I. Jakab – A kereszténység legbölcsebb bolondja
Anglia és Skócia királya – Jakab
Jakab, aki már tizenhárom hónapos korától Skócia uralkodója volt, Erzsébet halála után Anglia királya is lett, I. Jakab néven. A két állam teljesen szuverén módon működött, saját parlamenttel és igazságszolgáltatással, de a király személye összekötötte őket. (a képen I. Jakab)
Angliai trónra lépésekor már 35 éve és 243 napja uralkodott Skóciába, s ezt még 22 évvel és három nappal toldotta meg.
Angliában korántsem volt olyan egyszerű a helyzete, mint Skóciában, amelyet jól mutat az 1605-ös híres lőporos összeesküvés is. Emellett persze ez volt az angol kultúra egyik fénykora, amikor William Shakespeare vagy Sir Francis Bacon tevékenykedett.
Maga a király is tevékeny író volt, hiszen több művet is írt, valamint támogatta a Biblia angolra fordítását, amely azóta is az egyik legjobb fordítás.
Sir Anthony Weldon korabeli angol politikus szerint “a kereszténység legbölcsebb bolondja” volt a király, bár egyesek szerint IV. Henrik francia király mondta mindezt. Maga Weldon máskor “száguldó idiótának” nevezte
I. Jakab – az angol király
Angliai uralkodása első szakaszában igyekezett megbékíteni a katolikusokat és protestánsokat, amely az előző évszázad eseményei után nem tűnt túlságosan könnyű feladatnak. Jakab katolikusnak született, de protestánsnak nevelték, így érintett volt mindkét oldalon. Ennek egyik eredménye lett a Biblia angol fordítása.
Uralkodása alatt történt Amerika kolonizálása is, hiszen ekkor alapították meg a róla elnevezett Jamestownt, s ekkor került Európába a dohány, amely aztán hamar elterjedt. (a képen a kolónia)
A király ugyan nem dohányzott, de cserébe nem vetette meg az italt, olyannyira, hogy gyakran ájulásig berúgott.
Mindezek mellett izületi gyulladástól, köszvénytől és vesekőtől is szenvedett, amelyek az utolsó éveit megnehezítették. A fogait ő is elvesztette, s talán porfíriában is szenvedett, amely a következő évszázadban III. György királyon is megjelent. A vizelete sötétvörös volt, mint az “alicantei bor”, de ez nem csak a porfíria miatt lehetett, hanem a veseköve is okozhatott vérzést a veséjében. (a képen a király és Buckingham hercege)
I. Jakab halála
Ahogyan egyre betegebb lett, úgy szerezte meg felette a hatalmat Buckingham hercege, akivel vélhetően már évek óta homoszexuális kapcsolata volt. Hogy ez nem csak az utókor gondolata, jól példázza egy korabeli epigramma is, amely szerint “Rex fuit Elizabeth, nunc est regina Iacobus” vagyis “Erzsébet király volt, most Jakab Királynő” .
Persze ez a kapcsolata nem akadályozta meg, hogy feleségül vegyen egy dán hercegnőt, aki összesen hét gyermeket szült neki, bár közülük négyen még csecsemőkorban elhunytak, a legnagyobb fiúk pedig 18 évesen hunyt el feltehetően tífuszban. Egyetlen életben maradt lányuk Csehország királynéja, fiuk pedig Anglia és Skócia királya lett, igaz Erzsébet csak néhány hónapig volt királyné, míg Károlyt 1649-ben kivégezték. (a képen I. Jakab a halálos ágyán)
1625 elején Jakab betegségei egyre súlyosbodtak, s már ájulási rohamai is voltak, ráadásul maláriás is lett, majd agyvérzést kapott. 1625. március 27-én hunyt el egy heves roham nyomán, miközben Buckingham herceg az ágya szélén ült.
A boszorkányok és I. Jakab
Jakab szinte megszállottan foglalkozott a boszorkányokkal és ennek eredményeképpen írta meg 1597-ben a Daemonologie -t, amely jó háttéranyagot jelenthetett Shakespeare Macbethjéhez. Mindez nem merült ki az irodalmi munkásságában, hanem a gyakorlatban is üldözte a boszorkányokat és számos embert elfogatott, megkínzatott és kivégeztetett – sokuk máglyán végezte.
