Verne Gyula

Jules Verne 1878A címben megfogalmazott kérdésre egyszerű a válasz: Verne mindenkinek megfelelő lehet. Természetesen azonnal következik a kérdés: miért? Verne azon írók közé tartozik, akit egyaránt olvashat fiú és leány, öreg és fiatal.

Ezelőtt tíz-húsz évvel természetesnek tűnt, hogy Verne az egyik legolvasottabb író. Fel sem merülhetett volna a kérdés, hogy mi ennek az oka. Ma már másként van.

A mai kor gyermeke

A televízió, a videó és számítógép egyre több gyermeket „varázsol el”, elszakítva őket a hagyományos értelemben vett olvasástól. A kötelező olvasmányokat megnézzük filmen, a szórakoztató irodalom helyett videózunk vagy számítógépezünk. Ezek a gyermekek olyan felnőtté válnak, akik nem ismerik az „igazi” olvasás ízét, csak felesleges nyűgnek érzik a kötelező irodalmat. Az ő olvasásuk gyakran kimerül a napi sajtó áttekintésében.

Nagyon fontos, hogy a szülők, tanárok, könyvtárosok a megfelelő pillanatban a megfelelő könyvet a gyermekük, tanítványuk kezébe adják. Ha sikeres az első „akció”, könnyen lehet, hogy a következő regényt már a gyerek keresi, kéri.

Mikor jön el ez a pillanat?

Nagyon nehéz erre a kérdésre jó választ adni, hiszen annyira különbözőek vagyunk, hogy mindenki számára más időpont a megfelelő. Az bizonyos, hogy a hosszabb művek olvasásához már rendelkezniük kell egy is olvasási rutinnal, így optimális esetben, az alsó tagozat vége felé, nyolc-tíz évesen sikeresen foghatnak bele egy-egy rövidebb regénybe.

Melyik legyen ez a megfelelő mű, melyik szerzőt válasszuk?

Mikor és miért következhet Jules Verne mindenkinek?

Ha valaki engem kérdezne, habozás nélkül azt válaszolnám, hogy tinédzserkorba éppen belépő gyermekek számára az egyik legideálisabb választás Jules Verne, mindenkinek. Az ő könyveiben mindent megtalálhatnak, amit egy alig tizenéves kisdiák kereshet: kalandot, romantikát, rejtélyeket. Vagyis mindenkinek a kezében könnyen megfordulhat Verne egy-egy regénye.

Dick SandNagyon könnyű regényeiben hozzájuk hasonló korú hősöket találni, akik ha kell rettenthetetlenül szembeszálltak bárkivel az igazság védelmezéséért. Kevés olyan regény van az irodalomban, ahol egy alig tizenöt éves gyerek döntéseitől függ egy egész csapat élete, s a felelőségtől felnőtté érett fiú, Dick Sand. A tizenöt éves kapitány megoldja a problémákat, megmenti a csapatot. Dicknek nagyon kevés ideje van a felnőtté érésre, akárcsak Briant-nak, aki egy gyerekcsapat vezetőjeként két évet kénytelen társaival egy szigeten tölteni. Briant dolgát nehezíti a belső széthúzás, a rivalizálás, s a fenyegető légkör, amit a rablók jelenléte okoz. Ebben a légkörben kell egy fiatal embernek megállni a helyét, itt kell bizonyítania rátermettségét.

Verne más regényeiben is rendkívül fontos szerepet játszanak a gyerekek. S sokszor a cselekmény alatt (hol gyorsabban, hol lassabban) érnek, komolyodnak meg, s mindig fontos, mondhatni kulcsszerep jut nekik a történetben.  Elegendő, ha Grant kapitány gyermekeire, vagy A rejtelmes sziget Harbert-jére gondolunk, vagy akár a már említett Briant-ra.

Ezek a kiragadott regényhősök is jelképezik mire képes egy tizenéves, ha helyén van a szíve, s megmutatják milyen fontos egy közösségben az összetartás, s milyen kárt képes okozni a széthúzás, az árulás.

Verne regényei mindenkinek

Grant kapitány gyermekeiPersze Verne nem csak arról híres, hogy regényei romantikusak, kalandosak. Benne tisztelhetjük a tudományos-fantasztikus irodalom atyját, így a könyveinek olvasása a kalandok mellett irdatlan mennyiségű adattal, információval, érdekességgel is ellát minket. Az olvasó észrevétlenül tanul, hiszen a regény cselekményébe beleszőtt adatok olvasmányosan, érdekesen vannak tálalva, sokszor szerves részei a történetnek. Elegendő Paganel (Grant kapitány gyermekei) gyakori földrajzóráira gondolnunk, vagy Arronax professzor (Nemo kapitány) tengerbiológiai leírásaira. Máskor egy kicsit mellékesen kezelve, akár külön fejezetenként, de előzetesen már mégis kedvet csinálva a fejezet elolvasására (amilyen a légi eszközök fejlődése a Hódító Roburban, vagy a csillagászati problémák tárgyalása az Utazás a Holdba című regényben) .

Verne hatása az utókorra

Jurij GagarinSok-sok híres tudós, feltaláló vallotta be, hogy Verne regényeinek hatására kezdett el érdeklődni a tudomány vagy technika iránt, elegendő Ciolkovszkijra, Marconira, Piccardra vagy Gagarinra gondolnunk.

Szinte nincs olyan tudományterület amely ne szerepelt volna regényeiben, s szinte minden (sokszor bonyolult) jelenséget megmagyaráz olyan polihisztor (de sokszor szórakozott) tudósok segítségével, mint a már említett Paganel.

A legnagyobb természetességgel húzza elő tarsolyából a leghihetetlenebb, de ugyanakkor végtelenül egyszerű magyarázatokat, amelyek azonban bármennyire hihetetlennek tűnnek (általában) igazak.

Hősei az egész Földet bejárták, s nagyon kevés vidéke van bolygónknak, amely ne lett volna részese Verne-regénynek, sőt a jártak a tenger mélyén és a világűrben is, sőt az egész Naprendszert megismerheti, aki elolvassa életművét.

A romantika és tudomány mellett teljes mellszélességgel kiállt az emberi szabadságjogok mellett, s regényeiben (s magánéletében is) elítélte az elnyomást, a rabszolgaságot. Minden írásából ez olvasható ki, még ha időnként kissé nyersen is, s még ha időnként kegyetlenül is. Felismerte az éppen induló német fegyverkezési verseny kimenetelét, s Chaplin Diktátor című filmjéhez hasonlóan, ő is előrevetítette a totális diktatúra szelét. Hősei nemes lelkű, igaz emberek, akik legyőzik a gonoszt, s akik képesek arra, hogy (kicsit) megváltoztassák a világot.

Verne és  a magyarok

Sándor MátyásSohasem járt Magyarországon, de nagyon szerette a magyarokat, aminek bizonyosan oka volt az is, hogy 1848-49-ben a mi forradalmunk volt a leghevesebb, s a mi szabadságharcunk volt a leghosszabb, a megtorlás pedig a legvéresebb. Ekkor már húszéves volt, tehát fel tudta fogni a történések jelentőségét, s évtizedekkel később ennek emlékére írta meg egyik legnagyszerűbb regényét, amelynek főszereplője az egyik legjobb regényhőse, Sándor Mátyás volt. Méltó párja a másik elnyomott hősnek, Nemo kapitánynak.

Ha valamely külföldiek által írt regény alkalmas lehet a magyarok hazaszeretetének megmutatására, akkor a Sándor Mátyás az.

Magyarországi hatását jelzi, hogy olyan írók mint Jókai Mór vagy Móra Ferenc olvastatnak hőseikkel Verne műveket. Ettől nagyobb elismerést a magyaroktól aligha kaphatott volna.

Azok is kedvükre válogathatnak regényei között, akik a valóban fantasztikus irodalmat szeretik, hiszen a világűrbeli utazásai (Utazás a Holdba, Utazás a Hold körül, Hector Servadac) vagy a láthatatlan ember kalandjai (Storitz Vilmos titka) már jócskán átlépik a valóság határait.

A krimi kedvelőinek sem kell más regényírót keresniük, hiszen több olyan regénye van, amelyben bőven van okunk a borzongásra, félelemre és amelyben rejtélyes feladványok (800 mérföld az Amazonason) és bravúros nyomozás (A két Kip) tanúi vagyunk.

Hősei számára nincs lehetetlen, olyan dolgokat is képesek véghezvinni, amelyekre mások már nem képesek, s eközben nem inognak meg hitükben, mégsem emberfelettiek, hiszen szinte minden regényében a Gondviselés, az isteni hatalom segítségét (is) kérik a feladatuk megoldásához.

Regényei valószerűségét azzal is növelte, hogy sokszor valós személyeket használt szereplőként, s az olvasó sokszor nem (vagy nehezen) tudta eldönteni, hogy mi a valóság, és mi a képzelet a regényeiben.

Regényei filmen

Pierre ArronaxSikerét jelzi az is, hogy száz éve folyamatosan megfilmesítik regényeit, s egyre újabb szuperprodukciók születnek művei nyomán. Ezeknek (általában) egyre kevesebb közük van alaptörténethez. Mégis segíthetnek abban, hogy a filmet megnéző gyermek vagy felnőtt elolvassa a könyvet, az eredeti történetet.

Lehet, hogy egy mozifilm segíthet is az olvasás terjesztésében?

Előfordulhat, de talán ez a ritkábban előforduló hatása.

Végezetül még néhány olyan érv, amellyel nehéz vitatkozni.

Verne és a statisztika mindenkinek

Nagyon kevés olyan külföldi írót ismerek, akinek nevét „magyarosítottuk”, s általában magyarul használjuk. Nos Verne Gyula ilyen író, amely mindennél jobban jelzi népszerűségét Magyarországon, s talán ez is az oka, hogy az interneten elérhető Magyar Elektronikus Könyvtár több mint 20600 művéből 73 az ő nevéhez fűződik. Alig találni olyan írót akinek több regénye lenne elérhető, külföldi íróból pedig talán senki. A Magyarországon különböző kiadásokban megjelent műveiből, egy többezer kötetes könyvtárat lehetne összeállítani

Ez azt is mutatja, hogy ha Verne nevét kiejtjük legalább tíz-húsz könyvcím hangozhat el elsőként, szemben olyan szerzőkkel akik egy-két művükkel lettek világhíresek. Szinte mindenkinek van a könyvespolcán néhány Verne-kötet.

Sokan ponyvairodalomnak tartják Verne műveit, de még senki sem tudta megmagyarázni miért. Az én szememben mindenesetre elég meggyőző, hogy hazájában egyetemet neveztek el róla, s más országokban is viseli nevét jónéhány intézmény.

Jules-Pierre HetzelNagy szerencséje volt, hogy rátalált Hetzel személyében egy olyan kiadóra, aki támogatta és ösztönözte az új fajta irodalom, a tudományos regény születését és számtalan dologban segítette is. Ráadásul egy olyan korban, amikor tanúja lehetett a tudományos-technikai fejlődésnek, akár Viktória királynő Angliájában, akár máshol.

Az UNESCO listáján évtizedek óta a legtöbbet fordított írók között szerepel, s szinte a világ valamennyi jelentősebb (a legutolsó hírek szerint 148) nyelvére lefordították néhány művét. Verne sok mindenkinek a kedvence.

Barátai közé tarozott mindkét Dumas és Georges Sand, tisztelői közé sorolható Edmondo de Amicis, Zola, Balzac, Gorkij, Turgenyev, Mengyelejev vagy XIII. Leó pápa, hogy csak néhány nevet említsünk, sőt Tolsztoj nemes egyszerűséggel így vélekedett róla.

„Jules Verne regényei nagyszerűek, Felnőtt fejjel olvastam őket, s emlékszem, mennyire fellelkesítettek.”

Források és Jules Verne élete

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük