A readingi csata

Az előzmények

870 körül a vikingek már elfoglalták Kelet-Anglia és Northumbria királyságait, már csak Mercia és Wessex állt ellen a hódításoknak.

Persze ezeket a területeket is el akarták fogadni, így 870 végén Wessex ellen indultak, s december 28. körül érhettek Readingbe. A város a Temze és Kennet folyók között feküdt, s a vikingek nekiláttak sáncot építeni, valamint árkot ásni a két folyó közötti déli oldalon. Így két oldalról a két folyó, a harmadikról pedig a sánc védte a tábort.

Éppen három napja érkeztek oda, amikor már fogyóban volt az élelmük, ezért egy táplálékszerző csapatot küldtek ki. Ez a sereg azonban összetalálkozott, majd összecsapott Æthelwulf szász ealdorman seregével, s vereséget szenvedtek az engelfieldi csatában.

Mivel az egyik vezetőjük (Sidroc) is meghalt, a vikingek dühösek voltak, s négy nappal később egy véres csatára került sor Readingnél.

A readingi csata

871. január 4-re Æthelwulf seregéhez már csatlakozott Æthelred és Alfred nyugati-szász serege is, a vikingeket pedig Bagsecg és Halfdan Ragnarsson vezette. Halfdan egyike volt a legendás viking király, Ragnar Lodbrok fiainak, s az angolszász királyságokat megszálló Nagy Pogány Hadsereg egyik vezére és parancsnoka volt.

A nyugati szászok beverekedték magukat a városba, s lemészárolták az ott talált vikingeket, de ez csak rövid életű siker volt. Amikor a városkapuhoz értek a vikingek egy sikeres ellentámadással előbb visszaverték őket, majd végül legyőzték a szász sereget. A rengeteg halott között volt Æthelwulf is, akinek a holttestét azonban sikerült titokban elvinni, hogy Derbyben tudják eltemetni.

Nem sokon múlott, hogy Æthelred és Alfred és odavesszen, de szerencséjükre a jó helyismeretük kisegítette őket, hogy a Loddon folyóban gázolva megmeneküljenek üldözőiktől.

Ahogyan az Angolszász Krónika írja

Ða ymb .iii. niht æþered cyning Ælfred his broþer þær mycle fyrd to Readingum gelæddon wið þone here gefuhton, þær wæs mycel wæl geslægen on gehwæl geslægen a wear.

“Körülbelül négy éjszakával azután, hogy Aethelred király és bátyja, Alfred nagy seregüket Readingbe vezették, ahol az ellenséges hadsereggel harcoltak, sok erőszakot követtek el mindkét oldalon, Æthelwulf ealdormant megölték, a dánok győztek.”

Ebből az is látszik, hogy nem biztos, hogy a readingi csata január 4-én volt, de az a legvalószínűbb időpont.

Az mindenesetre biztos, hogy néhány nappal később, amikor a megtépázott nyugati szász sereg újra összegyűlt ismét megütköztek a vikingekkel az ashdowni csatában. Ott amellett, hogy a szászok győztek, megölték az egyik dán vezért, Bagsecget is. Néhány hét múlva azonban Basingnál a nyugati szászok ismét vereséget szenvedtek, majd majd Meretunnál is, aztán nem sokkal húsvét után, 871 áprilisának második felében Aethelred király is meghalt a csatákban szerzett sebeibe, s bár két fia is volt, mégis öccse, Alfréd követte a trónon, aki aztán Nagy Alfréd néven lett ismert az angolszász történelemben.