Gizella főhercegnő – Ferenc József kedvenc jótékony lánya
Gizella főhercegnő gyermekkora
Sisi és Ferenc József második gyermeke, Habsburg-Lotaringiai Gizella 1856. július 12-én született Laxenburg-kastélyban, Bécs közelében, a Habsburgok nyári rezidenciáján. Igaz második gyermekként született, de hamarosan ő lett a legidősebb, amikor Zsófia főhercegnő, mindössze kétéves korában, egy magyarországi utazáson megbetegedett és meghalt. Gizella is beteg volt, de az ő szervezete jobban bírta a megpróbáltatásokat.
A haláleset után, Ferenc József anyja, Zsófia főhercegné (aki egyébként Sisi nagynénje is volt) még jobban magához vonta a gyerekek neveltetését. Így Gizella és két évvel később született Rudolf teljesen a szigorú és konzervatív nagymama nevelését volt kénytelen elviselni. Egyedül a legkisebb kislány neveltetését nem engedte át az anyósának. (a képen Rudolf, Ferenc József, Sisi, Mária Valéria és Gizella)
A legidősebb kislánya halála után maga Sisi is depresszióba esett és elfordult a családjától, még gyermekeitől is, így sem Gizella, sem Rudolf nem kötődött igazán erősen anyjához. Annál erősebb volt viszont a kettőjük közötti kapcsolat, amely megmaradt felnőttkorukban is, amikor már mindketten házasságot kötöttek. A két testvér rendszeresen levelezett egymással, s Gizella soha nem tudta feldolgozni öccse öngyilkosságát. Apjához is sokkal mélyebb kapcsolat fűzte, mint édesanyjához, s a természete is hasonló volt, mint a császáré.
Ferenc József szenvedélyesen gyűjtötte a személyes emléktárgyakat, pl. az első cipőket, amelyeket a gyerekei viseltek, de a legkedvesebb és legértékesebb a számára egy kis vers volt, amelyet Gizella írt neki gyermekkorában karácsonykor.
A főhercegnő házassága
Nem igazán érezte jól magát a császári udvarban, így 1873. április 20-án feleségül ment Lipót Miksa József bajor király herceghez, akivel egyébként másodfokú unokatestvérek voltak akár Sisi akár Ferenc József révén. Férje ekkortájt a német hadsereg ezredese volt.
Azért ez sem ment minden komplikáció nélkül, hiszen Ferenc József egy másik vőlegényt, a wittelsbachi herceget nézte ki a lánya számára, legalábbis a császárné egy 1872-es levele alapján. Sisi azonban megrendezte a két fiatal találkozását a gödöllői kastélyban, s a fiatal herceg érezte, hogy kénytelen elfogadni a császárné jelöltjét – ebben a félmillió gulden hozomány is bizonyára szerepet játszott. A fiatal pár 1872 áprilisában eljegyezte egymást, s egy év múlva össze is házasodtak. Az esküvőn azonban az édesanyja túlragyogta a menyasszonyt.
Az eredetileg kiszemelt lány, szász-koburgi és gothai Amalie hercegnő volt, akinek nagymamája Koháry Mária Antónia hercegnő volt, nagyapja pedig Viktória királynő és férje, Albert herceg első unokatestvére volt. Sisi viszont a hercegnőt öccse, Miksa Emánuel feleségeként szerette volna látni. Az így megszervezett házasság ennek ellenére boldog és hosszú volt – a fiatal hercegnő valóban szerelmes volt a férjébe, aki lassan elfelejtette mellette Amaliet.
A férj családja nagy szeretettel fogadta be az alig 17 éves hercegnőt, s a császár is gyakran meglátogatta őket a müncheni palotában és húga, Mária Valéria is rendszeres látogató volt. Az édesanyja azonban mindössze egyetlen alkalommal volt ott, amikor az első gyermekük, Erzsébet Mária Auguszta megszületett 1874-ben. Sisi így már harminchat évesen nagymama lett (Viktória királynő negyven évesen lett nagymama), s talán ez is zavarta. Ő volt a kislány keresztanyja, így ekkor meg kellett jelennie.
| Viktória királynő gyermekei – a hercegnők és a hercegek |
Az anyja meggyilkolása után az örökség 40%-a illette Gizellát, s ő kapta a Korfu szigetén álló Achilleion-palotát is.
Jószolgálati tevékenység
Gizella egész életében szociális és jószolgálati tevékenységekkel foglalkozott, s 1898-1916 között a Csillagkeresztes Rend védnökasszonya volt. Az első világháború alatt a müncheni palotájukban hadikórházat rendezett be.
A férje (Lipót herceg), édesapja a bajor régens (Luitpold herceg) megbízásából diplomáciai és jószolgálati tevekénységeket végzett, majd 1905. január 1-től már tábornagyi rangra emelkedett. Az első világháború kitörésekor már Lipót bátyja, III. Lajos uralkodott Bajorországban, s II. Vilmos német császár 1915-ben Lipót herceget kinevezte a német 9. hadsereg parancsnokává. Hadi sikerei miatt hamarosan az egész keleti front az ő irányítása alá került. A világháború ugyan elveszett, de Lipót herceg számos magas kitüntetést kapott.
Németországban megszűnt a monarchia, s erősödtek a szélsőségesek. Előbb Münchenben, majd a wildenwarti kastélyban éltek, kerülve a feltünést. A radikális baloldali aktivisták miatt azonban az életük veszélybe került, így átköltöztek Tutzingba, s Starnbergi-tó partján álló Seehof hotelbe. Mivel itt is a nyomukra akadtak, újra menekülniük kellett, s végül az ettali kolostorban találtak egy kis nyugalmat. Hamis okmányokkal és diplomáciai trükkökkel átjutottak az osztrák Tirolba. Három hónapot töltöttek Reuttében, s közben az otthoni viszonyok rendeződtek, a müncheni forradalmat leverték, így a házaspár visszatérhetett Müncheni otthonába. Más források alapján a család ugyan elmenekült, de a főhercegnő Münchenben maradt, s részt vett az első alkalommal nők számára is elérhető választásokon is.
A képen az 50. házassági évforduló, ahol a későbbi XII. Pius pápa celebrált, s a kép jobb oldalán György herceg,a hercegi pár legkisebb gyermeke, aki pap lett.
Kissé nyugalmasabb élet után Lipót herceg 1930. szeptember 26-án hunyt el, 57 évnyi házasság után. Gizella főhercegnő 1932. július 27-én követte, Sisi és Ferenc József gyermekei közül utolsóként. Mindkettőjüket a müncheni Szent Mihály-templomkriptájában helyezték örök nyugalomra egymás mellé.
Összesen négy gyermekük született, két leány aztán két fiú, akik közül az utolsóként a legkisebb, Konrád herceg hunyt el 1969-ben.
A nevének a helyesírásával kapcsolatban – a keresztlevél szerint Gisella, de ő maga mindig Gisela néven írt alá.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!