A kitalált középkor – Lehet-e okosan eltüntetni 297 évet?

A kitalált középkor elmélete

Heribert Illig 1998-ban megjelentetett egy “Kitalált középkor” című művet, amelyben egy rendhagyó történelmi hipotézist állított fel. E szerint a 614 augusztus és 911 szeptember közötti időszak (vagyis 297 év) valójában soha nem is létezett. Azt csak néhány nagyravágyó ember képzeletének köszönhetjük. Ezek szerint a német-római császár (III. Ottó) és a pápa (II. Szilveszter) megegyeztek abban, hogy a történelmet meghamisítják, hogy millenniumot ünnepelhessenek, és a bizánci császár ezt jóváhagyta. Az nem pontosan derül ki, hogy ennek mi is lenne a konkrét értelme, de azért így tettek – Illig szerint. (a kép – ismeretlen mester: III. Ottó 1000 körül)

Mindezt alapvetően két dologgal próbálja alátámasztani:
– a Gergely-naptár bevezetésekor nem 10 napot kellett volna kivenni/beilleszteni (szemlélet kérdése), hanem 13 napot, hiszen a Julian-naptárhoz képest ennyit kellett volna korrigálni
– az általa kitaláltnak minősített korszak nagyon kevéssé dokumentált, s a mégis meglévő dokumentumok hamisak

Sokat gondolkodtam, hogy mennyi lehet az igazságtartalma Illig könyvének. Mellőzve a komoly tudományos tényeket, csak az átlagember ismereteit felhasználva józan paraszti ésszel igyekeztem végiggondolni a történteket. Ezért nem szeretnék részletekbe menően foglalkozni az üggyel, csak néhány fontosabb elemet kiemelni.

A tények

Fogadjuk el, hogy Illignek igaza van, s a történészek egy viszonylag jelentős része (kb. 90-95%) téved, hiszen másfél évezred távlatából nem tudhatjuk pontosan, vagyis tekintsük igaznak a kitalált középkor elméletét.

Illignek abban igaza van, hogy az említett időszak kevéssé dokumentált, s a meglévő dokumentumok jelentős részéről kiderül, hogy hamisítvány. Abban a korszakban ez nem volt túlságosan nehéz, hiszen nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, legtöbbször még a királyok sem, így bizonyos szinten ki voltak szolgáltatva az írástudóknak, akik olykor azt írtak le amit akartak, s bizony emiatt sok érdekes dokumentum is keletkezett. Ráadásul a korszak dokumentumai nagyon gyakran nem eredetiben maradtak fenn, hanem másolatok formájában vagy hivatkozások formájában, amelyek olykor többszáz évvel később is készülhettek.

1. A dokumentumok és építészeti alkotások hiánya

A Nyugat-Római Birodalom bukását (476) a több irányból érkezett vad, barbár törzsek okozták. Ennek következtében a jól dokumentált római kor lassan véget ért, s elindult a harc a területekért. Kisebb-nagyobb államok alakultak ki, majd buktak el az állandó harcokban. Ezek jórészt barbár jellegű népek államai voltak, akik nem rendelkeztek a megfelelő írásbeliséggel, a római kor műveltsége pedig lassan eltűnt ezekről a területekről. A kereszténység még nem volt elég erős, hogy komoly kulturális hátteret adjon, de fokozatosan erősödött – amelyhez azonban idő kellett. (a kép – Johann Lingelbach: Fosztogató csapatok Rómában – 1527)

Mivel a területek folyamatosan kerültek át egyik nép kezéből a másikba, sem idő, sem mód nem volt komolyabb építkezések lefolytatására.

Eszembe jutott egy olyan kérdés, hogy vajon mennyi dokumentummal rendelkezünk a frissen alakult Római Birodalom első párszáz évéről? Tartok tőle, hogy nem túl sokkal. Mondhatjuk – túl régen volt … de kérdezhetünk későbbi korokról is.

Szent István példája

Mi, magyarok, pár évvel 900 előtt elfoglaltuk a Kárpát-medencét, vagyis Szent István uralkodásáig már több mint száz év eltelt, s egy viszonylag jelentős nép voltunk itt, akár lélekszámban, akár haderőben, ráadásul tartósan berendezkedtünk, mégis jelentős hiányosságok akadnak az első időszak dokumentumai között.

A kitalált középkor miatt nem ismerjük Imre herceg életének részleteit

Számtalan apró kérdés vetődik fel bennem ezzel kapcsolatban.
– Mit is tudunk (biztosan) István édesanyjáról, aki a magyarok fejedelmének volt a felesége?
– Mikor és hol is született a fejedelem örököse?
– Mekkora családja is volt első királyunknak a dokumentumok szerint?
– Mikor és hol született a trónörökös, Imre herceg?  (a kép – Vastagh György: Szent Imre herceg)

Szent István történelmünk egyik legkiemelkedőbb alakja, aki fejedelmi családba született, akinek feleségével a kereszténység is beköltözött a palotába, s számtalan írni-olvasni tudó ember jött Magyarországra. Miért nem dokumentálták az első magyar király és első magyar királyné gyermekeinek születését? Persze az is lehet, hogy bőségesen dokumentálták, de az évszázadok alatt ez is (sok más mellett) elveszett, megsemmisült.

Az építkezések

Más oldalról miért a kereszténység felvétele után kezdtek komolyabb építkezésekhez, miért nem maradtak jelentős számban épületmaradványok az István előtti több mint száz évből?

Lehetséges-e az, hogy Római Birodalom bukása után kialakult kisebb-nagyobb területű és hosszabb-rövidebb ideig fennmaradó államocskák (amelyek esetleg még a kereszténységet sem vették fel) hasonló problémákkal küzdöttek, mint a magyarok?

Ha igen, akkor könnyen belátható, hogy kevés dokumentum jöhetett létre, még kevesebb maradhatott meg, s kevés épületmaradvány található…

Bónusz – kíváncsi lennék, hogy az észak-amerikai indiánok után mennyi dokumentum és mennyi épületmaradvány található … mert szerintem az akkori barbár törzsek életmódban nem sokban különbözhettek észak-amerikai társaiktól. Vagyis a kitalált középkor elmélet számára ezek hiánya nem igazi bizonyíték.

2. Mikor történhetett (volna) a szó szerint korszakalkotó megbeszélés?

– III. Ottó a mai tudásunk alapján 980 júliusában született, háromévesen trónra került, de csak 994-ben ismerték el nagykorúnak, s 1002. január 23-án már meg is halt
– II. Szilveszter 938-ban született, de csak 999. április 2-án lépett a pápai trónra, amelyen 1003 május 12-én bekövetkezett haláláig ült
– ha bizánci császárként II. Baszileosz császárban gondolkodunk, aki 957/958-ban született, s 967-től uralkodott egészen 1025. december 15-ig, akkor már kortársakra lelünk – vagyis ő hagyhatta jóvá a döntést

Ottóról és Szilveszterről tudjuk, hogy jól ismerték egymást, sőt a későbbi pápa, 995-től Ottó nevelője és tanácsadója volt, akkor még Gerbert d’Aurilla néven. Tanúja volt 998-ban Ottó császárrá koronázásának is, majd a következő évben a pápa halála után Ottó nyomására lett Gerbert a pápa. (a képen ismeretlen szerző műve: II. Szilveszter pápa)

Ebből következően Ottónak és Szilveszternek (Gerbert-nek) volt elegendő ideje mindenféléről társalogni. Ráadásul Ottót az akkori világ csodájának nevezték, hiszen uralkodó volta ellenére jártas volt a különböző tudományokban és a beszélt latinul és görögül is, ezen kívül verseket is írt. Gerbert szintén rendkívül tanult és értelmes ember volt, így bizonyosan jó hatással volt tanítványára. Mindezek mellett mindketten nagyon hívők voltak, így Ottó felvette a “világ császára”, “az apostolok szolgája” és a “Jézus Krisztus szolgája” címeket.

Hívő keresztényként hogyan gondolhatták, hogy ilyen hamisítást hajtanak végre?

Hogyan csaphatták be Istent és az embereket?

Mennyire férhetett ez bele a hívő életükben?

A döntésnek minden bizonnyal II. Szilveszter trónra lépése után kellett történnie, akkor viszont rendkívül kevés idő volt, hogy az egész kontinensen, sőt az egész földön elterjesszék az információt. II. Szilveszter komoly ember volt, aki nem tartozott a botrányhősök közé, mint némely utódja.

Mivel III. Ottó kevesebb mint három év múlva meghalt, II. Szilveszter pedig újabb egy év múlva, így nagy valószínűséggel az őket követő uralkodóknak is el kellett fogadniuk az elméletüket, hiszen az akkori viszonyok között egész Európában elterjeszteni (titokban) egy ilyen információt bizonyosan nehéz lehetett. Persze a dokumentumok hamisítása nem lehetett komoly probléma.

3. A hamis dokumentumok és a kitalált középkor

Ahogyan már korábban is megfogalmazódott, a kora középkorban nagyon sok hamis dokumentum készült, amelynek legfontosabb oka az volt, hogy kevesen tudták ellenőrizni a dokumentumok tartalmát, lévén nem tudtak olvasni, s ezt bizony gyakran ki is használták az írástudók.

A nagyon sok hamis, azonban nem egyenlő a minden hamis elvvel, mert talán akadtak hűséges, jóravaló emberek is, akik valóban azt írták le amit diktáltak nekik.

Tegyük fel, hogy Ottó és Szilveszter megbeszélte, hogy beszúrják a 297 évet – s ezzel kiszúrnak az utódokkal. De hogyan – a kitalált középkor elmélet legnagyobb bizonyítéke lehetne, ha lenne rá igazi válasz.

Ennek megvalósítása azonban újabb kérdéseket vet fel – legalábbis szerintem

a, Hogyan értesítették a keresztény világ kolostorait és egyéb írástudó helyeit, hogy a döntéstől kezdődően a dátumokat változtassák meg a dokumentumokban?

b, Ha írásban, akkor miért nem maradt fenn egyetlen ilyen dokumentum sem, hiszen többszáznak, esetleg több ezernek kellett készülnie?

c, Ha csak szóban, akkor hogyan történhetett – minden szóba jöhető helyszín vezetőjét, megbízottját behívatták a császárhoz, pápához? S hogyan lehetséges, hogy egyetlen egy helyen sem rögzítették írásban az eléggé szokatlannak tűnő kérést, s vajon miért nem tiltakoztak a nyilvánvaló hamisítás ellen az egyház hű szolgái?

d, Nem okozott problémát, hogy az összes 911 után keletkezett dokumentumot meg kellett hamisítani, hogy szinkronba kerüljenek a császár és pápa elméletével?

e, Mért tartották fontosnak, hogy olyan dokumentumot is kreáljanak hamisítási céllal, amely semmilyen történelmi fontossággal nem bír? (mindenféle kevéssé fontos kereskedelmi és uradalmi dokumentumok is maradtak fenn vagy kerültek hamisításra)

4. A nem létező pápák, európai királyok és uralkodók

A beszúrt 297 évvel természetesen újabb személyeket és eseményeket kellett generálni, hogy valahogyan kitöltsék az időszakot, s ebben II. Szilveszter különösen leleményesnek mutatkozott, hiszen az általa kitalált korszakra olyan pápák esnek, mint amilyen Formóza, akit halála után kihantoltak és oszló holttestként egyházi bíróság elé állítottak vagy Johanna a nőpápa, aki egy húsvéti körmeneten szülte meg gyermekét. Nehezen hihető, hogy egy olyan hitbuzgó, hívő személy, mint II. Szilveszter ilyen személyeket talált volna ki, vagy engedélyezte volna beillesztésüket.

A bizánci császárságban három teljes dinasztiát ki kellett találni, hogy szinkronba kerüljenek a nyugati időszámítással, hiszen ők már 395-től külön császárság voltak, de ez bizonyosan nem okozott gondot II. Baszileiosz bizánci császárnak, aki éppen folyamatos háborúskodással volt elfoglalva. Így persze Cirill és Metód sem létezett, s nem is találkozhattak (az egyébként nem létező) Adorján pápával sem 867-ben. Ezért nem volt lehetőségük a nem létező Mihály bizánci császár parancsára kidolgozni a cirill ábécét sem. Cirill egyébként az európai és arab feljegyzések szerint évekkel korábban az arab fővárosban keresztény-muzulmán hitvitákon vett (volna) részt, ha éppen létezik.

Mohameddel, s általában az arabokkal is akad némi probléma, hiszen a 622, amikor Mohamed híveivel együtt kivándorolt Jathribba (a későbbi Medinába) éppen nem létezett, így nem tudhatjuk ez mikor is volt. Ennek alapján a cordóbai kalifátus sem nagyon létezett, így nem nagyon tudtak Martell Károllyal csatázni, aki egyébként sem létezett, hiszen a frank birodalom is csak a képzelet szüleménye, így persze Nagy Károly is. Nem járt jobban Nagy Alfréd sem, akit az angolok számára hoztak létre, még szerencse, hogy Arthur király valóban létezett, legalábbis korban korábban élt, ha élt … (a képen Nagy Károly)

Más kontinenseken?

Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa szintén nem létezhetett, bár uralkodása alatt számtalan lázadást fojtott vérbe. Talán nem csak az Ezeregyéjszaka kedvéért találták ki személyét. Ennek kicsit ellentmond, hogy a bizánciakkal is hadakozott, amiről a bizánci krónikák is tudnak. Bár igaz az is, hogy 797-ben és 807-ben fogadta a nem létező Nagy Károly követeit, s kereskedői jártak a nem létező Frank Birodalomban is, csakúgy, mint Kínában.

Így bonyolítva a problémát a kínaiak is bizonyára kreáltak néhány uralkodót, hogy a kínai császári lista illeszkedjen az arabok, s ezzel együtt az európai időszámítás változásához. S a kínaiak miatt a japán és koreai uralkodói listákat is megváltoztatták III. Ottó vagy II.Szilveszter kedvéért.

Harun al-Rasid 801-ben küldött ajándéka a mai napig megtalálható a reimsi katedrálisban – egy aranyból készült, drágakövekkel és gyöngyökkel díszített hordozható ereklye. Ebben a Szent Kereszt egy darabja található – középpontjában egy ceyloni zafírral. Sajnos az ugyancsak ajándékba érkezett elefánt már nem él, egy rajnai átkelésnél odaveszett, még 810-ben.

Örök kérdés marad számomra, hogy ha Harun-el Rasidot az arabok találták ki, hogyan szerepelhet az Annales Regni Francorum-ban. Ha pedig Ottó vagy Szilveszter emberei, hogyan szerepelhet az Ezeregyéjszaka meséiben.

5. A természet nem reagált

A körülöttünk lévő világ úgy van megalkotva, hogy számtalan periodikus esemény történik többé-kevésbé szabályos időközönként, amely események bekövetkezése nem igazán foglalkozik pápai vagy császári utasításokkal.

A legfontosabb ilyen események a napfogyatkozások és holdfogyatkozások, amelyek ráadásul ciklikusan követik egymást. Mivel a Föld pályasíkja és a Hold pályasíkja szöget zár be, ezért az ilyen ciklusok eléggé hosszúak. (pl. szárosz-ciklus 18 év 11 nap és 8 óra, az exeligmosz 54 év 34 nap …)

Ezek számítása eléggé bonyolult, ugyanakkor értő kezekben nagyon jól kiszámítható, hogy mikor lesz a következő nagyfogyatkozás vagy holdfogyatkozás az adott helyen. Mindannyiuk közös jellemzője, hogy a 297 évben egyikük sem van egész számszor. Ez azt jelenti, hogy ha kiveszünk egy 297 évből álló szakaszt, felborul a rend, s az addig korrekt kiszámítási módszer már csak közelítőleg használható. Ennek következtében egy-egy fogyatkozás egy-két hónappal korábban vagy későbben következik be, mint ahogyan a korrekt számolással megkapjuk. Sajnos a Hold nem ismeri Illig elméletét. (a képen a holdfogyatkozás stilizált rajza)

A másik jellemző periodikus esemény egyes üstökösök megjelenése, amilyen pl. a Halley-üstökös, amely kb 75 és fél évente jelenik meg a Naprendszerben. Több, mint kétezer éve folyamatosan figyelik a megjelenéseit. Az eddigi legfényesebb, leglátványosabb feltűnése a nem létező 837-ben volt, amikor egymástól függetlenül német, japán, kínai és arab csillagászok is feljegyezték a megjelenését. A 297 év kiesésével ez nehezen magyarázható lenne.

Mindezek csak apró morzsák a történelem tengerében, s bár semmi nem változik gyorsabban, mint a változatlan múlt. Illig elmélete az én véleményem szerint IGAZ – a kitalált középkor VALÓBAN LÉTEZIK – legalábbis Illig képzeletében.

Az esetleges igazság

Mi történhetett valójában, hiszen az Illig által említett 3 nap valóban hiányozhatott 1582-ben?

Két dolog jutott eszembe miközben a forrásokat olvasgattam

1. Valójában nem is volt eltérés mert Julius Caesar idejében még nem március 21-re esett a napéjegyenlőség, hanem pár nappal későbbre. Csak a niceai zsinat rögzítette, hogy akkor éppen március 21-re eső napéjegyenlőség legyen a hivatalos dátum. Mindezt erősíti, hogy az egyik római költő verse alapján az akkori napéjegyenlőség inkább március 24-26 közé eshetett. A történészek által legelfogadottabb verzió szerint március 24-re.

2. Volt 3 nap csúszás, de a niceai zsinat ezt megoldotta 2-3 nap kihagyással, s akkor újra egyenesbe került a naptár, viszont rögzítették, hogy mindig március 21-re essék a napéjegyenlőség – kis munkát hagyva az utókornak is. Az, hogy erről nincs konkrét feljegyzés, intézkedés, nem nagyon jelent semmit, hiszen a közemberek szempontjából nem túl sokat jelentett, milyen dátum van. Másrészt lehetett is, csak elveszett – sok más dokumentummal együtt. (a kép – Az első nikeai zsinat ábrázolása egy 16. századi vatikáni freskón)

A magam részéről az első megoldást gondolom valósnak … de nem voltam ott 🙂 Ennyit Illig kitalált középkor elméletéről ..

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

 djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

4 thoughts on “Lehet-e okosan eltüntetni 297 évet?”
  1. Úgy vélem H.Illignek egyetlen célja lehetett, hogy írjon egy olyat, amit igen nagy példányszámban lehet eladni ! A benne leírtakra adott véleményekkel, már nem is vitatkozott !!
    Nekem valahogy mégis az keltette fel a figyelmemet, hogy a pápai levéltárakban(Vaticán) ,ahol minden pápának külön része van, nem indult meg a kutatás, hogy a hivatkozásban említett dokumentumok nyelvhasználata milyen mértékben befolyásolta az Illig-elméletet.
    A latin nyelven írt-eredetinek minősített – pápai, vagyis a 360 után íródott- dokumentumok fordítása, és értelmezése, még ma is problémás azoknak is, akik a latin nyelv ismeretét bírják, az egyházi latinnal együtt !!! Így derítették ki a hamisításokat is !
    Az Illig-féle kitalált középkorból következhetne a magyar honfoglalás reviziója, sőt a hunok és benne a hun-magyar mondakör hiteltelensége -ami egyébként is meseszerű- és az Árpád-ház időbeni uralkodása, benne (Szent) István Hartvik legendája, és annak eredete ! Szilverter pápához kötése !!
    Egyebekben örömmel olvastam , és köszönet érte !!!!
    A végére még egy megjegyzés ! Amikor megjelent, azonnal megvettem, ahogy az összes Daenikent is, és a történelemmel foglalkozó igen sok áltudományost, és tudományost is a mai napig. Sajnos drágaságuk miatt már csak ritkán veszek ilyen tartalmu magazinokat is.(Határtalan Régészet, Rubicon, és BBC kiadványok)

  2. Most olvasom – olvastam a könyvet, amelyet úgy kaptam, hogy “na ezt olvasd el”, de Ön számos kérdésemre vagy inkább gondolatomra adott választ, a hosszan és részletesen véget nem érő példákat felsorakoztató könyvből, de én csak egy elmélkedő vagyok (ha nem tolakodok) Ön pedig Szuper közérthető módon felsorakoztatott érvekkel érvelt, egy biztos, hogy Illig könyve is egy érdekesség ami okot ad az elmélkedésre, egy élmény volt Ön olvasni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.