Árpád-házi Kunigunda vagyis Szent Kinga – magyar királylányból Lengyelország védőszentje
Kinga gyermekkora
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária első gyermeke a korban oly divatos Kunigunda vagy Kinga néven néven született Esztergomban 1224. március 5-én.
A magyar király első gyermekeként illusztris családba született, de ő maga is sokat tett azért, hogy megemlékezzenek róla. Egészen fiatal korától mély vallásosság jellemezte és szüzességi fogadalmat tett.
Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy kor szokásai alapján hamar eljegyezzék, majd tizenöt évesen feleségül is ment Boleszláv lengyel herceghez. A magyar király udvarába 1239-ben érkezett a leánykérő küldöttség, s IV. Béla fontosnak ítélte volna a szövetséget, így ő igent mondott.
Kinga több napos vívódás után, hiszen életét Istennek akarta szentelni, végül igent mondott, de nem minden feltétel nélkül.
Kinga házassága
A házasságuk Szent József-házasság lett, vagyis mindketten szüzességi fogadalmat tettek, így gyermekük természetesen nem született. A férje nehezen egyezett bele, hiszen a dinasztikus okok miatt örökösre lett volna szükségük.
Ez akkortájt nem volt példa nélküli, hiszen Kinga apjának öccse, Kálmán herceg, szintén Szent József-házasságban élt Boleszláv testvérével, Szaloméval – igaz, nem túl sokáig, mert a herceg a muhi csatában halálosan megsebesült.
A hercegnő nagyon szép nő volt, s amikor a jegyessége után Lengyelországba ment hogy tanulja a nyelvet, az emberek szinte sorfalat alkottak, mert mindenki látni akarta a kor egyik legszebb asszonyát.
Talán nem is sejtette, hogy éppen Szalome vetette fel a házasság ötletét a szüleinek, amikor a kislány még csak ötéves volt, Boleszláv pedig csak három. A magyar király ekkor elutasította az elképzelést, de a mongol hadak közeledése megváltoztatta a véleményét.
A tatárjárás
Alig két éve voltak házasok, amikor a mongol seregek feldúlták Európa keleti felét, s Kinga teljes hozományával (40.000 aranymárkával) próbált hozzájárulni a lengyel védekezéshez.
Mégis menekülniük kellett, előbb Podolinba, majd a Dunajec partján álló Csorsztin várába menekültek. A mongol hadak elvonultával férje lengyel fejedelem lett és próbálták a mongolok pusztítását enyhíteni.
1249-ben hazalátogatott, s az apjától kapott bányászokkal nemsokára megnyitották s wieliczkiai sóbányákat, de számtalan kórházat, templomot és kolostort is építtetett.
Férje hosszabb betegeskedés után 1279-ben elhunyt, s bár a lengyelek kérték, hogy legyen uralkodónőjük, ő már a temetésen is klarissza apácaruhában vett részt, így jelezte a további céljait. A temetés után tehát klarissza apácaként élte életét, s az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza egyik húgával, a pár hónappal korábban megözvegyült Jolánnal, akit később boldoggá avattak.
1284-ben a kolostor főnöknőjévé választották, majd egy újabb tatár betörés után a kolostort 1287-ben feldúlták. Kinga újjáépítette, de 1291 őszén betegeskedni kezdett, majd tíz hónapnyi szenvedés után itt is hunyt el 1292. július 24-én. Halála idején cseh rablók garázdákodtak a környéken, így a kolostor apácái napokig titkolták a főnöknő halálát.
A legenda szerint az 1249-es hazalátogatás alkalmával a máramarosi sóbányákban jegygyűrűjét bedobta egy aknába, s a wielickai bányászok az első kitermelt sótömbben megtalálták a gyűrűt.
Szent Kinga és legendái
Egy másik legenda szerint a tatárok elől menekülve egy szalagot dobott a háta mögé, amelyből a Dunajec folyó jött létre, majd amikor újra a közelbe értek, egy fésűt, amelyből egy sűrű erdő nőtt ki, amelyen a tatárok nem tudtak áthatolni.
A sírjánál a feljegyzések szerint 60 vak és 200 más betegségben szenvedő gyógyult meg. Ennek eredményeképpen 1690-ben boldoggá avatták, majd öt évvel később Lengyelország egyik védőszentje lett. A hivatalos szentté avatás azonban csak 1999 június 16-án történt meg II. János Pál által.
II. János Pál a szentté avatáskor azt mondta: „Kinga és Hedvig Magyarországról érkeztek. Beléptek a lengyel történelembe, és tovább élnek a nemzet emlékezetében. Mint Hedvig, úgy Kinga is ellenállt az idő könyörtelen törvényének, mely mindent eltöröl. Évszázadok múltak el, és életszentsége nemcsak hogy nem halványodik el, hanem méginkább ragyog a jövő nemzedékek számára. Nem felejtették el a magyar király leányát. Szentté avatásának napja ennek a legnagyszerűbb bizonyítéka.” Így lett Kunigunda magyar királylány Szent Kinga.
IV. Béla legnagyobb (Kinga / Kunigunda) és legkisebb lánya (Margit) szentté lett avatva, míg két másik lánya (Jolán és Konstancia) pedig boldoggá…
Szent Kinga és Szent Hedvig valamint Boldog Jolán fontos szerepet játszottak és játszanak Magyarország és Lengyelország kapcsolatában.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!