IV. Károly visszatérése és távozása – Történelmi cikkek a honlapon
IV. Károly gyermekkora
Az utolsó magyar király, 1887. augusztus 17-én született az osztrák Persenbeug-ban, Ottó Ferenc főherceg és Mária Jozefa szász királyi hercegnő, elsőszülött gyermekeként, s nem úgy tűnt, hogy valaha is király lehet.
Szigorú vallásos nevelést kapott, s vidám, de szófogadó gyermekként ismerték.
Gyermekkorától erős volt benne a szociális érzékenység, s ajándékait rendszeresen szétosztotta a gyerekek között, sőt munkát is szeretett volna vállalni, hogy azzal is segítse a szegény sorsú gyermekeket.
Kitűnő oktatásban részesült, így a német nyelv mellett kiválóan megértette és beszélte az angol, francia, magyar és cseh nyelveket, de a latin és görög nyelv sem volt ismertelen a számára. Mindezek mellett a lovaglás, a torna, a vívás, de az ének és a zongora is szerepelt a tananyagban. Fizikuma gyenge volt, s gyakran betegeskedett, azonban szorgalmas és tehetséges diák volt.
Különleges volt, hogy nyilvános gimnáziumba járt, ahol diáktársai kedvelték és szerették a mindig kedves és szelíd fiút. Az érettségi vizsgája is csak azért nem lehetett nyilvános, mert akkorra már hivatalos trónörökös volt, így a nyilvános vizsga már nem illett volna a rangjához (legalábbis Ferenc József szerint).
Gyermekkorában többször bejárta Magyarországot, de hosszabb utazásokat tett Franciaországban, Németországban, Angliában és Svájcban is, legtöbbször inkognitóban.
IV. Károly házassága
Tizennyolc éves korában megkezdte katonai szolgálatát, ahol kivételezés nélkül megkapta a kiképzést, s katonaévei alatt ismerkedett meg (jobban) Zita Bourbon-parmai hercegnővel. Korábban már találkoztak ugyan, de ekkor mélyült el az ismeretségük. Károly jóbarátja volt a hercegnő bátyja, így az ő révén találkoztak többször is.
A bimbózó kapcsolat tetszett a császárnak is, hiszen Zita hercegnő családja igen előkelő volt, így ő is sürgette a leendő frigyet.
A két fiatal nem vonakodott, így az 1911 június 13-i lánykérés után, 1911 október 21-én házasságot kötöttek – s bár a császár is erőltette a frigyet, ez egy igazi szerelmi házasság volt.
Károly közben egyre közelebb került a magyar, a cseh és osztrák trónhoz – ekkor már csak nagybátyja, Ferenc Ferdinánd állt előtte, a nagybátyja gyermekei már nem.
Felmerülhet a kérdés – hogy miért nem?
A trónöröklés rendje és a trón elfoglalása
Károly születésekor még élt a császár fia, Rudolf főherceg, de Károly alig másfél éves volt, amikor Rudolf (részben máig tisztázatlan körülmények között) elhunyt. Hét év múlva a trónöröklésben következő Károly Lajos is elhunyt, majd pár év múlva (a sorban következő) Ferenc Ferdinánd, Károly Lajos főherceg fia, rangon aluli házasságával, kizárta saját jövendő gyermekeit a trónöröklésből. Károly apja 1906-ban elhunyt, így egyre közelebb került a trónhoz, amely végül Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után került elérhető közelségbe.
Az idős császár végül 1916. november 21-én hunyt el, így koronája és trónja Károly főhercegre vagyis most már IV. Károly magyar királyra szállt.
Az osztrák birodalom éppen háborúban állt, s az új császár magához vonta a hadsereg főparancsnokságát, ezzel Frigyes főherceget visszaminősítette. A főherceg, aki egyébként korábban, sok dologban tanítója volt, elfogadta a helyzetet, de felesége ez sértésnek érezte, s kiélezte a helyzetet a családban.
Az új császár felesége egyébként is rossz viszonyban volt egyik féltestvérével, aki Frigyes főherceg veje volt.
A világháborúban
Persze IV.Károly döntése nem öncélú volt, hiszen azt szerette volna, ha javít a hadsereg morálján a döntés, hogy maga az uralkodó vezeti őket, még ha képletesen is. Frigyes egyébként is arra buzdította (korábban, az akkor még főherceg) Károlyt, hogy gyakran járja a frontvonalakat, így javítva hangulatot.
Így Frigyes tulajdonképpen a saját tanácsa áldozata lett, s a 1917-ben a császár rendelkezési állományba helyezte egy saját kezével írt levélben. Frigyes szinte teljesen eltűnt a háború utolsó két évéből.
Eközben IV. Károlyt 1916. december 30-án a Mátyás-templomban megkoronázták, s a koronázások történetében először a magyar himnuszt énekelték. (Érdekesség, hogy a szintén rövid ideig uralkodó II. Károly királyt 1385. december 31-én koronázták meg.)
Ez volt az utolsó magyar koronázás …
| A 10 legrövidebb ideig uralkodó magyar király élete dióhéjban |
Ekkortájt a Monarchia eléggé ingatag lábakon állt, hiszen a háború egyre kilátástalanabb volt. Zita királynő bátyja próbált egyezkedni Clemenceau francia miniszterelnökkel, de az oroszok kiesésével valamelyest változott a hadiszerencse. Clemenceau már egyezkedni akart, de az osztrák birodalmi külügyminiszter kellemetlen helyzetbe hozta a francia miniszterelnököt, aki ekkor visszakozott.
A hírek szerint a két császár (II. Vilmos és Károly) között dühös szócsata is volt az egyezkedés miatt, így maradt minden régiben. Nem sokkal később a külügyminiszter (Czernin) és kérdőre vonta a császárt, aki szívrohamot kapott. Károly le akart mondani, de Zita kérésére végül maradt, Czernin pedig ment.
A világháború után 1918. november 13-án lemondott a magyar trónról és Svájcba költözött.
Visszatérési kísérletek
Bő két évvel később, éppen száz éve, 1921. március 27-én visszatért Magyarországra és követelte Horthy Miklós kormányzótól a hatalom átadását, hogy a király nélküli királyságnak újra legyen uralkodója. A kormányzó erről lebeszélte, s néhány nap múlva antant katonákkal eltávolíttatta az országból.
Fél év múlva, 1921. október 20-án újra visszatért, ezúttal felesége és több bizalmi embere társaságában, repülőn érkezett az országba. Dénesfán ellenkormányt alakítottak, majd Budapest felé indultak. A kormányzó kellemetlen helyzetbe került, hiszen a katonái nagyobb része, nem lett volna hajlandó harcolni az utolsó magyar király ellen, de szerencséjére, Gömbös Gyula megoldotta a helyzetet. Gömbös sereget szervezett kormányhű polgárokból, fiatalokból és egyetemistákból. Október 23-án hajnalban Budaörsnél ütköztek meg, de a képzettebb királyhű seregek jobban álltak, amikor el akarva kerülni a vérontást, felhagytak a harccal, s várták a király parancsát. IV. Károly nem akart polgárháborút, közben a kormányhű erők körülzárták őket, s megadásra kényszerítették.
A fogságba esett IV. Károlyt előbb Tatára, majd Tihanyba hurcolták, ahonnan Aszófő, majd Baja volt az irány.
Ennek eredményeképpen 1921. november 6-án sor került a Habsburg-ház negyedik, s eleddig utolsó trónfosztására.
IV. Károly halála
Végül Madeira szigetére került, ahol családja körében halt meg, éppen 99 éve, 1922. április 1-én spanyolnáthában. Így távozott az utolsó magyar király …
A fiatal, alig 34 éves és egészséges Károlyt, egyetlen hét alatt elvitte a spanyolnátha, s halálos ágyán úgy búcsúzott a feleségétől – „Végtelenül szeretlek téged.”
| Járványos betegségek a múltban – a fekete himlő, a kolera, a lepra, a pestis és a tífusz |
Már nem érhette meg utolsó gyermeke születését, aki két hónappal később jött a világra. Zita királyné, majdnem 67 évet élt még férje halála után, s haláláig nem vette le a gyászruhát.
II. János Pál pápa 2004. október 30-án boldoggá avatta, s emléknapjának a házasságkötése napját jelölte ki, s folyamatban van a szentté avatása is.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!