Adolf Frigyes trónra kerülése

A svéd történelem legkülönlegesebb halálesetei közé tartozik, de minden bizonnyal a világtörténelemben is dobogós helyen van Adolf Frigyes svéd király halála, amely 1771. február 12-én történt.

A király negyvenévesen került a trónra, s húsz évig ült a svéd trónon.

1710. május 14-én született, de csak 33 évesen lett trónörökös, s I. Frigyes halála után lett király, 1751. március 25-én. Addig 1727-től Lübeck hercegi bíborosa, vagyis uralkodója volt.

A trónörökössége is Erzsébet orosz cárnőnek köszönhető, aki egy 1743-ban megkötött békeszerződésben kikötötte, hogy unokaöccse legyen a svéd trónörökös. Ellenkező esetben, svéd területeket csatolt volna el.

Uralkodása

Szeretett volna népszerű király lenni, ezért sokat utazgatott, hogy népszerűségét növelje, amely valamelyest sikerült is, de a birodalmi tanács nem engedte érvényesülni.

Annyit elért, hogy 1756-ban felesége támogatásával és néhány követőjével, megpróbált egy puccsot végrehajtani, hogy hatalmát erősítse. Ez azonban nem sikerült, mert valaki idő előtt elárulta a tervet egy italozás közben, így a résztvevők közül néhány száz főt ki is végeztek. Adolf Frigyes király maradt (bár felmerült a trónfosztás kérdése is), de már valódi hatalom nélkül. Bő tíz évvel később, idősebb fia (Gusztáv) segítségével megdöntötte a szenátus hatalmát, de nem sikerült kihasználnia az adódó lehetőséget. Adolf Frigyes, így egyre kevésbé foglalkozott az államügyekkel, annál inkább más élvezetekkel. A legnagyobb élvezete az étkezés lett, s nagyon falánk lett. Ez azonban később végzetesnek bizonyult.

Az ő uralma alatt történt, hogy 1766-ban elfogadták azt a sajtótörvényt, amely szinte teljesen eltörölte a cenzúrát, amely a korban egyedülálló volt. A másik emlékezetes esemény, a kávéadó bevezetése volt, amely 1756-ban történt. Aki nem tudta fizetni, attól még a kávébögréket és a csészealjakat is elkobozták. De nem emiatt igazán emlékezetes az uralkodása.

Bár uralkodónak gyengekezű volt, de köztudottan jó férj és jó apa volt, aki aktív társadalmi életet élt és nagy műkedvelő is volt. Összesen öt gyermekük született, s közülük ketten, később svéd királyok lettek.

1760-ban egy tízéves rabszolgát kaptak ajándékba, akit (kipróbálván Rousseau elméletét) nagy szabadságban neveltek fel. Az írás, olvasás és számolás tudományán kívül semmi mást nem követeltek tőle, de királyfinak járó jogokat kapott. A kis Badin élt is a lehetőséggel és akaratos, rosszalkodó fiúvá vált, de 18 éves korától megregulázták és tiszteletreméltó férfiúvá lett.

De leginkább a halála miatt emlékezetes.

Adolf Frigyes halála

1771. február 12-én, a nagyböjt kezdetét jelző húshagyó kedden, a népszokásoknak megfelelően a király is egy hatalmas lakomát tartott amelyen rengeteg homárt, kaviárt, savanyú káposztát, füstölt heringet és pezsgőt szolgáltak fel, amelyből az egyébként is nagyétkű király szorgalmasan fogyasztott. Ezután következett a vacsora fénypontja, a király kedvenc desszertje, a hetvägg.

A hetvägg egy desszertként fogyasztott svéd édesség volt, amely mandulás krémmel és tejszínnel töltött sütemény, amelyet egy forró tejjel fogyasztanak.

A király elfogyasztotta, aztán repetázott … azt elfogyasztotta, aztán repetázott … azt elfogyasztotta, aztán repetázott ….

A király összesen 14 adagot fogyasztott el, amely már sok volt a szervezetének. Nem sokkal a vacsora után gyomorfájásra panaszkodott, amely panaszok folyamatosan súlyosbodtak, végül néhány óra múlva agyvérzést kapott és elhunyt.

Jules Gabriel Verne

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük