DJP-blog

Hogyan építsünk ‘várat’ az ellenségnek … a Baklövés-erőd építése

Hogyan építsünk ‘várat’ az ellenségnek … a Baklövés-erőd építése

Az 1812-es háború

A napóleoni Franciaország minden téren kontrollálni akarta Európát, s emellett jelentős kereskedelmet folytatott az amerikai kontinens országaival. III. György király országa azonban nehéz dió volt a számára, amelyet jól mutatott a trafalgari vereség is.

A brit Királyi Haditengerészet ráadásul 1807-ben korlátozásokat vezetett be a Franciaországgal folytatott amerikai kereskedelemben. Mivel a britek ellenezték az amerikai kereskedelmet, s ezzel az amerikai terjeszkedést is, az Egyesült Államok 1812-ben hadat üzent. (a képen az 1812-es háború egy jelenete)

Az őslakosok azonban jórészt a britek mellé álltak és végül két éven keresztül hadakoztak egymással. 1814-ben aztán megkötötték a Genti Szerződést, de az amerikaiak továbbra sem érezték magukat biztonságban, mert a háború alatt komoly invázió volt a brit gyarmatokról a Champlain-tavon keresztül az Egyesült Államok ellen.

Ennek eredményeképpen, a háború lezárása után az amerikai hadvezetés hozzákezdett egy erős és modern erődítmény tervezéséhez, majd 1816-ban a megépítéséhez a tó északi végén, amely stratégiai fontossággal bírhatott a későbbiekben.

Az erőd építését James Madison elnök rendelte el, New York állam pedig úgy segített, hogy átengedett a szövetségi kormánynak egy Island Point nevű földdarabot, amelyért cserébe 400 hektárt kapott máshol. (a képen a később elkészült erőd)

Egy kis baklövés

Az erődítmény építését Joseph Totten, az Egyesült Államok későbbi főmérnöke felügyelte. A nyolcszögletű épület összesen 125 ágyúval lett volna felszerelve, s tulajdonképpen a teljes környezetét tűz alatt tudta volna tartani.

Az építkezés a terveknek megfelelően el is kezdődött, majd eltelt két év és már elfogyott 275.000 dollár, amikor James Monroe, akkori amerikai elnök látogatást tett az építkezésnél, s ekkor a földmérők észrevettek egy “apró” problémát.

Az erődöt a határ rossz oldalán építették, 1,2 km távolságban a határtól.

Az 1783-ban megkötött Párizsi Szerződés értelmében New York és Quebec között a 45. szélességi fok jelentette a határt. E szerződés alapján azonban az Egyesült Államok védelmére tervezett erőd … Kanadában épült.

E hiba felfedezése után minden munka leállt, a befejezetlen erőd pedig megkapta a Fort Blunder (Baklövés-erőd) becenevet. Mintha egy nagy átverés lett volna az építése

A következő két évtizedben, a Rouses Point környéki vállalkozó szellemű lakosok minden mozgathatót elvittek Fort Blunderből, s az ott zsákmányolt építőanyagból házakat, üzleteket és gyülekezeti épületeket emeltek.

Persze az Egyesült Államok kormányát rendkívüli módon zavarta a helyzet, s megpróbálták megoldani a majdnem megoldhatatlant – de nem az erőd áthelyezésében, hanem a határvonal áthelyezésében látták a megoldást. (a jelenlegi helyzet a képen)

A baklövés kijavítása – a Baklövés-erőd bejefezése

Végül az 1842-es Aroostook-háború hozott megoldást erre a helyzetre, amikor Daniel Webster megkötötte a Webster-Ashburton szerződést. Ennek alapján a határt északabbra helyezték át, így a kérdéses terület már az amerikai oldalra esett. Az Egyesült Államok az előző romjain egy újabb erőd építéséhez kezdett hozzá, amelyet végül Richard Montgomery tábornokról neveztek el. Ez majdnem három évtizedig épült, teljes egészében csak 1870-ben adták át. (a képen a Fort Montgomery)

Ez azonban már valóban egy igazi erőd lett, helyőrséggel és felfegyverezve, így ha Nagy-Britannia bele akart volna avatkozni a polgárháborúba, akkor tényleg fontos szerepe lehetett volna.

Néhány évtized múlva, 1926-ban azonban az Egyesült Államok kormánya egy aukción eladta az erődöt, majd 1983-ban egy montreali hajózási mágnás, Victor Podd birtokába került. Podd felajánlotta New York államnak egy másik helyért, de az üzlet nem valósult meg. 1999-ben el akarták adni, s bár kaptak egy ajánlatot 5 millió 310 dollárra, az üzlet valamiért meghiúsult. (a képen a Fort Montgomery a közelmúltban)

2020-ban az erődöt a Private Island Inc. 995.000 dollárra értékelte.

 

 Források – djp

Exit mobile version