A szultán, aki nem bírta a fogságot és öngyilkos lett – I. Bayazid

A trónra kerülés

Bayazid már fiatalon részt vett apja hadjárataiban, így a rigómezei csatában is ott küzdött mellette. A törökök legyőzték ugyan a keresztényeket, de Bayazid apja, Murád szultán elesett. (a képen Murád szultán)

murad.jpg

Bayazid szerette volna elfoglalni a helyét, így (mivel akkortájt még nem voltak kialakulva a trónöröklési szabályok) a velük együtt küzdő öccsét meggyilkoltatta, valószínűleg megfojttatta.

Az új szultán kiváló hadvezér volt, de a sikerei hamar elbizakodottá tették. Tíz évvel a trónra lépése után egy másik nagy hadvezér jelent meg a színen, Timur Lenk. Timur érdekeit sértette, hogy Bayazid Kis-Ázsia felé (is) terjeszkedik, ezért ultimátumban követelte, hogy vonuljon ki az elfoglalt területekről.

 ankara2.jpg

Bayazid persze ezt nem vette komolyan, s amikor Timur Lenk újra betört Anatóliába, hatalmas sereget gyűjtött, s 1402. július 20-án került sor a kettőjük között sok mindent eldöntő ankarai csatára.

Az összecsapás

Bár Bayazid serege is jelentős volt (65 ezer török és 20 ezer szerb), Timur Lenk majdnem kétszer ekkora haderővel rendelkezett (140 ezer fő) így a harc kimenetele Bayazid számára kétségesnek tűnt.

Hatalmas török rohamokkal kezdődött a csata, amelyet a mongolok nyílzáporral fogadtak. Amellett, hogy ezrek haltak meg, sokan meg is adták magukat Timur Lenknek. A heves összecsapások közben a mongolok elfoglalták az oszmán haderő egyetlen vízforrását, s az ennek a visszaszerzésre tett kísérlet rengeteg ember életébe került, bár Bayazid nem esett el apjához hasonlóan.

Összesen legalább 30 ezer, de lehetséges, hogy hetvenezer katona is a csatatéren maradt, ahogyan rengetegen estek fogságba – maga Bajazid is.

Európában nagyon népszerű történet volt, hogy a nagyhatalmú szultánt hogyan alázták meg a fogságban, de valószínű, hogy ez kevéssé igaz.

A legendák szerint a szultán láncra verték, s kénytelen volt végignézni, hogyan szolgálja fel szeretett felesége, Olivera hiányos öltözetben a vacsorát Timurnak, miközben ő lábtámaszként szolgált a fejedelemnek, aki olykor csontokat dobált neki. Azt is beszélték, hogy a fejedelem úgy szállította Bayazidet, hogy rácsos ketrecbe zárta.

A krónikaírók szerint az első találkozáskor Timur Lenk valóban kinevette Bayazidet. Ez inkább annak szólt, hogy ő a “béna” (a Timur Lenk Sánta Timurt jelent, s nem ok nélkül) elfogta a gyors hadmozdulataiért Villámnak becézett oszmán szultánt.

Timur (a krónikák szerint) ezután tisztelettel bánt Bayaziddel, bár egy szökési kísérlete után az őrizetét megszigorította, s még a halálát is meggyászolta.

Bayazid halála

A halála okát sem egyszerű megállapítani, hiszen egyes legendák szerint a fejét a vasrácsba verte, s ennek következtében halt meg, míg mások mérgezésről írnak, de nem tudni, hogy maga ellen fordult, vagy mások mérgezték meg.

Timur Lenk a saját orvosát biztosította a fogságba esett szultánnak, így kevés esély van arra, hogy ő lehetett volna a mérgező.

bajazid3.jpg

A vasketrec legendájának az alapja pedig az lehetett, hogy egy oszmán történész szerint Timur megkérdezte mit tett volna vele Bayazid, ha fogságba esik, s erre a szultán azt válaszolta, vasketrecbe ültette volna – s Timur ekkor talán megmutatta Bayazidnak milyen érzés is lehet egy rövid időre vasketrecben lenni.

A fogsága azonban egy évtizedes trónviszályt eredményezett, mert egyik fia ugyan fogságba esett vele együtt, de négy másik fia egymás ellen harcolt a trónért, amelyen az sem változtatott, amikor Bayazid pár hónap múlva, 1403. március 8-án elhunyt.

bajazid4_1.jpg

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.