Verne élete 5. – Verne cikkgyűjtemény a honlapon
A cár futára
A rejtelmes sziget (és a Chancellor) után kis időre hátat fordít a tengernek, s figyelmét Oroszországra fordítja, ahol egy háború (már megint egy háború!) során egy üzenetet kell eljuttatni az ország másik végére. Sztrogoff Mihály megteszi az utat, így megmenti az orosz birodalmat, (a Verne számára szimpatikus) Sándor cár számára. Ez igazi kalandregény, kevés tudományos és technikai tartalommal. Verne talán kikapcsolódik A rejtelmes sziget aprólékossága után. Hetzel nagyon fél ezt a regényt kiadni. Politikai bonyodalmaktól tart, hiszen Vernét Oroszországban is nagyon kedvelik, s nem akarja, hogy a cári cenzúra betiltsa a művet. Előbb Turgenyev véleményét kéri ki, majd mivel Turgenyev véleménye nem nyugtatja meg megkeresi Orlov herceget, a franciaországi orosz nagykövetet, aki bár lát a regényben hiányosságokat, nem látja akadályát megjelentetni.
A regény fogadtatása
Természetesen nagy siker lesz, bár nagyon sokan támadják a “történelemhamisítás” miatt. Támadja Jan Neruda cseh író is, aki egyébként nagy hívének számít. Verne a Sztrogoff Mihályt is átírja színpadra, szintén D’Ennery segítségével, amelyet 1880 november 10-én mutatnak be. Ez szintén 400 előadást él meg. Annyira nagy a siker, hogy a nők körében divatba jön a Sztrogoff-bunda és a La Vie parisienne című neves lap egész számot szentel a színdarabnak.
Újra a tengeren találjuk hőseit, akik egy Tizenötéves kapitány segítségével próbálnak partra evickélni, majd lakott települést találni. Itt elsősorban a földrajz és biológia került előtérbe, hiszen a megtalált kontinens (Afrika) állat- és növényvilágát kell bemutatni, miközben összehasonlítjuk a várt kontinens (Dél-Amerika) állat- és növényvilágával. Itt-ott persze előfordul fizikai ismeret is. A regény egyértelmű támadás a rabszolgaság ellen, s a főszereplő mintája akár fia is lehetett volna, aki ekkor éppen ennyi idős. Verne az ő számára írja ezt a művét? A fiával ekkortájt egyébként is baj van, olyannyira, hogy Jules Verne javítóintézetbe küldi egy rövid időre. Ezzel azonban nem sikerül semmit megoldania. Ezt ő maga is belátja rövid idő alatt.
Kis pihenő után visszatér a tudományhoz a Fekete Indiákban, amely a bányászatnak állít emléket. Újra behatol a Föld alá, mint Lindenbrock professzorral, de ezúttal a szénbányászat áll az érdeklődés középpontjában. Itt is egy utópista szocialista társadalom van, akárcsak a következőben.
Verne élete első fantasztikus regénye
Milyen érdekes, hogy az első “föld alatti” történet után egy “csillagászati” történet következett, s most a Fekete Indiák után Verne egyik legfantasztikusabb regénye a Hector Servadac következik, amely egy egész Naprendszeren átívelő utazást mutat be, az akkori csillagászati eredményeknek megfelelően.
A regény alapötlete több mint fantasztikus, s a regény közben rendszeresen részt veszünk földrajzi, csillagászati, fizikai oktatásokon, miközben persze vannak történelmi és egyéb utalások is.
Itt is vannak oroszok, angolok és itt is vannak (természetesen) franciák. Hector Servadac (talán a rokon George Allotte spáhi kapitány) egy átlagos francia gyarmati tiszt, Ben Zuf egy szokásos egyszerű inas, Rosette Palmyrin egy szokásos vernei tudós. Camille Flammarion francia csillagász hatása elég egyértelmű, de érdekes módon ő nincs megemlítve, mint mások máshol pl. Deville vagy Nadar.
A háború gondolata is foglalkoztatja időről-időre. Most a Bégum ötszázmilliója című művében jelenik meg a fegyverkezés. A békés kisváros, a fegyelmezett katonaváros összehasonlítását ismerhetjük meg. Érdekes megemlíteni, hogy Schulze professzor alakja, akár a későbbi Hitler is lehet.
Verne élete és gazda(g)sága
Az egyre-másra megjelenő regények egyre nagyobb bevételt jelentenek Vernének, de a pénzből sohasem elég, mert Honorine elég bőkezűen szórja. Van olyan – általuk rendezett – bál, ahol 800 vendég vesz részt. Egyre kevesebbet jár társaságba, egyre kevesebb embert fogad barátságába. Théophile Lavallée segítségével befejezéséhez közeledik a földrajzi olvasókönyve Franciaország földrajza címmel.
Mivel első hajóját a poroszok megsemmisítik, újat vásárolt, s egyre többet hajózik a 38 tonnás Saint Michel II-ön, amely már gőzjacht, de hamarosan egy igazi yacht tulajdonosa lesz a 100 tonnás Saint Michel III megvásárlásával, amelynek már kilenc fős legénysége is van, s amely hatvanezer frankba kerül. Olyasféle, mint Glenarvan lord Duncanje.
A jachtja segítségével többször hajózik Európa nyugati partjainál, és a Földközi-tengeren, de Máltától keletebbre nem igazán jut. 1880-ban meglátogatja a skót Hebridákat és eljut Edinburgh-be is, amely több regényében fontos szerepet játszik. Egy évvel később Hollandia és Dánia partjainál hajózik és eközben valószínűleg viszonya van egy Luise Teutsch nevű nővel. Utazásai során gyakran meghívásokat kap vezető politikusoktól, államfőktől vagy gazdag emberektől, de gyakorta kimenti magát, még a walesi herceg meghívására sem megy el. Az is előfordul, hogy Paul nyilatkozik helyette, sőt autogramokat is oszt. Bejárja Portugáliát, Spanyolországot, Gibraltárt és kiköt Tangerben, Tetuánban, Mostagamenban és Algirban is. Ez utóbbi helyen újra a szellemes, szórakoztató házigazda, mint régen.
1879-ben Tréporte városában vendégségben jár az orleansi hercegnél, aki elbűvölve hallgatja a híres írót. 1880-ban történt meg, hogy éppen Doverben hajózott, amikor Viktória királynő legidősebb fia, a walesi herceg meghívja fogadására, de elutasítja a meghívást.
Európai utazásai közben a Távol-Keletre is utazott – papíron -, hiszen megírja az Egy kínai viszontagságai Kínában című művét, amelyben bemutatja a kínai emberek életét, majd a Gőzházban Indiába utazhatunk. Az utóbbi műben sokkal több a technikai részlet, sokkal több a tudományos ismeretanyag.
Távoli tájakon
Miközben kalandok közepette is utazik a világban, megírja legnagyobb lélegzetű művét, amely egy ismeretterjesztő mű négy kötetben, s nyolc évet szánt rá. Ez egy műsoron kívüli könyv, a kalandregények mellett, amely (természetesen) plusz pénzt jelent.
A Távol-Kelet után a rejtélyes Dél-Amerikába látogathatunk a Nyolcszáz mérföld az Amazonason című regénnyel, amely szintén a rabszolgaság ellen íródik, majd a vadregényes Skóciába látogatunk, azokhoz a skótokhoz, akikkel Verne szívesen rokonszenvez, hogy egy érdekes természeti jelenséget vizsgáljunk a zöld sugarat. A Zöld sugár egy “egyszerű” tudományos kalandregény.
Könnyedebb történet a Keraban, a vasfejű, ahol a törökök makacs természetét veszi górcső alá, jó mintát adva Karinthy Frigyesnek, aki nagyon szellemesen karikírozza ki a Csömöri úttól egészen a Filatori gátig című művében. A lángban álló szigettenger már korántsem ilyen könnyed történet, s amolyan ellensúly, hiszen a szórakoztató törökök helyett itt a hódító, rabszolgatartó törökök jelennek meg.
A családi élete azonban nem teljesen nyugodt, hiszen fia Michel eléggé kicsapongó életet él. 1878-ban majdnem börtönbe zárják, majd 1880 márciusában megszöktet egy színésznőt, később (1883-ban) elhagyja a feleségét egy tizenhat éves diáklányért, Jeanne-ért. Még az előző házasságának felbontása előtt születik két közös gyermekük Jeanne-nal, aki jótékony hatással van rá, s lecsendesíti a “tékozló” fiút.
Verne és a Földközi-tenger élete
1884-ben újabb hosszabb tengeri útra indul, amely alatt Vigó, Lisszabon, Gibraltár, Oran, Tunisz, Málta (ahol majdnem hajótörést szenved) következnek. Erre az útra családja nélkül indul el, hiszen Honorine és Michel csak Gibraltárban száll a hajóra 1884. május 25-én, ahol Honorine a sógorát látogatta meg. Itt száll a jachtra a sógor, Lelarge is, akinek házasságát Verne köszönhette. Oránban és Algírban is hatalmas ünneplésben volt része, majd a viharos tenger miatt Tuniszban partra szállnak. A tuniszi bej saját kocsiját ajánlja fel a továbbutazásra. A körülmények mindenhol mesések, királyi pompával találkozhatnak. Máltán a kormányzó Lord Simmons fogadja őket, s a legnagyobb tisztelettel beszél róla.
Málta után, ahol három napot tartózkodnak Catania, Nápoly, Róma, Firenze és Velence következik. Olaszországban vonattal utaznak, s Rómában de Gravini márki, a városi prefektus ajánlja fel páholyát a tiszteletére rendezett ünnepi előadáson. Rómában július 7-én fogadja XIII. Leó pápa, aki szabadidejében szívesen olvassa Verne műveit, s nagyon szereti a természettudományokat. A pápa egy teljes órán beszélget vele, s közli, hogy szabad idejében maga is szívesen olvas Verne-műveket. A legtöbbre azonban a művek erkölcsi értékeit tartja. Velencében Lajos Szalvátor osztrák főherceg látogatja meg, és saját yachtját ajánlja fel közlekedési eszközül, de Verne már hazavágyik, s haza is megy. Egyre nehezebben tűri az állandó ünneplést, s mivel felesége nehezen tűri a hajózást meg-megszakítja az utat.
Talán a hajóút nyugodt óráiban keletkezik a Dél csillaga, egy újabb bányászati témájú regény, amely most a gyémántbányászatot írja le, mulatságos és tanulságos kalandokon keresztül. Megtalálható itt a geológia, fizika, csillagászat, de ugyanakkor a szokásosnak mondható növény- és állatföldrajz, de a gyémántcsiszolás módszertana is.
Sándor Mátyás
A hajóút legnagyobb eredménye talán a Sándor Mátyás megírása, ahol Verne részletesen bemutatja az általa bejárt Földközi-tengert, s ugyanakkor a kedvenc témának, a szabadságharcos küzdelemnek is emléket állít egy magyar tudós nemes képében.
A regény csak a legnagyobb műveivel mérhető össze, s talán fel is férne egy képzeletbeli dobogóra (de melyiket szorítaná le?). Nekünk különösen fontos, hiszen a magyar szabadságharcnak állít emléket, s a főszereplője egy tudós magyar szabadságharcos. A Mátyás keresztnév talán nagy királyunkra utal.
A minta talán Lajos Szalvátor osztrák főherceg volt, vagy a főherceg testvére Orth János (Szalvátor János), aki megszakította kapcsolatait az uralkodóházzal, és letelepedett egy földközi-tengeri szigeten.
A Sándor Mátyás minden eddiginél nagyobb sikert aratott, Verne a csúcson állt, ahonnan már csak lefelé vezethetett az út. Verne élete megváltozik.
Verne élete dióhéjban
Ha tetszett a poszt – oszd meg!