IV. Iván – amikor még nem volt Rettegett Iván

Iván születése

A világtörténelem egyik legismertebb uralkodója volt Rettegett Iván, aki elsőként lett minden oroszok cárja.

Apja, III. Vaszilij nagyherceg (a képen) már két évtizede házas volt, de még nem sikerült utódot, főként fiú utódot nemzenie. A nagyherceg már 47 éves volt és egyre jobban nyugtalanította az örökös hiánya, akárcsak a bojárokat. A nagyhercegi pár mindent megtett, a feleség még távoli helyekre is elzarándokolt és mindenféle mágiát, varázslatot is megpróbált, de hiába.

A nagyherceg így elvált az első feleségétől, akit egyébként később szentté avattak, s feleségül vett egy tőle alig 31 évvel fiatalabb tatár és szerb felmenőkkel bíró hercegnőt, Elena Vasziljevna Glinszkaját.

Az ortodox egyház nem igazán akarta a válást, de Vaszilijt elvakította a lány “arcának szépsége és fiatal kora”, így 1526. január 21-én összeházasodtak. (a képen a nagyherceg és fiatal feleségének esküvője)

Itt sem ment azért azért minden könnyen, mert bő négy évet várni kellett, míg 1530. augusztus 25-én megszületett Iván, majd két év múlva Jurij Vasziljevics, aki viszont süketen született, így nem tekintették trónörökösnek. (a képen a kis Iván)

Nem Rettegett Iván – a nagyfejedelem

Bizonyára tovább folyt volna még a lehetséges örökösök sora, de a nagyherceg egy év múlva egy vadászat során erős fájdalmat érzett, majd egy tályog keletkezett a jobb csípőjében, s az orvosok nem tudták jól kezelni. Hazavitték Moszkvába, majd 1533. december 3-án éjfélkor elhunyt. Halálos ágyán átruházta hatalmát a nagyobbik fiára, aki akkortájt három éves volt, de természetesen az anya lett a régens. A fiút december 6-án nagyfejedelemmé kiáltották ki.

Ez aztán nem igazán tetszett a bojároknak, ráadásul a hercegnő katolikus volt, amely újabb ütközőpont volt. A bojárok tulajdonképpen tehetetlenek voltak, bár sok mindent megpróbáltak ellene. Ráadásul nemcsak a bojárok, hanem saját testvére is ármánykodott ellene, akit ráadásul az ő kérésére engedtek ki korábban a börtönből. Elena azonban újra börtönbe záratta, ahol aztán éhen halt. (a képen Elena Glinszkaja)

Кондратий Биркин «Елена Васильевна Глинская, государыня и великая княгиня, правительница всея Руси» — история rotmistr1980

Ez nem igazán zavarta Elenát, aki tehetséges államasszony lett, s 1535-ben egy valutareformot is kivitelezett, majd fegyverszünetet kötött a litvánokkal és védőfalat építtetett Moszkva köré. Néhány év múlva azonban, 1538. április 4-én (más források szerint 3-án), alig huszonnyolc évesen hirtelen elhunyt – megmérgezték. Ő ugyan nem volt cárnő, de a hatalma megvolt hozzá.

Nem Rettegett Iván – a cár

A nyolcéves kisfiú körül számos bojár megjelent, s mindenki a hatalmat akarta. A két hercegfiú régi, kopott ruhákat viselt és olykor éheztek is – de Iván ezt később sem felejtette el. Csendben tűrte a bojárok tetteit, majd tizenhatéves korában, 1547.január 16-án felvette Monomakh sapkáját és Oroszország uralkodója lett. Ő azonban nem nagyherceg lett, hanem “minden oroszok cárja”-ként koronáztatta meg magát. (a képen Iván cár 1547-ben)

Pavel Pleshanov. "Rettegett János cár és Szilveszter pap a nagy moszkvai tűzvész idején 1547. június 24-én"

Ekkorra már egy magas, szélesvállú és sportos fiatalember volt, ‘elég kellemetlen’ arccal és hosszú, görbe orral.

Cárként azonban szüksége volt utódokra és ehhez szüksége volt feleségre, így meghívókat küldött ki a nemes családoknak, hogy küldjék el lányaikat Moszkvába. A hírek szerint 1500 lány jelent meg (a fenti képen néhány potenciális jelölt), akik közül kiválasztotta Anasztázia Romanovát (Anasztaszija Jurjevna Zaharinát), akit február 3-án feleségül is vett. A források szerint Anasztázia intelligens és művelt nő volt, aki jó hatással volt az ingatag jellemű cárra, s házasságuk boldognak tűnt. (a képen Anasztázia)

Анастасия Романовна (царица) - биография, новости, личная жизнь, фото, видео - stuki-druki.com

A feleség előbb két kislányt szült a cárnak, de mindketten meghaltak csecsemőkorban, amely akkortájt nem volt szokatlan. Anna tizenegy hónapos volt, míg Maria alig hathónapos. Hamarosan (1552. október 11-én) azonban egy egészséges kisfiú született, akit Dmitrijnek neveztek el. Eközben azonban 1553 márciusában a cár súlyosan megbetegedett, s állapota nagyon gyorsan romlott. Úgy tűnt, hogy már a halálán van, ezért magához hívatta a bojárokat, hogy esküdjenek hűséget fiának, Dmitrij hercegnek.

A bojárok nemigen hajlottak arra, hogy egy csecsemőt támogassanak, inkább a cár egyik unokatestvére, Vlagyimir Andrejevics sztaricai herceg volt a jelöltjük. Hosszú vita után végül mégis a cár fia nyerte a ‘csatát’, de ezzel sok főurat maga ellen fordított.

Végül azonban nem volt szükség a választásra, mert a cár hirtelen jobban lett – s a bojárok nagyon örültek, hogy felépült, hiszen a korábbi évek alatt tehetséges uralkodónak ismerték meg. Ez a cár azonban már egy új ember volt, akiben valamilyen változás történt. (a képen a cár és második fia)

Az új cár

Néhány hónappal a fia születése után Iván kitalálta, hogy zarándokútra indulnak egy többszáz kilométerre fekvő kolostorba. A cárnak azt tanácsolták, hogy a kisfiút ne vigyék magukkal, de Iván nem engedett. Miközben a cári család 1553. június 26-án a Sora folyón hajózott, egy hatalmas hullám átcsapott a cári csónakon és felborította. Dmitrij egy fiatal szoptatós dadára volt bízva, aki azonban beleejtette a kavargó vízbe.

A cárnak eszébe jutottak a görög Maximus szavai: “nem szabad ilyen hosszú utat megtennie a feleségével és az újszülött fiúval .” (a képen a livóniai háborúban)

Milyen hadsereggel kezdte a rettenetes Iván a livóniai háborút

Enyhítette kissé a bánatot, hogy egy évvel később, 1554. március 28-án egy újabb egészséges kisfiú született, akit Ivánnak neveztek el. A szülők nagyon vigyáztak fiúkra, aki aztán erős, merész és intelligens fiatalemberré vált. Olyannyira, hogy egy ízben még az apja életét is megmentette egy háborúban.

Eközben a cárnak sok gondot okoztak a tatár csapatok betörései, amelyben előbb védekezett, majd támadásba lendült és csapatai végül bevették Kazany városát, így a Kazanyi kánság majd később az Asztrahani Kánság is Oroszország rész lett. (a képen Kazan elfoglalása)

Gyors egymásutánban hadakozott s svédekkel, litvánokkal, a német lovagrenddel és a lengyelekkel is.

Rossz idők következtek az országára – Iván haladt az őrület felé.

folyt. köv. 

   Források – djp

Kapcsolódó posztok

Nagy Katalin – a porosz hercegnő, aki cárnő akart lenni

A legnagyobb orosz cárnő – Nagy Katalin

Merénylet egy reformer cár ellen – II. Sándor halála

Amikor Rettegett Iván egy nap alatt két örökösét ölte meg

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.