Amikor a Frank Birodalmat is legyőztük – az első augsburgi csata

Az előzmények

A magyar történetírásban az Augsburg név hallatán általában a vereség szó jut az emberek eszébe, pedig 910. június 12-én a lechfeldi síkon a magyarok győzelmet arattak a keleti frank királyság és a Sváb hercegség csapatai felett. (a képen egy csatajelenet)

Az első lechfeldi csata (vagy az első augsburgi csata) döntő győzelem volt Gyermek Lajos frank hadserege felett az Augsburgtól délre található Lech folyó melletti ártéren. A magyarok kiválóan alkalmazták a korábban is megszokott színlelt visszavonulás taktikáját és a pszichológiai hadviselést is.

johann_jakob_jung_ludwig_das_kind_und_arnulf_von_k_rnten.jpgA frankokat névleg Gyermek Lajos vezette, aki hatévesen lett király, s aki tizenhatéves lehetett a csata idején, de életkora mellett gyenge fizikuma és súlyos depressziója miatt is Gozbert gróf, valamint Managolt gróf voltak az igazi vezetők. (a képen Gyermek Lajos és elődje Arnulf keleti frank király)

A fiatal király nem sokkal korábban elhatározta, hogy leszámol a magyarokkal, akik viszont megelőzték, így a harcot a német területre koncentrálták. A király minden alattvalótól megkövetelte a részvételt, a szembeszegülőket kivégzéssel fenyegették, így egy viszonylag nagy sereget sikerült összegyűjtenie. A magyarok létszáma 5-7 ezer fő lehetett, s nem tudni pontosan mekkora volt a frank sereg, de feltehetően a magyarok létszámának a többszöröse, bár a teljes sereg egyesülni nem tudott.

A csata során a magyarok feltehetően a nagy létszám miatt nem engedték egyesülni a frank seregeket, hiszen a gyermekkirály és Gozbert gróf vezette sereg ellen már felsorakoztak, mikor egy kisebb hadtest Gebhard herceg seregeit tartotta fel, hogy a két sereggel egyenként tudjanak leszámolni.

Elsőként Gozbert gróf ellen vonultak fel, s az ellenfél nagyon meglepődött, amikor már Augsburgnál szembe találkoztak a magyarokkal. A király csapatai ekkor megerősítették táborukat, sáncokat emeltek és készültek a csatára. A magyarok eközben folyamatosan zavarták a felkészülést a tábort nyilazva.

Az első augsburgi csata

910. június 12-én hajnalban a magyar lovasok meglepetésszerű támadást indítottak a tábor ellen, s a rengeteg nyílvessző sok frankot, németet megölt vagy megsebesített, akik éppen felébredtek a támadásra. Az előkészítő támadás után a magyarok visszavonultak, a németek pedig felkészültek a harcra.

A csata kezdetén a magyarok rátámadtak a németekre, majd visszavonultak, a német nehézlovasság pedig üldözőbe vette őket, hogy a magyarok aztán visszafelé nyilazva sokakat megöljenek közülük. A nap folyamán aztán ez többször is előfordult. A magyar lovak gyorsabbak és fürgébbek voltak, a magyar íjak pedig nagyobb hatótávolsággal rendelkeztek, így kevés veszteséget szenvedtek el.

Persze olykor nagyon közel kellett menniük, hogy kicsalják a németeket. A páncélos lovasságot és a gyalogságot így a magyarok rendkívül óvatosan, de folyamatosan támadták. Az egész napos küzdelemben közel 12 óra után, este hét óra körül sikerült a lovasságot elcsalni a gyalogság mellől és egy olyan helyre vezették őket, ahol a magyar tartalékerők várták őket. Ott aztán gyorsan és határozottan legyőzték a lovasságot, Gozbert gróf maga is holtan maradt a csatatéren, s talán Managolt gróf is.

lechfeld.jpg

Mire a frank gyalogság odaért, már csak a hullahegyekkel találkoztak, s ők is csapdába estek.

Ekkor már aki csak tudott, megfutamodott, s az ifjú király is csak lova fürgeségének köszönhette a menekülését.

A gróf serege elleni győzelem után következett Gebhard herceg serege, amelyet később a magyarok szintén legyőztek, s maga a herceg is egy nyílvessző által hunyt el.

Az utóhatások

Persze a források nem teljesen megbízhatóak, hiszen Johannes Aventinus szerint a csata 907-ben volt, és Ennsburgban, valamint a svábok helyett bajorok ellen harcoltak a magyarok. Aventinus azonban a 16. században élt, aki korábbi (ma már elveszett) dokumentumokra támaszkodott, s bár részletes leírást adott a csatáról, feltehetően néhány dologban tévedett.

A cremonai Luiprand, aki szintén adott leírást a csatáról, 910-re és Augsburgba helyezi azt. Mivel Luiprand nem sokkal később élt mint az események (920 körül született és a 950-es években írt a csatáról) így talán megbízhatóbbak az adatai.

Gyermek Lajos bő egy évvel a csata után elhunyt Frankfurt am Mainban.

A magyarok nagyfejedelme a csata idején Zolta volt, de nincs arról adat, amely szerint részt vett volna a csatában. (a képen Zolta / Zsolt / Solt nagyfejedelem)

 Források – djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.