Hogyan kerültek a németek az angol trónra avagy a Hannover-ház uralkodásának kezdetei
Ha valaki végignézi Viktória királynő felmenőit, generációkon keresztül szinte csak németeket talál, még az “angolok” is németek voltak, hiszen ekkortájt Angliában a Hannover-ház uralkodott, amelynek uralkodói Hannover választófejedelmei is voltak.
De hogyan kerültek az angol (vagyis brit) trónra a hannoveriek?
Anna királynő trónra kerülése
Ennek megértéséhez először Anna királynőig kell visszalépnünk az időben, aki 1714-ben törvényes örökös nélkül hunyt el. A királynőnek összesen 17 gyermeke született Dániai Györgytől, de egyikük sem élte túl, sőt a legtovább élt gyermeke is meghalt már 11 éves korában, még 1700. július 29-én.
De már Anna trónra kerülése sem volt egyszerű, hiszen a forradalom után II. Károly került a trónra, akinek törvényes utódja nem volt (a legalább 15 törvénytelen gyermeke mellett), így öccse II. Jakab követte a trónon, aki alig három évig uralkodott, de ezalatt is kivívta a nép ellenszenvét. A Parlament trónvesztetté nyilvánította és legnagyobb élő gyermekét Máriát és férjét, Orániai Vilmost kiáltották ki uralkodónak. Az elűzött Jakab többször is megpróbálta a trónt visszaszerezni, de nem sikerült.
Mária és Vilmos uralkodásának első évében fogadta el a parlament az angol történelem egyik legfontosabb dokumentumát (Bill of Rights), amely többek között jelentősen korlátozta a királyi felségjogokat és rendelkezett az öröklési rendről, amelynek alapján Mária halála után Vilmos és örökösei, majd Anna és örökösei következtek.
Vilmos gyakran volt távol, különböző hadjáratokban vett részt, miközben Mária határozott kézzel irányította az országot, azonban 1694. december 28-án himlőben elhunyt. Vilmos sokszor megcsalta feleségét, s több szeretőt is tartott (a legismertebb Elizabeth Villiers) de Mária halála után valóban komolyan gyászolta őt.
Orániai Vilmos már egyedül uralkodott, de mivel közös utódjuk nem született, a trónt halála után Anna örökölte, akinek azonban (ahogyan már emlytettük) 1700-ban elhunyt utolsó gyermeke is.
Anna királynő örököse
A parlament 1701-ben úgy döntött, hogy Anna halála után, ha nincs közvetlen örökös, akkor nem II. Jakab katolikus örökösei, hanem egy távoli rokon, I. Jakab unokája, Zsófia, a hannoveri választófejedelem felesége örökli a trónt, mint protestáns uralkodó.
Vilmos nem sokkal ezután, alig ötvenkét évesen, 1702. március 8-án elhunyt.
Anna nem volt különösebben okos asszony, s mivel leszbikus hajlamokkal is rendelkezett, főként miniszterei és kegyencnői kormányoztak helyette.
Más szempontból is magánéleti válságban is volt, hiszen tizenhat év alatt tizenhét gyermekét veszítette el, amelynek egyik oka férjének szifilisze lehetett.
Mégis – uralma alatt zajlott le a spanyol örökösödési háború, amelynek során Anglia megerősödött, s 1707. május 1-től az első brit uralkodó lett, hiszen Anglia és Skócia egy államban egyesült – ez lett Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága.
Anna betegségei és lelki problémái miatt 1713 januárjára alig tudott járni, már az előző karácsonykor lázas volt és órákig eszméletlen állapotban feküdt, amelyből valamelyest felépült, de márciusra újra súlyos beteg lett. Állapota egyre súlyosbodott, szélütés érte, már beszélni sem tudott, végül 1714. augusztus 1-én 7:30-kor elhunyt.
Ekkorra már XIV. Lajos francia király, a nagy ellenfél is elismerte a Hannover-ház örökösödési jogát, így a már említett Zsófiára szállt volna a hatalom, aki azonban pár hónappal korábban 1714. június 8-án 83 éves korában elhunyt.
Zsófia magas kora ellenére is sokkal jobb erőben és általános egészségi állapotban volt, mint Anna királynő, s adott esetben ő lehett volna a legidősebb trónra lépő uralkodó az angol (brit) trónon, ha egy sajnálatos esemény miatt nem betegszik meg és ennek következtében nem hal meg. Halálakor azonban legnagyobb fia, György herceg vált trónörökössé, így ő lett az első a Hannover-ház tagjai közül, aki brit uralkodóvá vált, I. György néven.
A Hannover-ház trónra kerülése
György ekkor már hannoveri választófejedelem volt, s I. Jakab dédunokájaként került az angol trónra. Anna halála hírére Angliába indult, de a rossz időjárás miatt csak szeptember 18-án érkezett meg. A koronázása után több városban zavargások törtek ki ellene. Ezek után elsősorban Angliában élt, de öt alkalommal is hosszabb időre hazatért Hannoverbe, sőt egyik ilyen látogatása alatt hunyt el. Hannoverben György abszolút uralkodó volt, míg Angliában a parlament gyakorolta a legnagyobb hatalmat.
Kortársai szerint nem tudott angolul, amely azonban nem igaz, hiszen írt, olvasott és beszélt (ha nem is teljesen helyesen) angolul, bár a német volt az anyanyelve jól beszélt franciául és latinul, valamint valamennyire ismerte az olasz és holland nyelvet is. Az angolok számára túlságosan német volt, aki nem szerette a fényűzést, kerülte a reflektorfényt. Gyakran utazott inkognitóban, s nem használta az opera királyi páholyát sem. Kortársai szerint zárkózott és óvatos ember volt, aki életében és pénzügyeiben is mértékletes volt.
Uralkodása alatt Stuart Jakab – Anna katolikus féltestvére – két ízben is megpróbálta a trónról letaszítani, de elbukott, így amikor I. György 1727. június 11-én elhunyt, fia II. György léphetett Anglia trónjára. A Hannover-ház tovább uralkodott …
Az új király apja temetése helyett Angliába utazott, ahol a Parlament 800.000 fontnyi összeget szavazott meg a király éves kiadásaira, viszont kevesebb beleszólást engedett az ország ügyeibe. Uralkodása alatt hosszú éveken át hadakozott saját fia politikájával szemben, amelynek végül Frigyes halála vetett véget.
1760 októberére György már fél szemére megvakult és szinte teljesen megsüketült. Október 25-én reggel hatkor az ébredése után pár perccel az inasa a padlón fekve találta, s mire lánya, Amália hercegnő odaért, a király már halott volt. A boncolás során megállapították, hohy a szíve jobb kamrájának repedése végzett vele.
Halálakor legidősebb fia már nem élt, de az ő legnagyobb fia III. György néven lépett a brit és hannoveri trónra, amelyet majd hatvan éven keresztül birtokolt.
III. György – Viktória nagypapája
A sors iróniája, hogy hét hónapra, koraszülöttként jött világra, s mégis szinte a legtovább élt. Ő már Londonban született, elsőként a Hannover-házból, s az angol volt az anyanyelve, ráadásul soha nem járt Hannoverben.
Uralkodása alatt ért véget a hétéves háború, zajlott az amerikai függetlenségi háború, csakúgy mint a napóleoni háborúk is, vagyis eléggé eseménydús hatvan évet ült a trónon. A király sokat áldozott a művészetekre és sokat jótékonykodott. A politikai ügyekbe bár olykor szeretett volna, nem nagyon tudott beleavatkozni, s már korán megjelentek rajta az elmebetegség jelei, a közvélemény szemében azonban nagyon népszerű volt. Főként, amikor három ízben is sikertelen merényletet követtek el ellene, s ő megbocsátott a támadóknak.
A betegsége azonban egyre inkább eluralkodott rajta, s végül 1820. január 29-én elhunyt.
A trónöröklésről azonban időben gondoskodott, hiszen halálakor a tizenöt gyermekéből tizenkettő még élt. Arról már nem tehetett, hogy fiai és lányai nem nagyon gondoskodtak további örökösökről. Halálakor mindössze három törvényes unokája volt – Viktória a kenti herceg lánya, György a cumberlandi herceg fia és György a cambridge-i herceg fia. S közöttük első volt a trónöröklési rendben Viktória, a három gyermektelen nagybátyja és édesapja után.
Ezek után következtek III. György fiai, de az az előző rész témája volt – Házasságkötési és utódnemzési verseny trónörökösöknek – Miért Viktória lett a brit uralkodó? 2. rész
Ezek után felmerül a kérdés – mennyire volt angol Viktória?
Édesanyja révén szinte csak német felmenői vannak, ahogyan édesapja révén is, hiszen a kenti herceg hiába volt angol herceg a család a Hannover-házhoz tartozott, amely német származású. Viktória gyermekkorában rengeteget tanult, s angolul, franciául, németül, latinul és olaszul is jól beszélt, s bár otthon jellemzően angolul beszéltek, mivel édesanyja német volt, s nevelőnője szintén, nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy velük, valamint Feodorával bizonyosan gyakran beszélt németül, főként mert édesanyja nem is nagyon tudott angolul eleinte. Három éves koráig csak németül beszélt, de lassan átszoktatták az angolra. A naplóját már angol nyelven írta, de a helyesírás nem volt az erőssége.
Ha a felmenői között keresgélünk, akkor biztosan mondhatjuk, hogy Viktória felmenői szinte kivétel nélkül német származásúak, de ez csak egy egyszerű tény.
Ő angolnak (britnek) tartotta magát, így Ő angol (brit). A Hannover-ház szülötte, olyan angol, aki német.
Hogy miért?
Van-e olyan ember, aki szerint Petőfi Sándor nem volt magyar? Ha a származását tekintjük, akkor biztosan nem, de Ő magyarnak tartotta magát, így a feltevés önmagában értelmetlen.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!