A pápa, aki a paráznaság közben halt meg – XII. János – Történelmi cikkek a honlapon

XII. János pápa megjelenése

A kora középkori pápaság történetének egyik legbotrányosabb korszaka volt a pornokrácia, amelynek utolsó pápája volt XII. János. 955. december 16-án alig 18 évesen szentelték fel,  s őt tartják a történelem legrosszabb pápájának – pedig jelentős a mezőny.

XII. JánosA pápai trón elfoglalása úgy sikerülhetett, hogy apja II. Alberich spoletói herceg elismerte törvénytelen gyermekének, hiszen egyik ágyasának volt a fia. 932 és 937 között születhetett, nem sokkal azután, hogy apja 932 decemberében éppen legyőzte saját anyját, a hírhedt Maróziát és mostoha apját, Hugót. Ekkor Alberich feleségül vette saját féltestvérét, Aldát, akitől legalább egy fia született. Ezután születhetett Octavianus. Alberich rábírta II. Agapát pápát és a klérust, hogy a fiú legyen a pápa utóda. Ő már az ötödik pápa volt, akit a herceg “kérésére” választottak meg.

Ezt az sem akadályozta meg, hogy a herceg 954-ben elhunyt, s Octaviánus lett Róma hercege. Hatalmas vagyon, hatalom és befolyás hullt az ölébe, majd még nagyobb hatalmat kapott, hiszen Agapát pápa halála után ígéretükhöz híven, megválasztották a fiatal herceget pápává.

Pápaként felvette a János nevet, s próbálta megkülönböztetni a világi és egyházi életét. A világi életben Octavianus maradt, az egyháziban pedig János.

Mondani sem kell azonban, az új egyházfő teljesen műveletlen volt, s egyáltalán nem tisztelte a keresztény hagyományokat, nem érdekelték a lelki tisztaság, szegénység és jótékonyság kérdései. Valóságos bordélyházzá változtatta a Lateránt.

XII. János a pápa

A legfontosabb teendői az ivászat, a paráznaság (férfiakkal és nőkkel vegyesen), a vadászat és a szerencsejáték voltak, s a pápaságot egyáltalán nem tisztelte. Egy ízben egy gazdag fiút, aki tíz éves sem volt Todi püspökévé nevezett ki. Egy másik alkalommal egy szubdiakonus éretlennek nevezte a viselkedését, ezért a pápa előbb kasztráltatta, majd kivégeztette. A saját gyóntatóját is megvakíttatta, aki belehalt a sérüléseibe. Szexuális étvágya is nagy volt, így unokatestvérei és nővérei is odakerültek az ágyába. Azokat a nőket, akik csak imádkozni jöttek a templomba, egyszerűen megerőszakolta a “csak Isten tudja miért” magyarázattal.

i_otto.jpgNagyon szerette a szerencsejátékot is, amelynek űzése közben azonban Jupiterhez és Vénuszhoz könyörgött – amely kissé furcsa volt egy pápa szájából.

Ezek a szokások a zarándokok nagyobb részét elijesztették Rómából, így a város bevételei megcsappantak, miközben a pápa féktelenül költekezett. Az épületeket nem gondozták, így azok állapota folyamatosan romlott – a pápának pénzre volt szüksége.

A fentiek mellett háborúzni is szeretett, így megtámadta Ottó német császár hűbéresét, II. Berengár itáliai alkirályt, akitől azonban csúfos vereséget szenvedett, s aki ellentámadásba lendült. Berengár egyébként is szerette volna már régebben megszerezni Rómát, ahonnan elűzték Hugót, s még a koronát is ellopta tőle.

I. Ottó német-római császár

A pápa a német császárhoz fordult segítségért, bevádolta az alkirályt. Ottó kapott az alkalmon befolyása kiterjesztéséhez, és Berengár megregulázáshoz. Hatalmas sereggel vonult be Itáliába, így Berengár visszahúzódott váraiba. Ottó ekkor már megszerezte Csehországot, legyőzte a franciákat és jelentősen kiterjesztette birodalmát. Berengár a vazallusa volt, de nem örült a helyzetnek, szabadulni akart Ottó fennhatósága alól.

Ottó 962. január 31-én megérkezett Rómába, ahol elismerte Jánost, mint pápát, aki cserébe február 2-án római császárrá (is) koronázta Ottót, s így létrejöhetett a Német-római Birodalom. A pápának nem volt más választása, hatalma korlátozás alá került.

taksony.jpgA császár az a fajta ember volt, akit a pápa nem tudott elviselni, jámbor, tiszteletreméltó, de ugyanakkor hatalmas és félelmetes. Ottó átlátott a pápán, s követelte, hogy változzon meg – János kényszerből ígéretet tett erre.

Február 12-én a pápa Ottó sürgetésére egy zsinaton megalapította a Magdeburgi Érsekséget és a Merseburgi Püspökséget, sőt kiközösített egy érseket, aki megpróbálta visszaszerezni a reimsi érseki címet.

A császár dolga végeztével két nap múlva hazaindult, de a pápa nem tudott nyugodni, s újabb terveket alkotott a pápai terület növelésére és Ottó megbuktatására, s persze cselekedett is.

Leveleket és követeket küldött Ottó ellenfeleinek, többek között a Bizánci Birodalomnak és a magyar fejedelemnek (Taksonynak) is – szövetséget ajánlva, de az egyik követ elárulta terveit Ottónak – aki nem örült a hírnek. Közben a pápa tárgyalásokat kezdett Adalberttel, Berengár fiával, s a császári címet ígérte neki, ha segíti Ottó ellen.

Ottó ahelyett, hogy sereget gyűjtött volna, elment vadászni Tivoliba, és követeket küldött a pápához, de a pápa ellene fordult seregével.

XII. János halálaA pápa halála

Ez már sok volt a rómaiaknak, fellázadtak a pápa ellen, aki 963 november 2-án elmenekült. November 6-án egy ötven itáliai és német püspök által tartott zsinaton szentségtöréssel, gyilkossággal, fajtalankodással és sok mással vádolták meg, ő pedig cserébe kiközösítette a zsinat tagjait. Ottó ekkor maga vádolta meg hitszegéssel és árulással, így a zsinat újra összeült december 4-én, s megfosztották hivatalától, helyére pedig egy világi személyt választottak, a kincstári kamarást, Leót (aki szintén nem volt igazán jó választás, de erről majd máskor). János a császár fejére vérdíjat tűzött ki.

A leváltott pápa nem nyugodott bele a hivatalvesztésbe és felkelést szervezett, de 964. január 3-án a felkelést vérbe fojtották. A rómaiak nem szerették Ottót, mert német volt és próbálták megszerezni a vérdíjat is. János újra lázadást szervezett, amelynek során Ottó távollétében Leó elmenekült és János újra felült a pápai trónra. Bosszúként több bíborost megcsonkíttatott (pl. kasztrálás, jobb kéz levágása, orr és fül levágása) vagy halálra kínzatott, s február 26-án egy újabb zsinatot hívott össze. Ez, amelyen alig harmincan vettek részt, a novemberi zsinat minden határozatát megsemmisítette és kiátkozta Leót és híveit is. Ekkorra Ottó már elfoglalta Berengár várait és elfogta őt magát is, ezért újra Róma felé fordult, rendet tenni. A pápa (a korábban megkorbácsoltatott) Otgar püspököt küldte hozzá követként, akit Ottó szeretett és tisztelt, hogy közben járjon érte, de erre azonban már nem volt szükség, mert a helyzet váratlanul megoldódott.

János, aki éppen megint pápa volt, nem tudott uralkodni férfiasságán. Egy korabeli krónikaíró szerint, május 14-én éppen házasságtörést követett el, amikor a hölgy férje meglepte őket és meggyilkolta (egyszerűen kidobta az ablakon). Egy másik krónika szerint, halálát agyvérzés okozta, amelyet a szexuális együttlét alatt kapott .

Végül is mindegy, de az bizonyos, hogy pápaként házasságtörés közben meghalni eléggé rendkívüli esemény.

Egyéb uralkodók nem túl királyi halála

Királyok, akik belehaltak az étvágyukba

Két magyar királylány

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

djp

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.