Az egyetlen Habsburg-uralkodónő – Mária Terézia
Mária Terézia születése
Mária Terézia a Habsburg-ház egyetlen női és egyben utolsó uralkodója volt, aki amellett, hogy német-római császárné volt, saját jogon uralkodott Ausztria, Csehország és Magyarország fölött. (a képen Mária Terézia)
Édesapja, VI. Károly német-római császár, magyar és cseh király és édesanyja Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő, nem sokkal a kislány születése előtt veszítették el első és egyetlen fiúkat.
Reménykedtek azonban, hogy újabb trónörökös érkezik. Minderre nagy szükség lett volna, hiszen a német tartományokban nem ismerték el a nőági örökösödést, ráadásul francia-német (leginkább a Napkirály és I. Lipót közötti) vetélkedés, valamint a Rákóczi-szabadságharc jelentősen apasztotta a kincstár tartalmát.
Fiú helyett azonban 1717. május 13-án a kora reggeli órákban egy kislány érkezett, ahogyan az őt követő gyermekek is lányok voltak – ráadásul viszonylag fiatalon el is hunytak. A második lány születése után az apa komolyan fontolóra vette a nőági örökösödést, amely komoly ellentétekbe ütközött. Ennek ellenére a már 1713-ban kihirdetett Pragmatica Sanctio-t 1723-ban a magyar országgyűlésben is elfogadták, amely ezt a lehetőséget taglalta. Persze az uralkodó reménykedett, hogy születik még fia, de az utolsó gyermeke is kislány volt. (a képen a császári család, jobbról a második Mária Terézia)
A házassági piac
Mária Terézia és húga, Mária Anna hercegnő a kor szokásos képzését kapta – történelem, matematika, latin, olasz, spanyol és francia, valamint a vadászat, lövészet és tánc volt a tanrendben. Másik húga, Mária Amália már hatévesen elhunyt.
Mária Terézia gyönyörű fiatal lánnyá serdült, nagy, kék szemeivel, szőke hajával és bájos arcával.
S ami a legfontosabb volt, ismerve a Habsburg-féle belterjesség problémáit – tökéletesen egészséges volt. Talán azért, mert ritka különös módon, de szülei nem voltak közeli vérrokonok. Apja azonban éppen ezért nagyon vigyázott a lányára, még a lovaglástól is eltiltotta.
Bármilyen szép is volt azonban, az édesapjának rengeteg tennivalót okozott, hiszen a császár sorra járta az európai uralkodókat, s győzködte őket, hogy fogadják el leányát uralkodónak az ő halála után. Mindezek mellett azonban érdekes, hogy lányának soha nem tanított olyan dolgokat, amelyeket az uralkodás során használhatott volna.
Egyébként a fiatal lány korántsem volt kiváló tanuló. Félénk, ugyanakkor komoly volt, de ha latinból elég jól is szerepelt, a helyesírása élete végéig szörnyű maradt. Ráadásul nem igazán volt jó szónok sem, amely egy uralkodó esetében bizony hátrányt jelent.
Emellett azonban nagyon szerette a zenét, az éneket és az operát, s a családnak gyakran rendeztek igényes zenei látványosságokat.
Szépsége és családjának befolyásossága igencsak vonzóvá tette a ‘házassági piacon’, de szülei már fiatalon eldöntötték, hogy az éppen tíz évvel idősebb Lipót lotharingiai herceghez adják. Sajnos azonban a himlő közbeszólt, mert a férj-jelölt hamarosan elhunyt.
A szerelmi házasság
Persze a család, a szomorúság mellett nem esett kétségbe, s azonnal Lipót öccsére, Ferencre irányították a figyelmüket. Ferenc alig egy évvel volt fiatalabb Lipótnál, így majd egy évtizeddel idősebb volt az aránál. (a képen Lotharingiai Ferenc herceg)
A két fiatal azonban szinte egymás mellett nőtt fel, s a kislány hamar, már tizenévesen beleszeretett a férj-jelöltbe. A szerelemből aztán 1736. február 12-én házasság lett.
A fiatal párnak az első három gyermeke kislány lett, de csak az egyikük élte túl a csecsemőkort. Ez okozott némi problémát, s a fiatal feleség gyakran imádkozott Szent Józsefhez egy fiúért. Talán ezért nevezte el aztán elsőszülött fiát, Józsefnek – aki aztán a ‘kalapos király’ lett.
Imája többszörösen is meghallgatásra került, hiszen a házaspár 16 gyermekéből több fiú is született. Közülük ketten német-római császárok lettek, de egy francia királyné és egy nápoly-szicíliai királyné is kikerült gyermekei közül.
A fiatal feleség élete azonban 1740. október 20-án fordult fel teljesen, amikor édesapja hirtelen elhunyt.
A hírek szerint az egyik birtokán megállt egy étkezésre, s (talán egy gyilkos galócától) gombamérgezést kapott. A 23 éves lány hirtelen a Habsburg-birodalom uralkodója lett, anélkül, hogy bármilyen komoly tapasztalata lett volna az államvezetésben, ráadásul az államkassza is eléggé üres volt.
Mindezek mellett, kiderült, hogy az apja hiába lobbizott a nőági örökösödés mellett, az ígéretet sokan nem vették komolyan. Ennek következtében kitört az osztrák örökösödési háború.
folyt.
