Tippu Sahib – a ‘májszúri tigris’
Ki volt Tippu Sahib?
A britek vérszomjas zsarnokként, az indiai nacionalisták pedig szabadságharcosként látták, de valójában mindkettő túlzás volt. A tigriseiről azonban bizton híres volt.
Az alacsony, zömök, kerek arcú ember volt, aki drágakövekkel kirakott ruhákban járt. Mindig életerős, energikus, bátor, harcias, de ugyanakkor kegyetlen is volt, aki apjától (Haidar Ali) örökölte a trónt, miután apja letaszította az addigi dinasztiát.
Tippu 1751. december 1-én született, s analfabéta apja próbálta nagyon komoly oktatásban részesíteni. Így megtanulta az urdu, perzsa, arab és kannada nyelveket, valamint megismerte a Koránt és az iszlám jogrendet, de tantárgy volt a lovaglás, lövészet és vívás is. Ez utóbbiakra francia tisztek tanították, s olyan sikeresen, hogy már 15 évesen elkísérte apját egy britek elleni ütközetbe. Egy évvel később pedig már egy egész hadtestet vezényelt.
A hadvezér
Trónra kerülése (1782) után még többet hadakozott, s közben rájött, hogy a britek komoly veszélyt jelentenek Indiában. Persze nem igazán volt konzekvens, mert eközben más tartományokat is megtámadott, még akkor is, ha korábban szerződést kötött velük.
Közben persze a britek ellen is harcolt, inkább kevesebb, mint több sikerrel, s 1792-ben kénytelen volt két fiát is átadni túszként, amíg a háborús kártérítést ki nem fizeti.
Az angolok miatt még Napóleonnal is próbált szövetkezni a francia gyarmat Mauritiuson keresztül, s emiatt az angolok 1798-ban Kalkuttába küldték Lord Morningtont kormányzónak, aki le akart számolni a szultánnal, mert tartott a francia inváziótól. Hogy ez mennyire volt komoly veszély, talán Talleyrand egy 1798. február 13-án kelt jelentése mutatja meg, amely szerint “Egyiptom megszállása és megerősítése után 15 000 fős haderőt küldünk Szuezből Indiába, hogy csatlakozzanak Tipu-Sahib erőihez és elűzzék az angolokat.”
A Kelet-Indiai Társaság Harris tábornok vezetésével egy sereg szipojt és lovasságot szervezett Madraszban, s ehhez csatlakozott Hiderábád nizámjának serege és a brit 33. gyalogezred, amelynek vezetője Arthur Wellesley ezredes volt, aki Mornington kormányzó öccse volt, s aki később Lord Wellington lett…
Nelson nílusi győzelme után már a Brit Kelet-Indiai Társaság 60 ezer katonája állt szemben Tippu alig 30 ezres seregével.
Tippu Sahib halála
A létszámfölény és a miniszterei árulása miatt Tippu ellenállását hamar letörték, s 1799. május 4-én már a szultán tanácsadói sem javasolták a harcot. A vegyes brit-indiai hadsereg délután egy órakor megtámadta a várost (Srirangapatnát), s hamar el is foglalták. Tippu bátran küzdött, de megsebesült, s megpróbálták ugyan egy gyaloghintón elvinni, de végül egy brit katona megölte. Este a holttestét azonosították, majd eltemették a családi mauzóleumban az apja mellé. Hogy milyen fontos szerepet játszott az akkori Indiában, jól mutatja, hogy a szultán halála után Harris tábornok felkiáltott: „most már India a miénk”!
Tippu meggyilkolása után Harris főnemes lett, Morningtonból Wellesley márki lett, s megkapta Mysore irányítását, s Tippu palotáját is. A trónt azonban visszakapta az előző dinasztia, a tigriseit pedig lelőtték.
Tippu szerint jobb két napig tigrisként élni, mint kétszáz évig birkaként, s egyébként is tisztelte a tigriseket. Hat példányt tartott Szeringapatamban (Srirangapatnában), s trónja is tigris alakú volt, tigriscsíkokkal díszítve, sőt katonái is tigrises jelvényeket viseltek, tigris vicsorgott még a kardok markolatán is. A kedvenc játéka is egy tigris volt – egy mechanikus tigris, amely sikoltozó brit tiszteket tépett szét (a szerkezet ma is látható a Victoria és Albert Múzeumban).
