Isaac Newton

Newton, a különc zseni és a home office – Történelmi cikkek a honlapon

prizma.jpgIsaac Newton a különc

Newton igazán furcsa figura volt, hiszen egész életében nem járt Anglián kívül, nem szerette a sportot, nem érdekelte a zene és a színház, sem a művészet, bár egyébként jól festett és tehetséges költő volt fiatalkorában. Nem volt humora, még a jól ismert angol humora sem. Élete 84 éve alatt szinte mindig egészséges volt (legalábbis fizikai értelemben), s összesen egyetlen fogát veszítette el, soha nem kellett szemüveget hordania, s hosszú, sűrű haja volt – nem szerette a parókát sem.

Megrögzött agglegény volt, s egész életében egy talán egy nőt szeretett, még fiatalkorában, a szomszéd Storey kisasszonyt. Tudóshoz illően nagyon szórakozott volt, s ha beszélnie kellett kissé dadogott.

Newton mindezek mellett, egy igazi zseni volt, aki kiállhatatlan természetével, de korszakalkotó gondolataival örökre beírta magát a tudománytörténetbe, de a közéletbe is. I. Péter orosz cár külön kérése volt, amikor Angliában járt, hogy találkozhasson vele.

A tudósunk egy ízben parlamenti képviselő is volt, s a mandátuma alatt egyszer hozzá is szólt – azt kérte, hogy zárják be az ablakot, mert huzat volt.

A Pénzverde vezetője

Az Állami Pénzverde főfelügyelőjeként, majd igazgatójaként harcot indított a pénzhamisítás ellen, amelyben bevezette a pénzérmék recézését, így jelentősen megnehezítette a hamisítók dolgát.

Ezen tevékenységének legkevésbé William Chaloner örült, aki miatta bitófán végezte, hiszen a pénzhamisítás hazaárulásnak számított.

 Isaac Newton, a detektív és William Chaloner a pénzhamisító

Már 1672-től a Royal Society tagja, majd 1703-tól az elnöke volt, majd 1705 áprilisában Anna királynő lovaggá ütötte. De elnöksége 24 éve alatt minden héten személyesen jelent meg a társaság ülésein. A királynő halála után is megmaradt a befolyása, hiszen a Hannover-házból érkező I. György udvara is tisztelte munkásságát, bár német lévén észben tartotta a Leibniz-zel való vitáját. A walesi hercegnő (a későbbi III. György nagyanyja) pedig igyekezett minden alkalmat megragadni arra, hogy beszélgethessen vele.

A Hannover-ház uralkodása Angliában egy kis előzménytörténettel

idos.jpg

Newton és a home office

Newton gyakran forgatta a Bibliát, s azt vallotta, hogy a világot Isten alkotta, de nem hitt a Szentháromságban, ugyanakkor volt annyi esze, hogy ezt nem hirdette – kissé különösen hatott volna a Trinity College-ban. Emellett hitt az okkultizmusban is, s foglalkozott az aranycsinálással. A halála után házikönyvtárában 169 alkimista könyvet találtak. Egyik jóslata alapján, amelyet a Jelenések könyve alapján végzett számítások alapján tett, a világvége 2060-ban lesz.

Newton még egészen fiatalon volt részese az 1665-ben kitört londoni pestisjárványnak, amely alatt a Cambridge-i egyetemet is bezárták, így ő is otthon kényszerült dolgozni.

Megtehette, hogy vidékre (a szülőfalujába) menekült Londonból (közel kétszázezer londonihoz hasonlóan), s ott foglalkozott számtalan olyan dologgal, amelyek később megalapozták tudományos hírnevét. Ez volt Newton és a home office 17. századi találkozása.

Járványos betegségek a múltban – a fekete himlő, a kolera, a lepra, a pestis és a tífusz

Ez volt az életében az Annus Mirabilis.

Ekkor hetente hét napot, s naponta 18 órát dolgozott – szinte megállás nélkül.

Ebben az időszakban foglalkozott a matematikai analízis törvényszerűségeinek megismerésén, de az optika, a gravitációs jelenségeket és mozgástörvényeket is ekkor vizsgálta meg alaposabban.

alma.jpgVagyis, ekkortájt eshetett le az alma, amely a gravitációs törvény megalkotásához vezetett – legalábbis egy asszisztense szerint, akitől ezt Voltaire is megtudta. Persze a történet nem igaz, évekkel később találta ki maga Newton.

Kézügyessége révén ekkor építette meg teleszkópját, amelyet ma Newton-távcsőként ismerünk, miközben a fénytörés jelenségét vizsgálta.

Prizmákkal is kísérletezett, de hamar rájött, hogy ebből nem ismerheti meg a szem anatómiáját. Így fogott egy kötőtűt, amelyet a szeme és járomcsontja közé szúrt, s addig nyomta belülről a szemgolyóját, míg fekete-fehér körök nem jelentek meg a szeme előtt.

Talán ekkor találta ki a macskaajtót is, mert akart minduntalan felállni, ha a macskája közlekedni szeretett volna.

Egyszóval – nem unatkozott.

Newton halála

Végül szép hosszú életet élve, 84 évesen, 1727. március 31-én hunyt el.

 Aldous Huxley szerint: „Ha kitenyésztenénk az Isaac Newtonok fajtáját, az nem jelentene haladást. Az ár ugyanis, amelyet Newtonnak felsőbbrendű intellektusáért kellett fizetni, túl nagy volt: képtelen volt barátságra, szerelemre, apaságra és sok más kívánatos dologra. Mint ember fiaskó volt; mint kolosszus: fenséges.”

 Newton így vallott saját magáról

  • “Ha láttam tovább is, mint mások, akkor azt óriások vállára állva tettem.”
  • “Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem, az emberek őrületét.”
  • “Túl sok falat építünk és nem építünk elég hidat.”

 DJP

Két magyar királylány

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük