A pápai állam leghíresebb hóhéra – Giovanni Bugatti
Giovanni Battista Bugatti, a pápai állam hivatalos hóhéra, 1779. február 6-án született Anconában, a mai Olaszországban. Ő volt a leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő hóhér a pápai állam történetében, hiszen 1796. március 22-től egészen 1864. augusztus 17-ig látta el hivatalát, összesen 68 évig és 148 napig, s közben 514 személyt végzett ki. Maga a hóhér 516 főt tartott nyilván, de az egyik foglyot lelőtték, a másikat pedig egy segédje végezte ki. (Nem sokkal a nyugdíjazása után, 1868. november 24-én volt az utolsó kivégzés a pápai államban, ahol utódja, korábbi segédje, Vincenzo Balducci volt.)
Tevékenységéért kiérdemelte a Mastro Titta becenevet, vagyis maestro di giustizia – az igazságszolgáltatás mestere. A kivégzésekért szimbolikusan 3 centesimét kapott fejenként, amelynek az értéke 0,03 líra volt.
Nyugdíjba vonulása után IX. Piusz pápa havi 30 scudi nyugdíjat biztosított a számára.
1810-ig fejszével, akasztással vagy kalapáccsal való lefejezés volt a módszere, de miután pár évvel korábban a franciák bevezették a guillotine használatát, a francia uralom alatt a pápai állam is átvette azt. Az első ilyen kivégzés 1810. február 28-án volt, illetve a függetlenség visszaszerzése után, 1816. október 2-án.
Kivégzéseit igazság-szolgáltatásnak, az elítélteket betegnek nevezte. Csak hivatalos ügyben hagyhatta el Róma 13. kerületét, de ez az ő védelmét szolgálta, nehogy a kivégzettek hozzátartozói bosszút álljanak ellene.
Az egyik kivégzését, amely 1845. március 8-án történt, Charles Dickens megörökítette a Pictures from Italy (1846) című művében.
Bugatti alacsony és mindig elegáns, jól öltözött volt, aki gyakran látogatott el a Santa Maria templomba. Nős volt, de nem voltak gyermekei. Szabadidejében a felesége által festett esernyőket és ajándéktárgyakat árulta.
Az általa használt vérfoltos köpenyt és fejszét, guillotine-t a római Bűnügyi Múzeumban mutatják be. A guillotine nagyon sajátos kialakítású, hiszen szögletes vágóél helyett egyenes, félkör alakú helyett V-alakú előlapja van.
1869. június 18-án hunyt el, 90 évesen.