Amikor még Nagy Péter igazából kis Péter volt

Nagy Péter születése

Kevés olyan orosz uralkodó van, aki annyira ismert és annyira ellentmondásos személyiség, mint Nagy Péter. Ismertségben talán Rettegett Iván és Nagy Katalin vehetik fel vele a versenyt, de ellentmondásosságban eléggé egyértelmű a fölénye. (a képen Nagy Péter)

Alekszej cár tizennegyedik gyermekeként született 1672. június 9-én, így elméletileg soha nem kellett volna cárrá válni, de az élet mégis másképpen alakult. Nagyobb testvérei vagy korábban elhaláloztak vagy lányok voltak, így aztán Fjodor nevű bátyja halála után még nem volt tizenkét éves, amikor 1682. május 7-én megkezdhette uralkodását.

Bár ez így nem pontos, hiszen Iván nevű bátyjával együtt került a trónra, aki azonban III. Fjodorhoz hasonlóan gyengeelméjű volt.

Pjotr Alekszejevics Moszkvában született (az akkori naptár szerint május 30-án) a cár második feleségének (Natalja Kirillovna Nariskina) első gyermekeként. Keresztnevét Péter apostol után kapta, s keresztapja saját testvérbátyja, Fjodor Alekszejevics volt.

gp2.jpgBátyjai, Fjodor és Iván, betegesek és gyenge fizikumúak voltak, ezzel szemben Péter már héthónapos korában megtanult járni, s erős, eleven gyermek volt. Életének első éveit a Kremlben töltötte, de gyakran kirándult az apjával, aki egyébként legjobb oktatókat fogadta fel mellé. Olyan pazar körülmények között élhetett, amilyenre egy cárevics esetében számítanunk is lehet. (a képen a gyermek Nagy Péter)

A kis Péter

Négyéves volt, amikor apja egy szívrohamban elhunyt, ekkor anyja visszavonult vele a Kreml-beli lakónegyedbe. Ettől kezdve a cárevics már nem kapott olyan oktatást, amilyet egy leendő uralkodóként kaphatott volna.

Ráadásul az akkori moszkvai pátriárka eltávolíttatta a felvilágosultabb oktatókat Péter mellől, s szerényebb képességűeket alkalmaztak. Új oktatója, Nyikita Zotov, korántsem volt olyan tanult, mint a többi tanítója, hiszen Szimeon Polockij többek között az egyetemen is tanított.

Zotov azonban nem csak a tanítója, hanem életre szóló barátja is lett Péternek. Péter így írni és olvasni ugyan megtanult, de a helyesírása egész életében szörnyű maradt. Ellenben alaposan megismerte a Bibliát, s még idősebb korában is fejből idézett belőle.

Pétert érdekelték a történelmi hősök, így édesanyja, Natalja parancsára a Hadügyi Hivatal rézmetszői egy olyan könyvet készítettek, amely városokat, palotákat, hajókat és fegyvereket tartalmazott. Megkapta apja emberméretű földgömbjét is.

Péterre egyébként is jellemző volt, hogy jórészt autodidakta módon tanult, s csak azzal foglalkozott, ami érdekelte vagy fontos volt a számára.

A Kremlben eközben Péter féltestvére, Zsófia nagyhercegnő (tulajdonképpen kvázi uralkodóként) építgette a befolyását, s egyre többször döntött a mind betegebb cár helyett.

Így érkezett el 1682. május 7., amikor Fjodor cár alig húszévesen elhunyt, valószínűleg skorbutban. Az elhunyt cár örökös híján nem hagyott hátra utasítást az utódlásával kapcsolatban. (a képen III. Fjodor)

A trónutódlás

Így aztán rögtön felmerült a kérdés, hogy ki örökölje a trónt?

Automatikusan az idősebb fiú, Iván neve jelent meg, aki azonban egyrészt beteges volt, másrészt gyengeelméjűnek tartották. Sokak szerint az erős és egészséges tízéves Péter sokkal alkalmasabb lett volna. Állítólag Fjodor a halála előtt Péternek átadott egy dokumentumot erre vonatkozólag, de erre nem volt és ma sincs megbízható bizonyíték.

A bojárok nagyobb része Péter mellé állt, de Zsófia mindent megpróbált, még saját magát is meg akarta koronáztatni. A moszkvai pátriárka azonban ezt egyértelműen elutasította, s a kettős uralkodást is, ő Péter mellett kardoskodott. (a képen Zsófia nagyhercegnő)

Zsófia azonban nem nyugodott, s kiharcolta, hogy az örökösnek tartott Péter mellett ne az anyja, hanem ő vonuljon a temetésen és a koronázáskor – amelynek szimbolikus jelentősége volt.

Mindezt tetézte azzal, hogy a temetésen egyértelműen arra célzott, hogy Fjodor halála nem volt természetes, amellyel felkorbácsolta a kedélyeket. Néhány napnyi bizonytalanság után elterjedt a hír, hogy Ivánt “is” meggyilkolták, amely miatt a két testvér támogatói összecsaptak. (a képen bemutatják, hogy Iván él)

Ebben elsősorban a Rettegett Iván alatt létrejött elit egység katonái, a sztrelecek vitték a prímet. Az egység felfegyverezve vonult a Kremlbe, ahol személyesen az elhunytnak mondott Iván fogadta őket, de a sztrelecek ennek ellenére jópár személyt megöltek. (a képen édesanyja védi Pétert)

lazadas.jpg

Meggyilkolták Natalja testvérét, nevelőapját és a Fjodor cár megölésével vádolt két orvost is. A sztrelecek ezek után 240 ezer rubelt követeltek több más mellett. A tízéves Péter tanúja volt a szörnyű vérengzésnek, amelynek nővére, Zsófia azonban kifejezetten örült. A lázadás során maga Péter is életveszélyben volt.

A sztrelecek új parancsnoka, Iván Hovanszkij, Zsófia híve volt, így 1682. május 26-án úgy döntöttek, hogy mégsem Péter, hanem Iván lesz az új cár. (a képen a két cár)

Ez szintén okozott némi problémát, s végül az a döntés született, hogy Iván lesz az első számú cár, Péter pedig a második számú cár. Már a pátriárka sem tudott mit tenni a kialakult helyzetben.

folyt. köv.

 Források – djp

Kapcsolódó posztok

Nagy Péter pontossága – a cárok udvariassága

Az alkoholista cárnő, aki szeretője fejét egy üvegben tartotta

IV. Iván – amikor még nem volt Rettegett

IV. Iván – ahogyan Rettegett Iván lett

Amikor Rettegett Iván egy nap alatt két örökösét ölte meg

Báthory István – aki lengyel királyként legyőzte Rettegett Ivánt is

Nagy Katalin – a porosz hercegnő, aki cárnő akart lenni

A legnagyobb orosz cárnő – Nagy Katalin

Patyomkin, Nagy Katalin szeretője – aki titokban a cárnő férje lett

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.