Guy Fawkes – a legismertebb sikertelen merénylő
Fawkes származása
Minden idők egyik legemlékezetesebb sikertelen merénylete zajlott le 1605. november 5-én, amikor Guy Fawkes a nem sokkal korábban trónra lépett I. Jakab angol királyt szerette volna meggyilkolni. Egy katolikus uralkodót szeretett volna a trónra juttatni, aki történetesen a király lánya volt, Erzsébet hercegnő.
A merénylet azért is emlékezetes, mert több mint négy évszázada szinte minden évben megemlékeznek róla, sokan ironikusan, hiszen sok brit szerint Fawkes volt „az utolsó ember, aki tisztességes szándékkal jutott be a parlamentbe”.
A későbbi merénylő 1570. április 13-án született Yorkban, s szülei, a nem sokkal korábban alapított anglikán egyház hívei voltak, így őt is anglikán hiben keresztelték meg.
Apja azonban a kisfiú nyolcéves korában elhunyt, s anyja egy katolikus férfihoz ment újra feleségül. Akkortájt a katolikusokat újra üldözték Angliában, de ennek ellenére (s talán nevelőapja hatására is) a katolikus egyház lelkes híve lett. A yorki St. Peter’s School iskola tanulója volt, amelynek igazgatója 20 évet töltött börtönben katolikus hite miatt, s az iskola tanulói közül többen is katolikus papok lettek.
Az iskola befejezése után elhelyezkedett Montagu 1. vikomtjánál, aki azonban nem kedvelte, így hamarosan el is küldte. Azonban a címet nem sokkal később az unokája örökölte, aki visszavette Fawkest. Egyes források szerint ekkortájt megnősült és egy fia is született. 1591-ben a katolikus Spanyolországba ment, ahol katona lett és több csata mellett részt vett Calais ostromában is, s altiszti rangot kapott, akkor már Guido néven.
Közben meghalt VIII. Henrik lánya I. Erzsébet, az utolsó Tudor-uralkodó, s Stuart Mária skót királynő fia, az akkor már skót király Jakab került az angol trónra (is) I. Jakab néven.
A merénylet terve
Fawkes ismert lett az angol katolikus körökben, s 1604-ben megkeresték, hogy térjen vissza Angliába és nyújtson segítséget a király meggyilkolásában.
Guido ideális jelölt volt, mert kitűnően ismerte a robbanóanyagokat, amellyel a merényletet el akarták végezni. A merénylet öt központi alakja (Fawkes, Thomas Wintour, Robert Catesby, John Wright és Thomas Percy) a londoni Duck and Drake Innben találkozott először 1620. május 20-án, ahol esküt tettek a Bibliára, majd a fogadó egyik helyiségében megbeszélték a merényletet.
Kezdetben azt tervezték, hogy alagutat ásnak a Parlament felé az egyik összeesküvő révén John Whynniard házától. A hónapokig tartó ásás során azonban furcsa zajokat hallottak, aztán kiderült, hogy az alagút fölött egy 
pince volt, amely éppen a Lordok Házáig terjedt. Úgy döntöttek, hogy az alagút ásása helyett kibérlik az egyébként használaton kívüli pincét, amely ideálisnak tűnt a robbantási előkészületekre.
A robbantást a parlamenti nyitónapra, 1605. július 28-ra tervezték, amikor a király szokás szerint beszédet mondott volna a Lordok Házában. Biztosra akartak menni, így összesen 20 hordó puskaport vittek a pincébe. Fawkes azonban felfedezte, hogy a lőpor egy része használhatatlan, így július 20-án újabb 16 hordónyit vittek a pincébe.
Ekkortájt már 36 hordónyi puskapor, vagyis összesen 5500 fontnyi (több mint 2,5 tonna) volt a Lordok Háza alatt felhalmozva. Ez a mennyiség nemcsak a Westminster-palotát, hanem az összes épületet elpusztította volna egy mérföldes körzetben.
Eközben azonban Londont pestisjárvány sújtotta, így a parlamenti nyitónapot elhalasztották november 5-re.
Guy Fawkes merénylete
Minden a tervek szerint haladt, de az egyik összeesküvő tartott attól, hogy a katolikus képviselőket is baj éri – amire azért volt esély. Emiatt október 26-án egy levelet küldött Lord Monteagle-nak, amelyben felszólította, hogy november 5-én maradjon távol a Parlamenttől. A lord azonban megmutatta a levelet Salisbury grófjának, aki bemutatta a királynak is. A levélben többek között az állt, hogy „Javaslom, hogy… találjon ki valami ürügyet arra, hogy kimentse részvételét ezen a parlamenti ülésen, mert Isten és az emberek megegyeztek abban, hogy megbüntetik a mostani gonoszságot.”
Fawkes október 30-án még tartott egy utolsó ellenőrzést, s mindent rendben talált, így nyugodtan várta az eseményeket. November 4-én estétől 5-én hajnalig azonban a király parancsára nagy erőkkel kutatni kezdtek és végül hajnalban tetten érték Fawkes-t, aki égő kanóccal figyelte az idő múlását, hogy a megfelelő időpontban robbantson. A pincében a tűzifa és szénhalmok mögött pedig megtalálták a 36 lőporos hordót is.
A letartóztatása után Fawkes álnéven, mint John Johnson mutatkozott be, s azonnal a király elé vitték. A király nagy türelemmel hallgatta ki az átkozódó merénylőt, aki nem akarta megnevezni társait. Akkortájt a kínzás tilos volt Angliában királyi engedély nélkül, így másnap a király ezt engedélyezte egy levélben: “először a szelídebb kínzásokat kell vele alkalmazni, et sic per gradus ad mia tenditur [és így fokozatosan haladva a legrosszabbig], és így Isten gyorsítsa meg a jó munkádat.” írta.
Néhány napos alapos kínzás után azonban, november 9-én megadta magát és megnevezte társait, akiket egy fogadóban találtak meg Staffordshire-ben. Összesen tizenketten voltak még, akik közül négyet menekülés közben lelőttek, míg nyolcat elfogtak és Fawkes mellett ők is bíróság elé álltak.
Guy Fawkes kivégzése
A tárgyalás 1606. január 27-én kezdődött, de a kimenetele nem is lehetett kérdéses, bűnösök voltak felségárulásban. A főügyész, Sir Edward Coke nem volt szűkmarkú a büntetésben sem. Kijelentette, hogy a bűnösöket előbb a ló után kötik, majd nemi szerveiket levágják és a szemük láttára elégetik, szívüket kivágják és kibelezik őket, majd lefejezésre kerülnek. A testüket végül felnégyelik és négy különböző helyre rakják ki elrettentésül.
A kivégzésekre 1606. január 31-én került sor. Fawkesnek végig kellett néznie, hogy több társát felakasztották és felnégyelték, míg végül rá nem került sor. Előbb a királyhoz könyörgött kegyelemért, majd amikor ezt nem kapta meg, a hóhér segítségével nagy nehezen felkapaszkodott az állványra, ahonnan egy óvatlan pillanatban (egyes források szerint) a mélybe vetette magát. Azonnal a nyakát törte és meghalt, így a kínhalált igen, de a felnégyelést nem úszta meg, hiszen a testét az ország négy városában állították ki, elrettentésül.
Az emléknap
Néhány nappal a kivégzése előtt Edward Montague parlamenti képviselő azt javasolta, hogy november 5-ét nyilvánítsák kötelező emléknappá a sikertelen összeesküvés emlékére.
Bár a törvényt 1859-ben Viktória királynő uralkodása alatt hatályon kívül helyezték, továbbra is minden évben megemlékeznek a merényletről. Felvonulások, tűzijátékok és Fawkes stilizált képmásának elégetése történik, bár gyakran előfordult már, hogy erőszakos cselekmények is történetek a katolikusok és a protestánsok között. Gyakori volt, hogy macskákat öltöztettek be és máglyára vetették őket, amely természetesen erős “hanghatással” járt. Egyetlen hely van az Egyesült Királyságban, ahol nem ünneplik meg a napot, az iskola ahová annak idején Fawkes járt, s ahonnan több tettestársa is kikerült. A mai ismert ikonikus „Guy Fawkes maszkot” David Lloyd illusztrátor tervezte.
Guy Fawkes szerepe mindig is megosztó volt, hiszen a meggyilkolandó király, I. Jakab, az egyik legműveltebb angol uralkodó volt, akinek regnálása alatt virágzott a kultúra és művészet, elegendő csak Shakespeare vagy Francis Bacon nevét megemlíteni. Ugyanakkor ellenséges volt a katolikusokkal és rengeteg konfliktusa volt a parlament tagjaival is. Mindezek mellett homoszexuálisnak vagy biszexuálisnak tartották, amely a katolikusok szemében szintén nem volt bocsánatos bűn. Legismertebb barátja vagy szeretője, George Villiers vagyis Buckingham hercege volt.
A merényletre való emlékezete
Az amerikai gyarmatokon George Washington helyezte hatályon kívül a megünneplését, mert a függetlenségi háborúban a jórészt katolikus franciák segítségével sikerült győzniük, aztán ezt e megemlékezést szépen lassan felváltotta a Halloween megünneplése.
Egy másik hagyomány is kialakult, amely szerint a parlamenti nyitónap előtt egy járőrcsapat ellenőrzi a Westminster-palota körüli pincéket. Ha sikerül mindent ellenőrizni, akkor az őrök kapnak egy pohár portóit és megkezdődhet a Parlament ülésszaka. Az a híres pince egyébként, ahol az esemény történt, 1834-ben egy tűzvészben tönkrement.
Egyes irodalomtörténészek szerint, mivel Shakespeare ekkortájt írta a Macbethet, s a cselekményre hatással volt az összeesküvés is, legalábbis számos utalást vélnek a műben felfedezni.
A merénylő emléke szinte már kitörölhetetlen, hiszen …
- … a Galápagos-szigetek egyik lakatlan szirtje Guy Fawkes-ről kapta a nevét, de senki nem tudja, hogy miért, hiszen a sziget elsősorban búvárparadicsom
- … 2002-ben egy BBC közvéleménykutatásban Fawkes a 30. leghíresebb brit lett ,megelőzve VIII. Henriket, de még Artúr királyt is
A Brit Nemzeti Levéltárban két írásos vallomását is őrzik a kínzás két különböző időszakából, s az aláírásokon keresztül jól látható, hogyan törték meg a kínzások.
Azt a mai napig nem lehet pontosan tudni, ki volt a névtelen levélíró, de Lord Monteagle sógora, Francis Tresham is az összeesküvők között volt, így könnyen lehet, hogy ő volt.
