Amikor Szép Fülöp el akarta törölni a templomos lovagrendet – a templomosok kivégzése
Szép Fülöp származása
Szép Fülöp, a középkor egyik leghíresebb francia uralkodója 1268 tavaszán vagy nyár elején született Fontainebleau-ben III. Fülöp és Aragóniai Izabella fiaként. Apai nagyapja az egyetlen szentté avatott francia uralkodó, IX. Lajos volt, míg anyai nagyapja Hódító Jakab aragóniai király. Sokkal érdekesebb azonban, hogy Jakab felesége, így Szép Fülöp anyai nagyanyja Magyarországi Jolánta volt, II. András magyar király leánya.
Fülöp azonban még hároméves sem volt, amikor édesanyja egy lovasbalesetben az életét vesztette, így őt hatéves korától Brabanti Mária, apja második felesége nevelte.
Fülöp nyolcévesen lett trónörökös, amikor bátyja elhunyt, s tizenhét éves korában követte apját a trónon, bár ekkor már navarrai király volt házassága révén.
A király és az egyház
Az előnyös kinézetű, de ravasz és kegyetlen király hamar kiérdemelte a kortársaitól a Vaskirály vagy Márványkirály nevet. Azt mondták róla “nem ember és nem is vadállat – ő egy szobor”.
Az egyházhoz kissé más módon kötődött, mint nagyapja, Szent Lajos, hiszen megadóztatta a római katolikus egyház jövedelmeit, s amikor VIII. Bonifác tiltakozott, a krónikák szerint az egyik katonája meg is ütötte a pápát.
A pápa hamarosan belehalt a bántalmazásba vagy a sokkba, viszont a pápák székhelyét Avignonba helyezte át. A (kettővel) következő pápa, V. Kelemen készséggel asszisztált a tetteivel, s ekkor következett a templomos lovagrend.
Fülöp állandóan pénzzavarban volt, a templomos lovagrend hatalmas vagyonnal rendelkezett, ráadásul számos szóbeszéd terjengett mindenféle istengyalázásról és egyéb bűnökről.
Komoly vallatások kezdődtek, amelyek a vezetők esetében hét éven keresztül elhúzódtak. A rendi gyűlés 1309-ben jóváhagyta a király eljárást (bár talán nem is nagyon volt más választásuk), így a kínzások tovább folytatódtak.
A templomosok kivégzése
Végül a lovagok mindent beismertek, s 1314. március 18-án két legfőbb vezetőjüket, Jacques de Molay nagymestert és Geoffroy de Charnay-t, Normandia praeceptorát máglyán elégették.
A nagymester a máglyán átkot szórt, amelyet Geoffroy de Paris krónikás is megörökített:
„Isten tudja, hogy ki tévedt és ki követett el bűnt, és a balszerencse bizony lesújt azokra, akik tévesen ítéltek el minket. Isten meg fogja bosszulni a mi halálunkat. Tudja meg az Úr, hogy igazság szerint mindazok, akik ellenünk vannak, miattunk fognak szenvedni!”
V. Kelemen és IV. Fülöp egy éven belül elhunyt – hogy ennek volt-e köze az átokhoz, azt nem tudni, de V. Kelemen alig 50 éves, míg a király 46 éves volt, vagyis még bőven élhettek volna. De erre a sorsra jutott a király bizalmasa, aki az egész szervezésében a főszerepet játszotta, Guillaume de Nogaret is, aki 53 évesen halt meg, pár héttel a kivégzés után.
Itt azonban még nincs vége a történetnek – következhetett a templomosok bosszúja.
A kivégzés után nem sokkal volt a Tour de Neslé-botrány, amikor a király (legalább) két fiának a felesége nyíltan csalta a férjét. Ez alaposan megrendítette a király tekintélye.
Fülöp három felnőttkort megélő fia francia király lett, de mindannyian csak rövid ideig uralkodtak, egyetlen nagykorúságot elérő leánya pedig II. Edvárd angol király felesége, így az összes többi angol uralkodó ősanyja lett. Izabella a homoszexuális férjét meggyilkoltatta, s fiát ültette a trónra III. Edvárd néven, aki azonban anyja szeretőjét kivégeztette, anyját pedig egy erődbe zárta, ahol 31 éves raboskodása közben megőrült.
Szép Fülöp tevékenysége volt voltaképpen az oka, a később kirobbant százéves háborúnak is.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!
Kapcsolódó posztok |