A XIX. század fotográfusa – Nadar
Nadar
Nadar vagyis Gaspard-Félix Tournachon francia fotográfus, fényképész, karikaturista, újságíró, író és léghajós, aki eredetileg gyógyszerészetet tanult Lyon-ban, de amikor apjának kiadója csődbe ment (1838) kénytelen volt kenyérkereset után nézni, végül 1842-ben Párizsban telepedett le.
Már fiatal korában is nagyon érdekelte a művészet és technika. Előbb festészetet tanult, majd újságokba kezdett írni és (N. álnéven) karikatúrákat rajzolt. Pihenésképpen novellákat és humoros karcolatokat írt. A rajzolás és írás mellett a fényképezéssel kezdett el foglalkozni, amely akkortájt nagyon nagy újdonság volt. Módszere az akkor korszerűnek számító nedves-kollodiumos eljárás volt. Műtermében, a kor nagyon sok híres embere megfordult, sokszáz fényképet készített róluk. Elsőként próbálkozott meg a fényképészetben a villanyvilágítással (1858). 1848-ban a Charivari (Macskazene) című lapban kezdett el rajzolni,majd 1849-ben megalapította a Revue comique-t és a Petit Journal pour rire-t , később 1854-ben Panthéon Nadar néven hetilapot indított, amelyben híres személyekről közölt karikatúrákat. 1853-ban kezdett el foglalkozni a fényképészettel és egyike volt az első “hivatásos” fényképeszeknek.
Munkáit nagy érdeklődés övezte, s a karikatúrákat később kiegészítette, majd felváltotta fényképekkel. Kiadott egy fényképalbumot is (Kortársaim képtára avagy Nadar Pantheonja) a kor hírességeiről. Ekkor kezdett el behatóbban foglalkozni a léghajózás problémájával. Számos utat tett meg egy általa készített léghajóval, s már 1858-ban fényképeket készített a levegőből. 1859-ben, Solferinónál fényképfelvételeket készített az ellenség hadiállásairól. 1862-ben a Párizs alatti csatornákról és katakombákról készített felvételeket.
A léghajós
1863 körül egy hatalmas léghajót épített (6000 m3 térfogat és 200.000 km3 gáz) Le Géant (The Giant) néven, amely ötletet adott Verne-nek az első regényéhez (Öt hét léghajón). A léggömb kosara tulajdonképpen egy kis házikó volt – 8 láb magas és 13 láb hosszú. Az első próba 1863. október 4-én volt a Mars-mezőn. Összesen 13 személy vett részt a repülésben, közöttük egy hölgy is (Tour d’Auvergne hercegnő) és két “igazi” léghajós, Louis és Jules Godard. A hosszú előkészületek ellenére a léggömb csak rövid ideig repült, s már kilenc órakor leereszkedett, egy szelep meghibásodása miatt. Pár nappal később (október 18-án) kilenc utas próbálkozott – köztük Nadar felesége is. Ekkor 17 órát repültek, s körülbelül 400 mérföldnyire jutottak el. Erős szél fújt és a léggömb 7-8 mérföldön keresztül vontatta maga után a kosarat a földön. Mindenki szerzett kisebb-nagyobb zúzódásokat és véraláfutásokat, sőt egy-két komolyabb sérülés is előfordult.
1863-64 fordulóján Nadar átszállíttatta a léggömbjét a viktoriánus Angliába, ahol a Cristal Palace-ban nagyon sokan megnézték, majd 1864. szeptember 26-án léghajójával Brüsszelig repült, ahol hatalmas tömeg fogadta.
Nadar próbálkozása azonban sikertelen volt, a léghajója lezuhant és többen megsérültek a balesetben. Ő ezután a levegőnél nehezebb repülő szerkezetek felé fordult. Társaságot alapított, amelyben ő maga volt az elnök és Verne a titkár. Szintén nagy szerepe volt Verne első csillagászati tárgyú regényében (Utazás a Holdba, majd Utazás a Hold körül), ahol az ő személye inspirálta a szerzőt Michel Ardan-ra.
A francia-porosz háborúban a Párizs elleni ostrom idején (1870) egy léghajós-osztag parancsnoka volt. 1874 áprilisában az ő fotóstúdiójában rendezték meg az impresszionisták első kiállítását, amely az ő műtermének hírét is emelte.
1876 és 1890 között Kortársi Galéria című sorozatában a kor hírességeiről és egyszerű embereiről egyaránt. Lefényképezte Victor Hugo-t is a halálos ágyán (1885).
Szintén az ő nevéhez fűződik az első erotikus fényképek elkészítése.
Fényképei nagy elismerést arattak a kor vezető francia művészet folyóiratának (Gazette des Beaux Arts) szerkeszői között is.
