Washington nem létező királysága – amikor George Washington visszautasította a koronát
A levél
1782. május 22-én Lewis Nicola ezredes, néhány tiszttársával egyetemben, levelet küldött George Washingtonnak, aki éppen a New York állambeli Newburgh-ben táborozott seregével.
Ebben a levélben Nicola ezredes azt javasolta Washingtonnak, hogy legyen az Egyesült Államok királya. Így aztán III. György brit király helyett lehetne ő is György király – ezt persze így nem fogalmazta meg, de legalább nem kellett volna új nevet és rangot megtanulni a polgároknak 🙂
A levélben Washington figyelmébe ajánlotta Velence, Genova és Hollandia történelmét, s a köztársasági léttel járó nehézségeket, valamint azt, hogy ezzel szemben a királyságok és császárságok erőseknek és hatalmasoknak tűnnek, különösen Nagy-Britannia.
Nicola levele nem abszolutista monarchiát javasolt, hanem alkotmányos monarchiát, vagyis nem tekintette zsarnoknak Washingtont, de ő, mármint Washington, hevesen ellenezte és egyértelműen elutasította a javaslatot, így aztán pár évvel később amerikai király helyett az egyik legjobb amerikai elnök lett.
Az ügy azonban még nem ért véget a bocsánatkérő levelekkel.
Washington nem létező királysága
Egy évvel később a kontinentális hadsereg tisztjei lázadni kezdtek el, mert már régóta nem kaptak bért, s ők is azzal fenyegetőztek hogy Washington királlyá vagy diktátorrá kiáltják ki.
George Washington azonban a 192 cm-es magasságával kiállt eléjük és újra felszólalt ez ellen, majd egy érzelemdús, hatásos beszéddel meggyőzte a katonákat, hogy legyenek türelmesebbek. A szavaira többen elsírták magukat és a lázadás elhalt.
Ez a lázadás azonban megerősítette azokat a vélekedéseket, hogy egy szövetségi fővárost kell alapítani, amelyet szükség esetén meg tudnak védeni, mert Pennsylvaniában a részeg, randalírozó katonák tulajdonképpen elűzték a Kongresszust a városból. Hamarosan megalapították hát a szövetségi fővárost, amelyet az első elnök, George Washington tiszteletére 1791. szeptember 9-én Washingtonnak neveztek el. Így, ha már király nem lett belőle, legalább a főváros az ő nevét viseli azóta is.
Az egyre idősödő elnök azonban egyre kevésbé tudott az ország foglalkozni, s bár másodszor is egyhangúlag választották meg, nem tudott úrrá lenni a problémákon, sőt ő maga is egyre erősebb fóbiáktól szenvedett. Igaz “uralkodótársa”, III. György sem volt egyszerű eset a briteknek.
