Az egyetlen francia uralkodó, akit szentté avattak – Szent Lajos

Szent Lajos származása

Szent Lajos, Franciaország egyetlen szentté emelt uralkodója, aki a Capeting-dinasztia legkiemelkedőbb királya volt, 12 évesen lépett a trónra édesapja, VIII. (Oroszlán) Lajos halála után. A király azonban magyar felmenőkkel is rendelkezett, hiszen édesanyja Kasztilia Blanka unokája volt a középkor egyik leghíresebb angol királyának, II. Henriknek, aki viszont egyenesági (bár leányági) leszármazottja volt Szent István magyar királynak.

szentlajos.jpg

Lajosnak három bátyja is volt, de alig múlt három éves, amikor már ő volt az első számú örökös, hiszen bátyjai elhunytak.

kasztiliai_blanche_fiat_a_leendo_ix_lajost_utasitja.jpg

Felnőtté válásáig édesanyja volt a régens, aztán maga vette kezébe az országa sorsát. A szigorú mama a következő szellemben nevelte fiát az uralkodásra: “Szívesebben látlak holtan a lábam előtt, mintsem halálos bűnben bűnösnek .” A fiú egész életében igyekezett ennek szellemében élni.

saint_louis_blanche_de_castille.jpg

Lajos magas, karcsú és hajlékony testalkatú férfivá serdült, akinek kissé hosszúkás arcát szőke haj keretezte. A kedves arckifejezése miatt, sokszor mondták “galambszeműnek”.

Erősen kötődött édesanyjához, aki kasztíliai királyi hercegnő volt, s akit egész életében tisztelt. Reggelente két misét is hallgatott, szigorúan betartotta a szokásos imákat és zsolozsmákat, este pedig ötven térdhajlítás és Ave Maria után tért nyugovóra, bár keveset aludt. Számos kórházat és rendházat alapított, a szegényeket megetette, a leprások szenvedéseit igyekezett enyhíteni, de foglalkozott a prostituáltak lelki üdvével és a vakokkal is.

Igazi példamutató keresztény fejedelem volt, aki jámbor katolikusként megépíttette a Sainte-Chapelle-t (a Szent Kápolnát). Megtiltotta az uzsora minden formáját, ugyanakkor Franciaországra is kiterjesztette az inkvizíciót.

A keresztes hadjárat

1244-ben súlyosan megbetegedett, s megfogadta, hogy keresztes hadjáratot indít, ha felgyógyul a betegségéből.

1248-ban így keresztes hadjáratot indított Egyiptomban, de fogságba esett, majd komoly váltságdíj (400.000 livre) ellenében kiszabadulhatott. Négy évet töltött a Jeruzsálemi Királyságban, ahol segített az újjáépítésben, majd hazatért.

Ekkortájt ő vezette a legnagyobb keresztény hadsereget, s ő irányította a legnagyobb és leggazdagabb királyságot. Elsőnek tekintették az egyenlők között, s számos ízben kérték fel dömtőbírónak a vitás ügyekben. Számos korábbi ellenféllel törekedett megegyezésre, így I. Jakab aragón királlyal is, s feltehetően ennek az eredménye az, hogy Fülöp nevű fia (később III. Fülöp néven francia király) 1262-ben feleségül vette Jakab és felesége, Jolánta, korábbi magyar királyi hercegnő leányát Aragóniai Izabellát.

Az ország táján rendet rakva újabb hadjáratot tervezett, így 1270. július 17-én partra is szállt Karthágóban, ahová Fülöp nevű fia, s Izabella is elkísérte. Tuniszban azonban vérhasjárvány tört ki, amely az egész seregén végigsöpört, s amelyből a király sem maradhatott ki.

A járvány következtében 1270. augusztus 25-én elhunyt.

szent_lajos_halala.jpg

A király szentté avatása

A király maradványait visszaküldték Franciaországba, de a szívét és néhány egyéb szervét az öccse, I. Károly nápolyi király a Palermo melletti Monreale katedrálisban temettette el. A csontokat körmenetben vitték haza Szicílián, Olaszországon, majd az Alpokon keresztül, fél  Franciaországon át, s 1271. májusában temették el a Saint-Denis bazilikában. Ő az egyetlen a francia királyok közül az idegen földön hunyt el, sőt nem is keresztény földön.

Éppen negyedszázad telt el a halála után, amikor 1297. július 11-én VIII. Bonifác pápa kihírdette a szentté avatását, így ő lett a francia uralkodók közül az első, s mindmáig az egyetlen, akit szentté avattak.

Akkortájt őt tekintették az ideális uralkodó mintájának.

 

Két magyar királylányForrások

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

 Források – djp

Kapcsolódó posztok

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?