A karácsonyi hagyományok kialakulása
Jézus születése
A karácsony, amely Krisztus születését ünnepli meg, igazi keresztény ünnep, bár ma már inkább az ajándékozás és a család ünnepe. Persze a karácsony sem volt előzmény nélküli, hiszen a római Saturnalia ünnepekből indult ki, amely a mezőgazdaság istenének, Szaturnusznak állít emléket.
Persze az is igaz, hogy bár Jézus születésének időpontját ünnepeljük, nem is ismerjük, hogy pontosan mikor is született, de nem csak a dátum, hanem még a pontos év is hiányzik. Az viszont valószínű, hogy nem decemberben született, hiszen a Biblia szerint a pásztorok a nyájat a mezőn őrzik, amely decemberben elég ritkán fordul elő a születése helyén. A legkorábbi becslések, amelyek Jézus születését próbálták meghatározni, Alexandriai Kelementől származnak 200 körülről.
A betlehemi csillag feltehetően egy csodálatos bolygó-együttállás volt, amely az egyik legfényesebb égi jelenséget eredményezte, amelyet az emberek akkortájt láthattak. Ezt a Jupiter és a Regulus hármas együttállása okozta – a Jupiter a legnagyobb isten, Regulus pedig a “király”. A számítógépes szimulációk után kiderült, hogy az egyik együttállás ie. 2. december 25-én volt, s a csillag Jeruzsálemből nézve éppen Betlehem fölött látszott. Ez az együttállás hónapokig látható volt, a bolygó retrográd mozgása miatt, s valóban nagyon látványos jelenség lehetett
Az ajándékozás szokása a három bölcstől indult ki, akik meglátogatták a gyermeket és mirhát, tömjént és aranyat ajándékoztak neki. Persze az, hogy három bölcs van csak a hetedik században alakult ki, hiszen az ókeresztény művészetben a bölcsek száma változó volt. A Marcellinus temetőben két bölcs van ábrázolva egy képen, a Domitillia temetőben négy, míg a Kircher Múzeum egyik kiállított vázáján nyolc, az ázsiai hagyomány szerint pedig tizenkettő. Az, hogy hárman vannak, abból alakulhatott ki, hogy háromféle ajándékról írt az írás.
Mint ahogyan a bölcsek, nem is voltak királyok.
S az sem igaz, hogy az újszülöttet látták, hiszen Jézus már akár két éves is lehetett amikor odaértek, ahogyan a jászol sem az istállóban volt. Akkortájt a hideg napokon még a kis állatokat is bevitték a házba, így feltehetően Mária és József is egy vendégszobában kapott szállást, s a kicsinek ott nyújtott kényelmes fekhelyet az egyébként másra szolgáló jászol.
Persze már a Saturnalia idején is megajándékozták a gyerekeket viaszbabákkal, amelyek az emberáldozatokat szimbolizálták. Valamint már ekkor is díszítettek bizonyos fák ágaival és más növényi anyagokkal, amelyek a bőség és jó termés szimbólumai voltak. A 16. század környékén a karácsonyt elkezdték X-mas néven hívni, de csak a 18-19. században terjedt el, s ma is sok helyen így rövidítik, ahogyan a krizantém az angolszász országokban sok helyen xant, vagy a kristály xtal. Angliában a Tudor-korszakban teljesedett ki a karácsony, bár bő fél évezreddel korábban, már Nagy Alfréd is elrendelte a megünneplését.
Az, hogy az ajándékok kedvelt helye a harisnya, a IV. században terjedt el igazán, amikor Szent Miklós püspök, aki a Mikulás valódi megfelelője volt jótékonyan szétosztotta javait a szegények között. Mindent adott, amire szükség volt, legyen az étel, ruha vagy bútor, de még narancsot is, amely akkortájt nagyon drága volt. A hagyomány szerint nem akarta, hogy tudják, hogy ő adta, s amikor a lányok harisnyáit meglátta a kandalló felett lógni, oda rakta az ajándékokat. Ettől kezdve a gyerekek ebben a reményben rakták ki a harisnyákat.
Az adventi koszorú
Az adventi koszorú a kitartást és az örök életet jelenti, ezért használják a koszorúkat a temetéseknél is. A fagyöngy is fontos szerepet játszik a karácsonyban, bár elgondolkodtató, hogy egy olyan élősködő növény, amely elszívja a tápanyagokat, miért ilyen fontos, de már az ókorban is széles körben elismert volt. A keresztény kultúrában a fagyöngyről azt hitték, hogy a férfierőt növeli, s ezen keresztül a romantikát, a termékenységet és az életerőt is. Ráadásul úgy hitték, hogy megvédi az otthonokat a tűztől és villámlástól. A fagyöngy és csók kapcsolata pedig már a 16. századi angol feljegyzésekben is megjelent.
Az almával és ostyával feldíszített örökzöld fák már a középkorban is megjelentek, hiszen azt a fát jelképezték, amelyről Ádám és Éva leszakította a tiltott gyümölcsöt. Szent Bonifác a hetedik században vágott ki először egy fát a karácsony miatt. A középkori német kézműves céhek emlékei között is akadtak karácsonyfadíszek, majd a protestantizmus elterjedése után ez váltotta fel a katolikus betlehemet. A klasszikus betlehemet egyébként Assissi Szent Ferenc állított először.
A karácsonyi énekek az első karácsonyi himnuszokból nőttek ki, amelyek Rómában alakultak ki már a 4. században. Ezeket évszázadokig énekelték a templomokban – latinul. A 13. században Franciaországban, Németországban és Olaszországban már a nép nyelvén írt énekek alakultak ki, amelyeket a különböző közösségi rendezvényeken és fesztiválokon énekeltek. Később egyre jobban kötődtek a karácsonyhoz és számos templomban is énekelték őket – a protestantizmus sokat segített az elterjedésben.
Ritka eset, hogy egy vallási ünnepből világi ünnep alakul ki, de ez történt a Boxing Day esetében, amikor a karácsonyt követő munkanapon az emberek ajándékokat kaptak a főnökeiktől vagy munkaadóiktól.
Aztán1644-ben egy parlament által hozott törvény egyenesen betiltotta a karácsonyt. Böjtölni kellett, az üzleteknek nyitva kellett lennie és pogánynak ítélték a szilvapudingot. Mindezt az I. Károly kivégzése utáni polgári köztársaság hozta magával, s persze nem tetszett a népnek.
A konzervatívok ellenálltak és vért is ontottak a ügyért. Bostonban 1659 és 1681 között tiltották az ünneplését, katolikus találmánynak tartották, majd Sir Edmund Andros kormányzó visszavonta a rendeletet. Másfél évszázad telt el azonban, mire divatba jött a karácsony ünneplése, nem utolsó sorban Viktória királynő karácsonya nyomán.
Kapcsolódó |
