Egy szentéletű magyar hercegnő – Boldog Jolán

Jolán gyermekkora

Árpád-házi Jolán vagy Jolánta, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária ötödik (vagy hetedik) gyermeke és egyben ötödik (vagy hetedik) leánya volt, aki Esztergomban született 1235 (vagy 1239) körül, vagyis édesapja trónra lépése idején. Nevét édesapja nővére, Jolánta után kapta, akit szinte szentként tisztelnek ma is Aragóniában. (a képen Boldog Jolán)

Alig néhány éves volt, amikor a tatárjárás miatt menekülniük kellett az országból, majd az idegen hadak elvonulása után visszatértek, s IV. Béla hozzákezdhetett az ország újjáépítéséhez.

Szülei nagy hangsúlyt fektettek a vallási nevelésre, s talán ennek is köszönhető, hogy legnagyobb nővérét, Kunigundát és legkisebb húgát, Margitot szentté avatták, Konstancia nevű testvérét pedig boldoggá.

Édesapja testvére volt az egyik legismertebb magyar és az egyik legismertebb szent, Árpád-házi Szent Erzsébet, akit II. Frigyes német-római császár is feleségül szeretett volna venni, majd a hercegnő halála után maga vitte a koporsóját a temetési meneten.  (a képen Erzsébet szentté avatása)

Persze testvérei is nagyon jó partinak számítottak, hiszen Anna kijevi nagyfejedelemné, Konstancia halicsi hercegné, míg Erzsébet bajor hercegné lett. Margitnak több király kérője is akadt, de kikosarazta őket, míg Kunigunda lengyel fejedelemné lett. Hozzá hasonlóan Jolánnak is lengyel férje akadt, egy (később) Jámbor Boleszlávnak nevezett lengyel herceg.

Jolánt még egészen kicsi lányként küldték Lengyelországba, ahol nővére taníttatta és ő biztatta arra is, hogy menjen feleségül a herceghez. Jolán és Boleszláv között közel húsz év volt a korkülönbség, mégis jól megértették egymást.

Jolán házasságkötése

Végül 1257-ben meg is történt a házasságkötés és a bő két évtizednyi házasság alatt összesen három lánygyermekük született, akik közül az egyik (Erzsébet) felesége egy lengyel herceg, a másik (Hedvig) felesége I. László lengyel király lett, a harmadik (Anna) pedig apáca lett. (a képen Jolán lányaival)

Jolán és férje rengeteget jótékonykodtak és számos kolostort és kórházat segítettek az adományaikkal. A pénz mellett azonban maguk is gondozták a betegeket és az árvákat, törődtek a szegényekkel Árpád-házi Szent Erzsébethez hasonlóan. Emiatt érdemelte ki Boleszláv a Jámbor melléknevet.

jolanta.jpegAbban a korban azonban rendkívül sok volt a kisebb-nagyobb összecsapás, hol a németek, hol a litvánok ellen harcoltak, így Boleszláv sokat volt kényszerűségből távol. 1279-ben, nem sokkal legkisebb lánya születése után halálos sebbel tért haza egy csatából, majd hamarosan elhunyt, ezért Jolán csecsemő gyermekével nővéréhez költözött Krakkóba. Pár hónap múlva azonban Kinga is özvegy lett, mert elhunyt a (szintén Boleszláv nevű) férje. A két nő és a kisgyermek egy kolostorba költözött, Újszandecbe. (a képen Jolán, mint apáca)

Boldog Jolán

A kolostorba vonuláskor minden földi javát szétosztogatt az Egyház és a rokonai között. Jolán alázattal viselte a nehézségeket is, s ott aztán az apácák ugyan megválasztották apátnőnek, de így is igyekezett mindenki szolgája lenni. Kinga halála után a térségben újabb fegyveres konfliktusok voltak, így Jolán átköltözött a férje által alapított kolostorba, Gnieznoban, ahol szintén apátnő lett.

Néhány év múlva, az általa előre közölt időpontban, 1298. június 11-én ő is elhunyt, s a kolostor kápolnájában temették el. Az ott történt csodás gyógyulások miatt 1827-ben boldoggá avatták.

 Források – djp

Kapcsolódó posztok

IV. Béla – a második honalapító halálának margójára

780 éve született a Margit-sziget névadója – Árpádi-házi Szent Margit

A legismertebb magyar szent – Árpád-házi Szent Erzsébet

Árpád-házi Kunigunda – magyar királylányból Lengyelország védőszentje

Jolánta – az elfeledett magyar királylány

Ahol a tatárok úgy győztek, hogy igazából ott sem voltak

Az első morvamezei csata – 1260. július 12.

A Habsburgok felemelkedése – a második morvamezei csata

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.