Színészcsata New York-ban
A színészcsata
1849 májusában New York egy Shakespeare-bemutató lázában égett amelyen egy Viktória-korabeli angol vendégszínész volt a sztár.
William Charles Macready (1793. március 3. – 1873. április 27.) az Astor Place-en vendégszerepelt, amely akkoriban az amerikai kultúra egyik legfontosabb helyszíne volt. Az előadással szemben Edwin Forrest (1806. március 9. – 1872 december 12.) szintén egy Machbet-előadás szervezett, amely pár utcára onnan zajlott a Brodway Theater-ben.
Forrest már régebben gyűlölte Macready-t, akiről úgy gondolta miatta szakadt meg angol színészi pályafutása, mert korábban egy Macready Hamlet-előadásról negatív kritikát írt, amelyre az angol színész válaszolt, s egy hosszabb angol-amerikai levelezőpárbaj lett az ügyből olvasói levekkel tarkítva, végül Forrest hazatért Amerikába.
Macready egyébként sem volt népszerű Amerikában, de Forrest felbérelt két sötét figurát is. Isaiah Rynders kocsmákat és bordélyházakat üzemeltetett, a helyi írek vezetőjének számított, E.Z.C Judson pedig, egy egykori tengerész Tennesse-ben egy párbajban megölte ellenfelét, a felszarvazott férjet, így meglincselték és felakasztották, de végül megmenekült, s New York-ban újságíró, a helyi bulvár egyik vezetője lett.
A Machbet bemutatója május 7-án volt, amelyre Rynders emberei felvásárolták szinte az összes jegyet az erkélyekre és páholyokba, ahonnan Macready minden megszólalását hangos fújolással és tojás- valamint zöldségdobással kísérték, végül a székeiket dobálták a színpad felé.
Macready természetesen megsértődött, s azonnal haza akart utazni Angliába, de az amerikai társasági élet és művészvilág nagyjainak hatására engedett, s május 10-én újra fellépett. Összesen 47 híres new yorki kérte hogy maradjon, közte Herman Melville és Washington Irving.
Judson emberei ellepték a várost és MUNKÁSOK, HÁT KI AZ ÚR EBBEN A VÁROSBAN, AZ ANGOLOK VAGY Az AMERIKAIAK?
feliratú röplapokat terjesztettek.
A közönségcsata
Az előadás estélyén George Washington Matsell rendőrfőnök utasítására szinte a teljes rendőrség (200 fő a színházban és 75 fő a színház körül) sorakozott fel, s az állami hadsereget is készenlétbe helyezték.
A színház zsúfolásig megtelt, s az előtte lévő téren körülbelül 10-15 ezer ember gyűlt össze. A darab elején bekiabálások, fújolás és dobálózás volt, de eljutottak a szünetig.
A rendőrség kiemelt néhány hangadót, akiket a színház alagsorába zártak (jobb híján).
A bezárt tüntetők felgyújtották a színházat, a kintiek pedig utcakövekkel kezdték dobálni a rendőröket, akik vízágyúval válaszoltak.
Eközben a színházban megkezdődött a második felvonás.
Caleb S. Woodhull polgármester a hadsereg segítségét kérte, akik Charles Sandford tábornok vezetésével könnyű tüzérséggel és huszárokkal együtt 350-en kivont bajonettel érkeztek a tüntetőkhöz, akik megrohamozták a katonákat, míg azok válaszul a levegőbe lőttek. A tömeg tovább támadott, így a katonák tűzparancsot kaptak, s végül a tömeg szétoszlott.
A színház előtti téren 31 (más források szerint 18 vagy 22 vagy 23) halott maradt, s 48 támadó, 50-70 rendőr és 141 katona sérült meg.
A színdarabot a színészek végigjátszották, majd Macready álruhában menekült ki a színházból. Azonnal hajóra szállt és meg sem állt Angliáig.
Másnap több ezres tömeg gyűlt össze a városháza előtt, felelősségrevonást követeltek, de újabb tömegverekedés tört ki, amelyben egy fiatal fiú meghalt.
Macready többé nem utazott Amerikába, sőt két év múlva a színészettől is visszavonult. Forrest ünnepelt színész maradt két évtizeden keresztül. A színházat az előadás után bezárták, s az épületet könyvtárrá alakították. Ma egy Starbuck üzemel a helyén.
Olykor nemcsak csaták, hanem egész háborúk is voltak egészen hihetelen vagy bizarr okokból
Ha tetszett a poszt – oszd meg!