John Herschel – akit tudta nélkül csapta be a fél világot
Sir William Herschel zeneszerző és csillagász egyetlen gyermeke 1792. március 7-én született Slough városában. 17 éves korában vették fel a cambridge-i Eton College-ba, majd a St. John’s College-ba, és rendkívül hamar, már 21 éves korában tagja lett a Királyi Társaságnak.
Ebben bizonyosan része volt annak is, hogy Senior Wrangler lett, vagyis az egyetem legkiválóbb matematikai hallgatója. Az egyetemen ismerte meg és lett aztán barátja a kor másik kiemelkedő matematikusa, Charles Babbage. Az egyetem után az apjával kezdett el dolgozni és egy fényvisszaverő távcsövet épített 18 hüvelyk átmérőjű tükörrel és 20 láb gyújtótávolsággal.
A Királyi Csillagászati Társaság egyik alapítója volt, majd első elnöke lett 1820-ban. Számos díjat és elismerést kapott, sőt 1831-ben lovaggá is ütötték. A hasonló korú George Everest révén (akiről később elnevezték a Himalája legmagasabb csúcsát) megismerkedett az indiai gondolkodásmóddal és matematikával is.
A természetfilozófia tanulmányozásáról szóló előzetes diskurzus című műve 1831-ben jelent meg, s nagy hatással volt egy Charles Darwin nevű diákra is.
A dél-afrikai kaland
1833. november 13-án hajóra szállt Portsmouthban és az SS Mountstuart Elphinstone (a fenti képen) 500 font fejében őt és feleségét Dél-Afrikába szállította. Sussex hercege (III. György hatodik fia) felajánlotta ugyan, hogy hadihajóval utazhatnak, de ő nem akart leköteleződni.
1834. január 15-én érkezett Fokvárosba, ahol egy 6,4 méteres távcsövet állított fel (a lenti képen), amellyel többek között a Halley-üstökös visszatérését is meg akarta figyelni. A csillagászat mellett számos más tudománnyal is foglalkozott, többek között 131 kiváló minőségű botanikai illusztrációt készített.
Ez a néhány év volt élete legboldogabb korszaka, ahol nem érezte a társadalmi nyomást, s az elismertséggel járó kötelezettségeket.
1836. június 3-án az éppen Fokvárosban tartózkodó HMS Beagle egyik utasa, Darwin kereste fel, akire nagy hatással voltak Herschel megfigyelései, tapasztalatai. Ahogyan Darwin fogalmazott Herschelről: “Soha nem beszélt sokat, de minden szavát érdemes volt meghallgatni”
1838-ban tért vissza Angliába, ahol éppen ekkortájt volt a fiatal Viktória királynő koronázása, akitől 1838. július 17-én baronet rangot és számos kitüntetést kapott. Komoly elismerés volt az is, hogy éveken keresztül volt a Royal Society titkára, s korábban első elnöke lett a Királyi Csillagászati Társaságnak, majd 1850-55 között a Királyi Pénzverde is az irányítása alá tartozott, ahogyan sok évvel korábban Isaac Newtonnak is. Még halálukban sem tudtak elválni, hiszen hamvai Newton közelében nyugszanak a Westminster apátságban.
A Nagy Hold-átverés
Az ő nevéhez fűződik a Julian-rendszer bevezetése a csillagászatban, s apjához hasonlóan sok felfedezést is tett. Kutatta a színvakságot és az ultraibolya sugarak hatásait is, de a fotózásban is számos fejlesztést hajtott végre, amelyek később elterjedtek. Ő használta először a fényképezés kifejezést, valamint a pozitív és negatív fogalmakat is.
Hosszú élete alatt a számos kutatás mellett összesen 12 gyermeke született, akik közül 11 még élt, amikor 1871. május 11-én 79 évesen elhunyt, majd néhány hónappal később elhunyt öreg barátja, Charles Babbage is.
A számos tudományos eredmény mellett az ő nevéhez fűződik a “Nagy Hold-átverés“, amikor az ő nevét felhasználva állította a New York Sun című újság egy szatirikus cikksorozatban, hogy a Holdon állatok élnek. A Herschel név sokat segített az átverés sikerében.
Herschel, aki a kor meghatározó tudósa volt, számos Verne regényben szerepel hivatkozásként, természetesen főként olyanokban, ahol a csillagászat fontos szerepet játszik.
