudni, de Mons feje (egy üvegben) fél évszázadáig megtalálható volt a Nagy Péter által alapított Kunsztkamara gyűjteményben, aztán eltemették.

A cár utolsó napjaiban komoly trónharc alakult ki, amelyben az egyik párt, a különös körülmények között elhunyt Alekszej cárevics fiát támogatták, míg mások Katalin látták volna szívesebben a trónon. A döntés végül Mensikov kezében volt, aki hadsereg vezetőinek segítségével Katalin felé billentette a mérleget.

nagypeterhalala.jpg

Az alkoholista cárnő

Amikor 1725. február 8-án hajnalban a cár elhunyt, végigjárták a kaszárnyákat nyomásgyakorlás céljából, így amikor Katalin a szenátusra bízta a döntést – tulajdonképpen biztosra ment.

Így lett egy írástudatlan nőből az első orosz cárnő.

A cárnő továbbra sem foglalkozott az ország ügyeivel, bálokat rendezett, szeretőket tartott és szinte folyamatosan mulatozott. Arra azért maradt ideje, hogy a cár előző feleségét a kolostorból egy erőd börtönébe zárassa, ahol egészen Katalin haláláig maradt. Emellett megkerestette négy testvérét és grófi, valamint grófnői címeket adományozott nekik.

Néhány ügyben folytatta a férje által elkezdett munkákat, bár ezeket jórészt a hivatali automatizmusok mozgatták. Katalin végül1727. május 17-én a tuberkolózis okozta magas lázban elhunyt, s Alekszej cárevics fia, Péter foglalta el a trónt, akit az elhunyt Katalin is megnevezett utódjaként.

 Források – djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.