IV. Béla – a második honalapító halálának margójára

IV. Béla

1270. május 3-án hunyt el IV. Béla, a második honalapító, II. András és Gertrudis királyné legidősebb fia, aki 1206 novemberében született, nem sokkal azután, hogy apja, a különös körülmények között elhunyt gyermekkirályt, III. Lászlót követve trónra lépett. (a képen IV. Béla a tatárjárás idején)

Már nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, amikor megkapta Horvátország és Dalmácia hercegségét majd Szlavónia, később Erdély kormányzója lett (bár ekkor apja Horvátországot és Dalmáciát elvette tőle). Közben feleségül vette a nikaiai császár lányát, Laszkarisz Máriát, s házasságukból tíz gyermek született – nyolc lány és két fiú.

A király és fia folyamatosan konfliktusban álltak egymással, amely az utolsó évekre egyre komolyodott. II. András még elküldte Julianus barátot egy keleti útra, de nem sokkal később elhunyt, így a közeledő tatárokról már az ifjú IV. Béla kapott hírt.

A tatárjárás feldúlta az országot, de a mongol csapatok elvonulása után IV. Béla hozzákezdhetett az ország újjáépítéséhez.

A tatárjárás után

Ígéretéhez híven a tatárjárás idején született, Margit nevű lányát apácának adta, s a Nyulak szigetén egy domonkos rendi kolostort építtetett.

A történelem megismételte önmagát, hiszen 1262-ben nagyobbik fia, István, ellene fordult, majd egy békekötés nyomán az országot kettéosztották. Az ország keleti része lett a fiúé, aki hivatalosan is ifjabb király lett. Két év múlva már fegyveres összecsapás is volt közöttük, ahol előbb Béla győzött, majd vereséget szenvedett, de a fia nem akarta a tróntól megfosztani.

Látszólag ugyan kibékültek, de a viszály azért megmaradt, egészen 1270. május 3-ig – ekkor halt meg IV. Béla, a második honalapító.

A királyt az esztergomi ferences templomban temették el, de a történelem viharai után már a sír pontos helye sem ismert, egyedül a latin nyelvű sírverse maradt fenn.

“Aspice rem charam tres cingunt Virginis aram
Rex, dux, regina quibus adsint gaudia trina.
Dum licuit, tua dum viguit rex Bela potestas
Fraus latuit, pax firma fuit, regnavit honestas”

“Nézd ezt a kedves dolgot: hárman veszik körül a Szűz oltárát
Király, herceg, királynő; legyenek háromszorosan boldogok.
Míg lehetett, míg a te hatalmad, Béla király, erős volt,
a csalárdság elrejtezett, a béke szilárd volt, tisztesség uralkodott.”

(Horváth János fordítása)

Az ország újjáépítése

A hadvezetésben igencsak rosszul teljesítő király nagyon jól vizsgázott, amikor az országot újjáépíttette. Mindenhol kővárakat építtetett és külföldi telepeseket hívott az országba. Bár az ország kettéosztott volt, a külföldiek számára mégis erősnek tűnt, ahogyan ezt I. Károly szicíliai király követe Bernát montecassinói bencés apát is látta 1269 decemberében, aki Margit hercegnő kezéért érkezett, s akit az apácává lett hercegnő kikosarazott.

Az apát szerint “A magyar királyi háznak hihetetlen a hatalma, meg sem lehet mondani, mennyi a fegyvere. Keleten és északon moccanni sem mer senki, ha a dicsőséges király a seregét megindítja. Észak és Kelet legtöbb országa és fejedelme rokonság vagy meghódolás címén birodalmához tartoznak.”

Bár a rokonságba akár I. Károlyt is beleszámíthatjuk, hiszen unokaöccse, Merész Fülöp felesége Aragóniai Izabella volt, aki II. András unokája volt édesanyja, Jolánta hercegnő révén. Jolánta pedig IV. Béla magyar király féltestvére volt.

IV. Béla családja

IV. Béla családja egyébként is kiemelkedően fontos szerepet játszott az európai történelemben, hiszen (fél)testvére volt a már említett Jolánta, aki aragóniai királyné lett, s azóta is szentként tisztelik Aragóniában. Jolánta gyermekei tucatnyi ismert európai nemesi, sőt királyi család őseivé váltak. Béla Anna nevű testvére a bolgár cár felesége lett, míg Erzsébet világszerte az egyik leghíresebb szentté vált Árpád-házi Szent Erzsébet néven.

Gyermekei közül Árpád-házi Szent Margit a legismertebb, de Kinga vagy Kunigunda a lengyel fejedelem felesége lett, majd Lengyelország és Litvánia védőszentjévé vált. Anna nevű lánya a kijevi nagyfejedelem felesége lett, s Anna lánya Nagy Ottokár cseh király feleségévé vált. Konstancia pedig a halicsi király felesége lett. Konstanciát egyébként, akárcsak nővérét Jolánt, boldoggá avatták.

Így Béla lányai közül kettőt szentté avattak és kettőt boldoggá.

 Források – djp