Báthory István – aki lengyel királyként legyőzte Rettegett Ivánt is

Az előzmények

Báthory István nem sokkal a mohácsi csata után, 1533. szeptember 27-én született a somlyói várban Báthory István és Telegdi Katalin fiaként. (a képen Báthory koronázási ruhában)

A gyermekkoráról keveset tudni, de később csatlakozott I. Ferdinánd magyar király seregéhez. Részt vett a török elleni harcokban, majd török fogságba esett. Mivel Ferdinánd megtagadta a váltságdíj kifizetését Báthory az ellenfeléhez, János Zsigmondhoz felé fordult. Később elsősorban diplomataként tevékenykedett, s egy bécsi útja során két évre háziőrizetbe zárták.

János Zsigmond halála után erdélyi vajdává választották, s hamarosan megerősítette a pozícióját, de 1572-ben  örökösök nélkül elhunyt II. Zsigmond Ágost lengyel király és litván nagyfejedelem. (a képen II. Zsigmond Ágost halála Jan Matejko festményén)

Örökös híján a szejm idegen királyt választott Valois Henrik francia herceg személyében, aki azonban hamarosan francia király is lett, így elvesztette a lengyel trónt. Pontosabban szinte elszökött négy hónappal a koronázás után az országból, majd a rendek ultimátumára sem tért vissza 1575. május 12-ig, így a szejm megfosztotta a hatalmától.

A lengyel király

Báthory István ekkor úgy döntött, hogy indul az új királyválasztáson. A lengyel nemesek egy része II. Miksa német-római császárt látta volna szívesebben a trónon, mások azonban egy Piast-királynak örültek volna. Heves vita alakult ki, amikor végül II. Ágost Zsigmond nővére lett a mérleg nyelve. A szejm úgy döntött, hogy Jagelló Annát választják királlyá, akit azonban feleségül adnak Báthory Istvánhoz. Ezzel a lelkesedéssel 1575. december 14-én királlyá választották a magyar főurat.

Báthory a döntés hatására testvérére, Kristófra bízta Erdélyt és Lengyelországba indult.

Ott aztán egy csütörtöki napon, 1576. május 1-én a Wavel nagytermében feleségül vette Jagelló Annát, majd a vártemplomban lengyel királlyá, valamint litván nagyherceggé koronázták. Eredetileg két nappal korábbra tervezték a ceremóniákat, s csak komoly viták árán mondták ki a boldogtalan igent. Egyes források szerint Báthory szinte erővel vonszolták be, míg a kisírt szemű Annát zsarolással vették rá a frigyre. (a képen a királyi pár)

A kezdeti nehézségek

Eleinte nagyon nehéz dolga volt, mert II. Miksa mindent megpróbált, hogy ne Báthoryt válasszák, ráadásul a litvánok sem igazán örültek. A korábban diplomataként dolgozó Báthory azonban engedményeket tett a litvánoknak, így bő egy hónap múlva már elismerték litván nagyhercegként.

A poroszok azonban nem akarták elismerni Miksa ellenében, amely szintén okozott némi kellemetlenséget számára, azonban Báthory szerencséjére Miksa hamarosan elhunyt.

Ekkor már egyedül Danzig (Gdansk) városa állt ellen, de 1577. április 17-én a danzigi hadsereg komoly vereséget szenvedett, amely után a város elismerte Báthoryt lengyel uralkodónak, ráadásul 200.000 zloty aranyat fizetett számára kárpótlásul.

Báthory tehát valóban lengyel uralkodó lett, bár soha nem tanult meg lengyelül, holott magyarul, latinul, olaszul és németül is jól beszélt. (a képen Báthory István)

Lengyel királyként is sok magyar tanácsadót alkalmazott, s élénken foglalkozott a magyar politikával. A magyar ügy helyett azonban az orosz üggyel kellett foglalkoznia.

Rettegett Iván, az első orosz cár, akkortájt már hosszabb ideje harcolt Livóniában, s kezdetben jelentős sikereket aratott. (a képen Rettegett Iván)

Báthory István és Rettegett Iván összecsapása

1577-re Iván birtokolta a litván területek nagyobb részét, de ekkor lépett a színre Báthory, aki hamarosan megfordította a háború menetét.

A korábbi 200.000 zloty mellé újabb 200.000 zlotyt kapott, hogy elismerje a porosz uralkodóként György Frigyes őrgrófot, aki aztán később katonai támogatást is nyújtott az oroszok ellen.

A lengyelek azonban kevés katonát adtak a seregébe, így Báthory zsoldosokat toborzott, ahová nagy számmal jelentkeztek magyar, cseh, német és oláh katonák, de jelentős létszámú székely is volt.

Báthory szövetséget kötött a svéd királlyal is, és együtt indultak Rettegett Iván ellen. Katonái számos győzelmet arattak és elkezdték visszaszorítani az orosz csapatokat. (a képen Pszkov ostroma)

Az orosz cár egy 18 ezer fős hadsereget küldött ellenük, de a komoly harcokban végül súlyos veszteséget szenvedtek el.

A lengyel király eközben megszervezte a huszárságot, tovább fejlesztette a tüzérségi rendszert és kozákokat toborzott. Összesen 56 ezer katonát gyűjtött össze és egy kiterjedt hadjáratot indított Rettegett Iván ellen.

Az orosz cár behódolása

Komoly győzelmeket aratott, s egyre másra foglalta el előbb a litván, majd az orosz területeket. Összesen három hadjáratot vezetett, s mindegyiket megnyerte. Végül egy jezsuita szerzetes, Antonio Possevino közvetített a cár és a király között, s 1582-ben egy olyan békeszerződést kötöttek, amely jelentősen megnövelte a lengyel és litván területeket. A cár számára eléggé megalázó volt a békekötés, amelyet jól mutat Jan Matejko festménye.

A fia és unokája halála (pontosabban meggyilkolása) után már megtört a cár, s hamarosan ő maga is követte a halálba Iván Ivanovics cárevicset.

Iván halála után Báthory kivégeztette Samuel Zborowskit is, amely azonban óriási felzúdulást okozott. Ez komoly politikai konfliktusba sodorta, de az évek óta egyre rosszabb egészségügyi állapotba kerülő Báthory 1586. december 12-én elhunyt.

Halála után közvetlenül, Zborowski kivégzése miatt sok volt az ellenérzés vele szemben, de párszáz év után már úgy emlegették, mint aki „mind a lengyel közvélemény, mind a lengyel történészek kedvence”.

Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy Mátyás király halála után egy évszázaddal a legnagyobb hatású és legsikeresebb magyar politikus volt.

 Források – djp