Kis Károly élete – Történelem cikkgyűjtemény a honlapon

Az előzmények

Kis Károly már nápolyi király és akháj fejedelem is volt, amikor Nagy Lajos halála után szemet vetett a magyar trónra. Az út, amíg odajutott, kissé mozgalmasra sikeredett, a trón birtokolása pedig, eléggé rövid volt.

ilajos.jpg

Apja halála után, fiatal hercegként került a magyar királyi udvarba, ahol Nagy Lajos mellett kiváló katona és tehetséges hadvezér vált belőle. Mivel a nagyanyja Árpád-házi hercegnő volt, így joggal gondolhatta, hogy igényt nyújt be a trónra, főként, mert olykor, Nagy Lajos is így tekintett rá. A királynak csak négy lánygyermeke született, s akkortájt Magyarországon elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy nő kerüljön a trónra.

1368-ban eljegyezte IX. Károly német-római császárt lányát, Annát, de ezt nemsokára felbontották, egy – a császár ellen szolgáló – magyar-lengyel szövetség miatt. Így 1371-ben Mária nápolyi hercegnőt vette feleségül, s megkapta Szlavónia, Dalmácia és Horvátország kormányzását.

A korabeli leírások alapján kis termetű, rőt hajú, de csinos külsejű és nyugodt beszédű ember volt, aki szívesen társalgott tudós emberekkel.

A pápa azt szerette volna, ha Károly ült a nápolyi trónra és ebben Nagy Lajos segítségét kérte. Az idős és már beteg király segítséget nyújtott a pápának és Károlynak, azonban megeskette, hogy lemond minden követeléséről a magyar trónt tekintve. Károly a nápolyi trónért cserébe lemondott a magyar trónról. Ekkorra a magyar és lengyel nemesség már elfogadta a nőági örökösödés lehetőségét.

A nápolyi kaland

A pápa így (Nagy Lajos segítségének köszönhetően) 1381. június 2-án Szicília és Jeruzsálem királyává koronázta Károlyt. Nem sokkal később bevonult Nápolyba, ahol Johanna királyné merényletet tervezett ellene. Károly ezt leleplezte, s a királynét Muro várába záratta, ahol (valószínűleg Károly parancsára) 1382. május 22-én megfojtották. Közben Anjou Lajos megérkezett a királyné védelmére, de nem bírt Károllyal. Két év hadakozás után Anjou Lajos egy járványban meghalt, így a harcnak vége szakadt.

Károly őrizetbe vette a Nápolyba látogató pápát is, de végül a pápa kiszabadul. A pápa erre összeesküvéssel vádolta meg, mire Károly haddal vonult ellene, a pápa viszont a kiátkozását helyezte kilátásba. Károly válaszul, a fogolyként magával vitt kardinálisokat egy kivétellel, kivégeztette.

mary_1.jpg

Miközben Károly a nápolyi trónnal volt elfoglalva, a magyar trónt végül I. Lajos 11 éves lánya, Mária örökölte, akit 1382. szeptember 17-én királlyá is koronáztak. Apja, eredetileg őt akarta a lengyel trónra is ültetni, hogy a magyar-lengyel perszonálunió fennmaradjon. A lengyelek azonban kikötötték, hogy csak olyan uralkodót fogadnak el, aki az országban is lakik, így két évnyi huzavona után, oda végül Hedvig került uralkodóként, aki néhány év alatt is a lengyelek (és litvánok) egyik legnagyszerűbb uralkodójává vált.

Szentté avatott magyar királylányok – Skóciai Szent Margit és Szent Hedvig élete dióhéjban

Mária királynő

Mária, nem királynőként, hanem királyként lépett trónra, vagyis jogilag fiúsították.

Ekkor kezdődtek a problémák.

Az egyik tábor (Garai nádor vezetésével) Mária férjeként a francia király öccsét, I.Lajos orléansi herceget szerette volna látni, második pedig (Kanizsai János tárnokmester vezetésével) Zsigmond brandenburgi őrgrófot (Nagy Lajos végakaratának megfelelően). Ekkor lépett be a vetélkedésbe Kis Károly, aki közben Nápolyban már elvégezte feladatait, s kész volt megszegni esküjét.

1385 augusztus 18-án egy csapatnyi magyar főúr arra kérte, hogy fogadja el a magyar trónt, így szeptember 14-én este hajóra szállt és elindult pünkösdi királysága felé.

Partra szállt Horvátországban és Zágrábba ment, eközben azonban Mária és Zsigmond összeházasodtak.

zsigmind.jpg

Károly Budára indult, ahol Mária és Erzsébet (Mária anyja) elé mentek, s ő tisztelettel üdvözölte a királynőket, sőt kocsijukban tette meg az utat Budára. Újabb országgyűlést hívtak össze, amely Károlyt kormányzónak választotta, s a királyi palotába költözött. Úgy tűnt, hogy béke és egyetértés van.

iikaroly.jpgMária lemondott a trónról Károly javára, akit 1385 december 31-án reggel kilenc órakor magyar királlyá koronáztak. Zsigmond, aki eközben Csehországba menekült, tehetetlenül nézte, hogy II. Károly elkezdi az uralkodását, fontos döntéseket hoz, okleveleket bocsát ki s hozzákezd a rendteremtéshez.

A merénylet

Mária anyja azonban nem tudott túllépni azon, hogy korábbi régensi befolyását elveszítette, így merényletet készített elő, a király ellen. A merényletre 1386. február7-én került sor, amikor Károly, szokásához híven, meglátogatta Máriát és Erzsébetet.

A merénylet szemtanúja volt Garai Miklós volt nádor, Alsáni Bálint pécsi püspök, Bebek Imre országbíró és Bebek György tárnokmester is. A végrehajtásával Forgách Balázs főpohárnok volt megbízva.

A merénylet napján Károly kilenc óra körül érkezett meg szokásos látogatásra, amikor Forgách Balázs a király közelébe jutva, így hosszú késsel, teljes erővel a király fejére sújtott, szinte teljesen keresztülvágva a koponyáját egészen a bal szeméig. A főpohárnok ezután még kétszer lesújtott, vagyis a király fejét összesen három vágás érte, amelynek következtében bal szemét el is vesztette.

iikaroly.gif

A tettes azután nyugodtan távozott a teremből. Mindezt megtehette, hiszen Károlyt a pápa korábban kiközösítette, így (a korabeli jog alapján) életét bárki büntetlenül elvehette.

A sebesült király lassú, ingadozó léptekkel elhagyta a helyszínt és még hetekig életben maradt.

Erzsébet anyakirályné a királyt elzáratta, a magyarok között pedig egy összecsapás tört ki. Egyesek a királynét támogatták, másik Károlyt. Károly megtapasztalhatta, hogy a gyilkosság (Johanna halála), gyilkosságot szül.

Az orvosok olyan szert adtak Károlynak, amelytől állapota romlott, így végrendelkezett, amelyben a koronát fiára hagyta, majd meggyónt és 1386. február 24-én (más források szerint 27-én) nagy fájdalmak között elhunyt.

A történet vége

A történet azonban ezzel még nem ért véget, hiszen a kiközösítés miatt nem temethették el egyházi szertartással (amelyet végül fia kérésére IX. Bonifác engedélyezett 1391. február 3-án, mikor Kanizsai János érseket erre utasította).

A királyt meggyilkoló Forgách Balázs február 28-án egy oklevélben egy nyitrai fölbirtokot kapott.

S hogy még érdekesebb legyen – Forgách Balázs levágott feje néhány hónap múlva a meggyilkolt király özvegyéhez került, míg fél évvel később Erzsébet királynét a lánya szeme láttára fojtották meg. Mária is megtapasztalhatta, hogy a gyilkosság, gyilkosságot szül.

 II. Károly uralkodásának előzményei – Vencel, Ottó, I. Károly és I. Lajos uralkodása dióhéjban

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük