A dinamikus forgalomirányítás a gyakorlatban – vagy a RIP protokoll rövid története, főbb jellemzői és működése egy mintafeladaton keresztül
A RIP protokoll története címszavakban
- a RIP a XEROX PARC által kifejlesztett GWINFO nevű protokollból származik, melyet az XNS-be (Xerox Network Services*) RIP néven integráltak
- 1981-ben majd 1988-ban jelent meg a formális specifikációja
- az Internethez 1982-ben kapcsolódik, segítségével a munkaállomások route-olhattak
- 1993-ban megjelenik a RIP második verziója – sok apró, de ésszerű javítással
- egyszerűsége miatt a legnépszerűbb IGP protokollá válik
- számos más routing protokollnak is alapjául szolgál – pl. AppleTalk RTMP
A RIP legfontosabb jellemzői
- az első szabványosított, távolságvektor alapú IP irányító protokoll
- (alapértelmezés szerint) osztály alapú irányító protokoll
- a hálózati információt CSAK a közvetlenül kapcsolódó szomszédjaival osztja meg ⇨ nem ismeri a célállomásig terjedő teljes útvonalat, csak a távoli hálózat távolságát és irányát (vektorát)
- összes információja a közvetlenül kapcsolódó szomszédjaitól származik
- a költség mértéke az ugrásszám
- 30 mp-ként küld irányítási frissítéseket minden aktív interfészen szórással
- automatikusan összegzi az alhálózatokat az osztály határokon és a frissítésekben nem küld alhálózati maszkot
- nem támogatja a VLSM-et és a CIDR-et
- vagy a helyi interfészén beállított alhálózati maszkot, vagy az alapértelmezett osztály alapú maszkot használja
- a RIPv1-el hirdetett alhálózatoknak a megfelelő forgalomirányítás érdekében folytonosaknak kell lenniük
- router „lebénulása” (kiesése) esetén nem hatékony
- rögtönzött frissítések nélkül, 8 perc mikorra kiderül, hogy az adott router és kapcsolata(i) elérhetetlen(ek)
- a Bellmann-Ford algoritmust használja
- minden forgalomirányító csak a közvetlenül hozzácsatolt hálózatok IP címét, és a csatlakozó forgalomirányítók IP-MAC cím párjait ismeri (a hálózat-címek a forgalomirányító táblában, az IP-MAC párok pedig az ARP táblában vannak)
- talán a leggyakrabban használt protokoll a kisebb méretű hálózatok esetén
A RIP protokoll működése
Ha tetszett a poszt – oszd meg!