Róma utolsó császára – Romulus Augustulus
Rhea Silvia ikerfiai, Romulus és Remus, a hagyomány szerint ie. 753. április 21-én alapították Rómát. (Valójában a történészek szerint a város már évszázadokkal korábban létezhetett.) Persze nem voltak igazán jó testvérek, hiszen Romulus megölte Remust és ő lett Róma első királya – ahogyan a bibliai Káin és Ábel sem voltak igazán jó testvérek. A Palatinus dombon létrehozott új település mellett a hagyomány szerint létrehozta az első légiókat és a szenátust is.
Romulust még hat király követte, akik közül az utolsó három király feltehetően valós személy volt. Miután negyed évezred után ie. 510 körül elűzték az utolsó királyt (Traquinius Superbust), következett a köztársaság korszaka, ahol a konzulok álltak az állam élén.
Fél évezred után következett az utolsó (római) diktátor, Julius Caesar korszaka, akit aztán az első császár, Augustus váltott. Augustus nem csak az első, hanem talán a legkiválóbb császár is volt, akinek tettei már az őt követő őrült és kegyetlen uralkodók miatt is kiemelkedtek.
A császárok hosszú sorát (akik sokszor ketten, hárman, sőt többen is uralkodtak társuralkodóként) egy 12 éves fiú zárta, legalábbis a “hagyományos” Római Birodalomban. Merthogy akkor már két birodalom is volt egymás mellett.
Róma bukása
395. január 17-én halt meg Flavius Theodosius, az egységes birodalom utolsó császára, aki kettéosztotta birodalmát, s Arcadus követte keleten, Honorius pedig nyugaton, bár ezzel csak Diocletianus már egy évszázada meglévő rendszerét tette hivatalossá.
A nyugati rész utolsó császára lett a 12 éves Romulus Augustulus, akit 475. október 31-én emeltek a császári trónra, de alig tíz hónap múlva, 476. szeptember 4-én már le is kellett mondania Odoaker germán vezér előtt, aztán egy kolostorba vonult. A Keletrómai Birodalom vagyis a Bizánci Birodalom még majdnem egy évezredig, 1453. május 29-ig fennállt, amikor Hódító Mehmed elfoglalta az utolsó bástyát, Konstantinápolyt is.
Az mindenesetre eléggé érdekes tény, hogy az utolsó “igazi” római uralkodó neve magában hordozta az első római király (Romulus) és az első római császár (Augustus) nevét is, ráadásul utóbbit kicsinyítőképzővel – Romulus Augustulus.
Amikor trónra emelték feltehetően nem gondolták, hogy ő lesz az utolsó uralkodó a császári trónon.
