Nagy Katalin – a porosz hercegnő, aki cárnő akart lenni

catherine-the-great-gettyimages-464440705.jpgA hercegnő születése

A legnagyobb orosz cárnő, Nagy Katalin, 1729. május 2-án született Anhalt-Zerbst Sophie hercegnőként. Anyja jó partit akart neki, ezért francia nevelőnője és néhány házitanítója megtanította az akkortájt divatos francia etikettre és a francia nyelvre is. Távoli orosz felmenőkkel rendelkezett, így II. Frigyes porosz király és Lestocq gróf elhatározta, hogy a leendő III. Péter cár felesége lesz.

Még az anyja is meglepődött, hogy terv milyen jól működött. A tízéves kislány és az akkor tizenegy éves orosz trónörökös valóban megismerkedhetett, hiszen hamar bekerültek az udvarhoz. Péter megszállottan játszott a játékkatonáival és sápadt, beteges fiú volt – nem igazán nyerte el a kislány tetszését.

Ő sem volt klasszikus szépség, de mégis rendkívül vonzó jelenség volt, görögös orrával és nagy, intelligens szemeivel. Dús, sötét haját pedig divatosan hordta.

A lány anyját hamarosan eltanácsolták az udvartól, de a kislány mégis maradhatott, főként mert okosan viselkedett. Az általa nem kedvelt Péter kegyeiért elkezdett oroszul tanulni, s nem telhetett el nap az orosz nyelv gyakorlása nélkül.

A házasság

Az persze senkit nem zavart, hogy egyébként másodunokatestvérek voltak, hiszen még egy évszázad múlva sem akadtak fenn ilyen apróságokon. Elegendő Sisire és Ferenc Józsefre gondolni vagy Viktória királynőre és Albert hercegre. Ráadásul mindkét pár elsőfokú unatestvér volt.

A cárnő, aki hagyta, hogy a szeretője jó alaposan elfenekeljeA feleségjelölt szorgalmasan gyakorolt, s bár egész életében maradt egy kis akcentusa, valóban jól megtanult oroszul.

Tizenötéves korában, amikor egy éjszaka mezítláb járkált a szobájában, miközben tanulta az orosz nyelvet még tüdőgyulladást is kapott, amelybe kishíján belehalt. Ezen kívül nemsokára egy mellhártyagyulladásban is megbetegedett, s újra úgy tűnt, meg fog halni.

Az orvosok tehetetlenségükben érvágást javasoltak és meg is fogadták saját ötletüket, de végül majdnem attól halt meg. A felgyógyulása után azonban jobb irányba fordult a sorsa.

A terve valóra vált, hiszen 1745. augusztus 21-én feleségül ment Péterhez, ortodox hitre tért és hivatalosan Katalin Alekszejevna lett. Feleségként hamarosan rájött, hogy Péter még attól is unalmasabb, amit gondolt, így Tacitus, Voltaire és Machiavelli műveivel mulatta az időt, de levelezett a már említett Voltaire mellett többek között Diderot-val is.

Az orosz cári palotába költöztek be, ahol a fiatal feleség szeme hamar megakadt Szergej Szaltikovon, aki végül (a férje helyett) a szüzességét is elvette. Persze Péter sem maradt el, hiszen ő Elizaveta Voroncovának udvarolt, s az is felmerült, hogy elválik a feleségétől.

A gyerekek

Így hát Péter és Katalin is szeretőket tartott, ugyanakkor a feleség sokat olvasott és napra kész volt a poltikai eseményekből is. Közben Katalin teherbe esett, s 1754. október 1-én megszületett Pál, akiről aztán az is elterjedt, hogy nem a cár fia, hanem Szaltikové. Lehetséges ugyan, de Pál nagyon hasonlított Péterre, így valószínű, hogy mégis Péter fia volt. Sokak szerint olyan gyengeelméjű volt, mint apja, mások szerint pedig szimplán őrült volt.

Nemsokára Katalin ismét teherbe esett, s egy kislánya született, Anna. Péter azonban kétségbevonta, hogy az övé-e a gyerek “Isten tudja, hol esik teherbe a feleségem.”

Sajnos a kislány 14 hónapos korában, 1759. március 8-án elhunyt.

Később is szeretők hada vette körül Katalint, de minden jelöltnek először meg kellett győzniük a gyönyörű Praszkovja Alekszandrovna grófnőt – ő volt az előválogató. A két nő kapcsolata 1779-ben ért véget, amikor a grófnő újabb “minőségellenőrzést” tartott az egyik szeretővel, de ezúttal engedély nélkül. Katalin a szeretőt száműzte, a grófnőt pedig elküldte az udvarból.

1762. január 5-én a férje, III. Péter néven lépett a cári trónra, ő pedig cárné lett, de ő cárnő akarta lenni.

Beköltöztek a Téli Palotába és a mások által különcnek nevezett Péter elkezdett uralkodni. Katalin persze nem különcnek hívta, hanem egyszerűen idiótának, amelynek alapot adott, hogy a cár támogatta az oroszok régi ellenségeit. A házaspár eltávolodott egymástól és hamarosan már külön palotában laktak. Mivel Katalin szeretett lovagolni és sok katonát ismert, velük kezdte megszervezni az államcsínyt.

I. Pál orosz cár – WikipédiaNagy Katalin cárnő

1762. július 9-én az egyik jó ismerősét a cár őrizetbe vetette, ő pedig levonult az egyik orosz ezredhez, s a védtelen nőt alakítva rávette őket, hogy mentsék meg a férjétől. Miután velük mindent megbeszélt, a szegény, védtelen nő átment egy másik laktanyába, ahol már egy sereg lelkész várta, hogy az Orosz Birodalom uralkodójává tegye.

A cár trónralépése után így alig fél évvel a hadsereg július 13-14-én fellázadt és Katalint kiáltotta ki uralkodónak. A nem túl okos Péter, Jekatyerina Daskova szerint boldognak tűnt, hogy megszabadult a tróntól, ugyanakkor pár nappal később tisztázatlan körülmények között elhunyt.

A hivatalos boncolás súlyos kólikát és agyvérzést állapított meg. A nem hivatalos információk alapján egy Alekszej Orlov nevű udvaronc ölte meg egy verekedés során véletlenül, aki a cárnő egyik szeretőjének a testvére volt.

Katalin követte a férjét a trónon, s bár valójában csak régens lett volna fia, I. Pál kiskorúsága alatt, de végül 34 éven keresztül uralkodott.

Egyes hírek szerint nem sokat törődött a fiával, aki egy ízben még csecsemőként kiesett a kiságyból, s mivel senki nem figyelt rá, „észrevétlenül aludta az éjszakát a földön”.

folyt. köv. 

djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.