Az első Plantagenet-uralkodó születése
A Plantagenet-ház ősei
A Plantagenet-ház őse Geoffrey vagy Gottfried, Anjou grófja volt, aki I. Henrik angol király egyetlen túlélő gyermekét, Matilda özvegy császárnét vette feleségét. (a képen Matilda császárné)
Geoffrey beceneve a Planta Genista (rekettye) nevű növény virágból származott, amelyet előszeretettel tűzött a sisakjába vagy kalapjába. Úgy gondolta, hogy ettől sikeresebb lesz a vadászatban, aztán ebből alakult ki a dinasztia neve (Plantagenet), amelyből összesen 14 angol király származott.
Persze az is igaz, hogy akkortájt Angevin néven ismerték őket, csak a ház kihalása körül kezdték őket Plantagenet néven emlegetni.
Az ifjú férj még tizenöt éves sem volt, amikor feleségül vette a tőle jó évtizeddel idősebb Matildát. A házasság elsősorban I. Henrik angol királynak volt fontos, mert egyetlen törvényes fia, Vilmos, 1120-ban egy hajószerencsétlenségben (a fenti képen a hajótörés ábrázolása Viktória királynő lányának, Louise hercegnőnek a munkája) az életét vesztette. Henrik, akinek felesége, Skóciai Matilda, az Árpád-házból származó Skóciai Szent Margit leánya volt, többször is próbálta a főurakkal elfogadtatni a nőági örökösödést, de a biztonság kedvéért igyekezett férjet is szerezni özvegy leánya számára. Persze ő maga is próbálkozott, de a második házassága gyermektelen maradt, így el kellett gondolkodnia az örökösödésen.
Matilda özvegy császárné
1125-ben elhunyt Matilda férje, aki így hazatért Angliába, s Henriknek 1126 decemberében már kész terve volt, így a főurakat arra “kérte”, hogy fogadjanak hűséget a lányának. Persze ehhez jobb helyzetet teremtett volna, ha férjhez megy, s a főurak látják a fiú örökös megszületésének lehetőségét. Ehhez egy jó férj kellett, s ezt a potenciális férjet találta meg már 1127-ben Geoffrey személyében Henrik. A fiú azonban csak 13 éves volt akkortájt, s a házasságkötés alsó korhatára 14 év volt, így várniuk kellett.
Az új férj egyébként a hajószerencsétlenségben elhunyt Vilmos feleségének a testvére volt, így azt a kapcsolatot is próbálta erősíteni a király. Henrik azért is választotta Geoffreyt, mert földjei stratégiailag fontos helyszíneken, a normann határon helyezkedtek el, s így megszerezte a fiú apjának, Fulkónak a támogatását.
Fulkó egyébként korábban az ellensége volt, s nem állt tőle távol az ilyesféle dolog, hiszen éppen ekkortájt vette feleségül Melisandát, a jeruzsálemi király leányát, amelynek révén nemsokára ő lett a jeruzsálemi uralkodó. Matilda ugyan vonakodott, de ez kevéssé zavarta az apját.
Geoffrey hamar átlátta, hogy számára milyen előnyökkel jár, ha megszerzi az angol király támogatását, így egy üzleti vállalkozásnak tartotta a házasságot, s apránként egyre több francia területet szerzett meg (hamarosan már Anjou, Maine és Normadia is az övé volt). A vörös hajú, mindig vidám és nagyszerű harcosként jellemzett fiú valójában hideg és számító volt. Hamar rájött, hogy segítenie kell a feleségét, hogy megszerezze Anglia trónját, amely majd az ő fiáé lesz, s kialakulhat a Plantagenet-ház. (a képen Geoffrey, Anjou grófja)
Az esküvő előtt Henrik lovaggá is ütötte a leendő férjet, s egy arany oroszlán (vagy leopárd) címert adományozott neki, kék alapon.
A házasságkötés és Plantagenet-ház
A házasságkötésre végül 1128. június 17-én (más források szerint május 22-én) került sor, de nem igazán lehetne azt mondani, hogy túl sokat foglalkoztak volna egymással. Matilda gyereknek nézte és érezte a bő évtizeddel fiatalabb grófot, míg Geoffrey, akit Jóképűnek vagy Szépnek neveztek (Geoffrey la Belle) komoly sikereket aratott a hölgyek között. Persze ez nem jelentette azt, hogy némi vonakodás után, ne tették volna meg a házassági kötelességüket.
A házasság után a pár gyorsan még jobban eltávolodott egymástól, s Matilda néhány hónap múlva hazatért apjához Rouenbe, aki akkor előbb Angliába vitte. Ott, 1131. szeptember 8-án egy Northamptonban tartott tanácskozáson a főurak újra hűséget fogadtak Matildának, elismerték Henrik örökösének, így Matilda végül visszatért férjéhez. Ekkor már komolyan hozzáfogtak az örökösödési helyzet rendezéséhez, így végül a frigyből három fiú is született.
Közülük a legidősebb, az 1133. március 5-én született Henrik lett két évtizeddel később Anglia királya, s a Plantagenet-dinasztia első uralkodója.
