A középkor legköltségesebb válása – Aquitániai Eleonóra
Az örökösnő első házassága
A középkor egyik legismertebb és legnagyobb hatalommal bíró asszonya volt Aquitániai Eleonóra, aki egy hatalmas terület örököse volt. A lány a korban szokatlan módon megtanult olvasni latinul és a francia egy változatán, az okszitán nyelven, bár arra nincs bizonyíték, hogy írni is tudott volna.
Már tizenévesen gyönyörűnek tartották és a chinoni Sainte-Radegonde templom egy korabeli falfestménye alapján, amely feltehetően őt ábrázolja, vörösesbarna hajú volt. Az intelligenciája és szellemessége miatt egyébként is szinte mindenki vonzónak találta.
Apja, X. Vilmos aquitániai herceg, VI. Lajos francia király gondjaira bízta őt és húgát, majd hamarosan, 1137. árpilis 9-én, nagypénteken meg is halt. A francia király köszönte a lehetőséget, s Lajos nevű fiát 1137. július 25-én össze is házasította az akkor tizenötéves Eleonórával, hiszen a lány örökösége méretben és gazdagságban is meghaladta a francia királyság területét.
VI. Lajos aztán hamarosan meg is halt, így fia, VII. Lajos néven francia király, Eleonóra pedig francia királyné lett. A korábban szerzetesnek készülő király egyszerű életvitele, s Eleonóra gazdagsághoz szökött életmódja nehezen fért meg egymás mellett, így a fiatal királyné szinte mindent meg akart reformálni.
Voltak persze okos gondolatai is, hiszen pl. az étkezés előtti kötelező kézmosás, talán nem volt annyira haszontalan.
A francia királyné
A gyermekáldás azonban lassan érkezett, amelynek egyrészt oka lehetett Eleonora, aki tulajdonképpen kényszerből lett francia királyné, s egyes pletykák szerint hamarosan eléggé kikapóssá vált, másrészt a nagyon vallásos Lajos szigorúan betartotta a vallási előírásokat. E szerint a vallás tiltotta a nemi érintkezést vasárnaponként, számos munkaszüneti napon vagy akár nagyböjt idején is.
Emiatt aztán Eleonora a házassága első évében egyszer ugyan elvetélt, de a következő terhességére csak 1145-ben került sor, amikor egy kislányt szült.
Lajos eléggé ügyetlennek mutatkozott a politikában és a katonai vezetésben is, a felesége pedig sokszor az ujja köré csavarta, ha akart tőle valamit. Még azt is elérte, hogy a pápa a gyerekes viselkedése miatt kiközösítse a férjét. Amikor aztán Lajos úgy döntött, hogy csatlakozik a keresztes hadjárathoz, a felesége elhatározta, hogy követi.
Ennek a férj kevésbé örült, ráadásul a rossz nyelvek szerint a hadjárat közben Eleonórának intim kapcsolata volt Antiochiai Rajmonddal, aki egyébként az apai nagybátyja volt. A házaspár között egyre feszültebb volt a viszony, amelyet tovább rontott a második kislány érkezése.
Mivel közben meghalt Suger, Saint-Denis-i apát, aki arra buzdította Lajost, hogy tartson ki a házassága mellett, a király már válni akart – pontosabban a házasság érvénytelenítését kérte, mert állítása szerint túl közeli rokonok voltak.
A válás
Ez már korábban is felmerült, mint indok, s a pápa is jól tudta, de már jól látszott, hogy a házasság menthetetlen, így 1152. március 21-én a Beaugency zsinaton több érsek jelenlétében érvénytelenítették Eleonóra és Lajos házasságát. Mivel Róma nem tiltakozott, így az érvénytelenítés megtörtént, amelyben bizonyosan fontos szerepe volt annak a ténynek is, hogy 15 évnyi házasság után nem tudtak fiú örököst felmutatni.
Az, hogy a rokonság lett volna a probléma, kissé átlátszó indok volt, hiszen Lajos később még kétszer is megnősült, s mind Kasztíliai Konstanz, mind Champagne-i Adél közelebbi rokonságban állt vele, mint Eleonóra. Konstanz szintén két lányt szült Lajosnak ahogyan Adél is, viszont Adélnak volt egy fia is, aki később II. Fülöp Ágost néven francia király lett. Eleonóra azonban boldog házasságra vágyott, s a váláskor már terve is volt erre.
A két lány gyámságát a francia király kapta, Eleonóra viszont visszakapta a földjeit, így a francia királyság területe kevesebb, mint a felére csökkent. Ezer évvel korábban Marcus Aurelius ezt nem akarta bevállalni …
A francia nemesek közül sokan szerették volna feleségül venni, akár erőszakkal is, de ő végül egy tőle fiatalabb Anjou grófot választott, aki aztán két év múlva II. Henrik néven angol király lett. Henrik és Eleonóra 1152. május 18-án már össze is házasodott, aztán nyolc gyermekük született, közöttük öt fiúval, vagyis talán mégsem Eleonórával volt a baj.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!
Kapcsolódó posztok |