Ada Lovelace – a számok varázslónője, 1815. december 10-én született Lord Byron és Annabella Milbanke egyetlen közös gyermekeként és Byron egyetlen törvényes gyermekeként.
(A poszt előző változata már megjelent a victorian.blog.hu oldalon, de ott egyelőre nem tervezek újabb posztokat publikálni, ezért lassan itt is megjelennek majd az ottani posztok.)
Szüleinek házassága tulajdonképpen Byron egy hirtelen elhatározása volt, amellyel meg akart szabadulni a későbbi miniszterelnök, Lord Melbourne feleségétől, Caroline Lambtől, akivel egy ideig eléggé viharos kapcsolata volt, de aki nem akarta elfogadni Byron döntését a szakításról, másrészt azért, hogy leplezze a féltestvérével, Auguste Leigh-hez fűződő viszonyát.
Emiatt a házasság nem is volt tartós, így Ada szülei már születése után nem sokkal már külön éltek, majd alig pár hónapos volt, amikor már el is váltak. Ada soha többé nem látta édesapját. Anyja nehezen viselte a férje házasságon kívüli gyermekeit és mindkét nembeli szexuális kicsapongásait, s a kislány még alig volt egy hónapos, amikor 1816. január 16-án elköltözött, majd április 21-én a válási papírokat is aláírták. A jog ekkortájt az apának ítélte a felügyeleti jogot, de a botrányos életű Byron esetében ez szóba sem kerülhetett. Az apa beleegyezett a feltételekbe, csak azt kérte, hogy folyamatosan tájékoztassák a kislány életéről. Nem sokkal később örökre el is hagyta Angliát, s mivel Ada nyolcéves korában apja már meg is halt, így soha nem találkozhattak személyesen, csak levelezhettek.
(Neumann, Ada és Babbage élete dióhéjban)
Ada gyermekkora
Byron nagyon szerette lányát, s több versében is megemlítette (a paralelogrammák hercegnőjének nevezte), remélte, hogy legalább a halála után találkozhatnak, s Ada is nagyon vonzódott apjához, olyannyira, hogy halálakor – kérésére – az általa egyébként soha meg nem ismert apja mellé, a Byron-kriptában temették el a Nottinghamben lévő Szent Mária Magdolna-templomban. Anyja a külvilág felé a “szerető anya” szerepét játszotta, de valójában keveset törődött a kislánnyal, ahogyan ezt levelei is elárulják. Így Ada gyermekkora magyányos és szomorú volt. A gyermekkora nagyobb részét anyja vidéki házában töltötte, míg Annabella Londonban mulatta az időt. Egyetlen igazi barátja macskája volt.
A kislány gyermekkorában gyakran volt beteg, s ezek elég komoly következményekkel jártak. Nyolcéves korában olyan fejfással kezelték, amely miatt időlegesen a látása is megromlott, majd 1829-ben a kanyaró mellékhatásaként majdnem teljesen megbénult. Közel egy évig folyamatos ágynyugalmat írtak számára elő, s 1831-re is csak mankóval tudott járni. Mindezek mellett azonban kiapadhatatlan tudásvágya volt, szinte minden érdekelte, s betegsége alatt is folyamatosan tanult és fejlesztette képességeit.
Édesanyja azonban nem akarta, hogy rendkívül tehetséges lánya költő vagy irodalmár legyen, így a matematika és a természettudományok felé fordította, amely ebben a korban nem volt túlságosan elterjedt. Annabella szintén szerette a matematikát, s lánya számára, mivel nőként egyetemre nem járhatott, a kor egyik leghíresebb matematikusát Augustus de Morgant (aki a londoni egyetem matematikaprofesszora volt), kérte fel, hogy oktassa. De Morganen kívül is több jól ismert matematikus fordult meg a házban, ugyanakkor ő is több látogatást tett más híres tudósoknál és személyiségeknél. Ismerettségi köréhez tartozott az említettek mellett Michael Faraday, Sir David Brewster vagy Charles Dickens is. Legkedvesebb oktatója Mary Somerville volt, aki a matematika mellett a természettudományokat oktatta számára, s a fiatal lány legkedvesebb barátja is lett.
Ada Lovelace – a számok varázslónője
Alig tizenhét éves volt, amikor 1833 június 5-én egy partin Mary Somerville révén megismerkedett Charles Babbage, híres matematikussal. Babbage mindig különc volt, különösen felesége halála után. Különcsége mellett azonban, mindenki tisztelte tudásáért, a kor egyik legnagyobb matematikusa volt. Babbage nehéz ember volt, de amikor a munkájáról, gépéről kezdett beszélni, Ada szeme felcsillant. Szinte egész éjjel beszélgettek. Ada, de Morgan feleségének kíséretében látogatást is tett Babbage házában. Első pillantásra megértette az differenciálgép működésének alapelveit, s látta, hogy nagyon fontos szerepet játszhat a későbbiekben. Babbage már húsz éve fejlesztette a gépet, de távol állt még a befejezéstől. A férfit lenyűgözte Ada tudása, intelligenciája és sokoldalúsága, s a számok varázslónőjének nevezte el. A kötődés csak fokozódott, amikor alig egy év múlva elhunyt Babbage hasonló korú lánya, amely nagyon megviselte.
Ada magánélete
Ada az egyik partin megismerkedett a dúsgazdag Lord Wiliam Kinggel. Olyannyira sikerült összebarátkozni, hogy 1835. július 8-án feleségül is ment az akkor 30 éves férfihez, így báróné lett, majd 3 évvel később férjét gróffá emelték, így a Lovelace nevet tőle “örökölte” (a férje Earl of Lovelace lett). Persze azért ez nem olyan könnyen, hiszen még házasságkötése előtt, tizennyolc éves korában, egyik tanárába szerelmes lett, s meg is próbáltak elszökni. Lebuktak, de a család megpróbálta a szőnyeg alá söpörni az ügyet.
Lord Kinggel való házassága alatt három gyermekük született. Ada, aki egyébként is sokat betegeskedett, a szülésektől teljesen megtört, abba akarta hagyni tudományos tevékenységét. (gyermekei – 1836.május 2. – Byron ; 1837. szeptember 22 – Anne Isabella ; 1839. július 2. – Ralph Gordon). Férje azonban, aki csodálta őt, támogatta tudományos tevékenységét, még konkrét segítséget is nyújtott, a jegyzetei másolásában.
Babbage, olasz barátja, Giovanni Plana csillagász kérésére Torinóba látogatott, ahol előadásokat tartott találmányairól. A hallgatóság egyik tagja, Luigi F. Menabrea – későbbi olasz miniszterelnök – Babbage előadásairól és találmányairól rövid, francia nyelvű beszámolókat írt, s azokat 1842-ben ki is adatta. Babbage hallott a cikkről és kis vita után, megkérte Adát, hogy fordítsa le angolra, aki eleget tett barátja és mentora kérésének. A fordítást (saját neve alatt :() megjelentette a Scientific Memoirsban, de Babbage arra kérte, hogy lássa el jegyzetekkel is. Ennek eredményeképpen a jegyzetek kétszer-háromszor olyan hosszúak lettek, mint az eredeti szöveg. Ada nem csak matematikai vénával, hanem írói vénával is rendelkezett, a stílusa is magával ragadó volt. Volt némi vita a megjelenés módjáról, amely miatt egy ideig feszült volt a kapcsolatuk, de végül ez is elsimult.
A számok varázslónőjének korszakalkotó műve
Ebben a kibővített cikkben Babbage gépét összehasonlítja Jacquard szövőgépével, amely “virágokat és leveleket sző”, míg Babbage gépe “algebrai mintákat”. A jegyzetek között magyarázatként néhány program is található, amelyet (jóval) később átvizsgálva tökéletesen működőnek ismertek el. Ezekben a jegyzetekben a Bernoulli-számok kiszámítási módját fogalmazta el és sokak szerint ő fogalmazta meg a világ első számítógépes programját. Így aztán Ada lett a világ első programozója, vagyis olyan személy, aki nem tervez gépet, csak használja. Babbage szóhasználatával Ada computer (számítógépet használó személy) volt. Ada javasolta Babbage-nek, hogy a decimális számrendszer helyett használja a binárist, és megtervezte, hogyan lehet egy utasítássorozatot többször végrehajtatni.
Ada Lovelace valóban a számok varázslónője volt, mert sokkal többet látott a gép jövőjéből, mint bárki a korban, s világosan látta a matematikán kívüli lehetőségeket. Végül a kiegészített cikk megjelent a Taylors Scienetific Memoirsben 1843-ban. A cikket természetesen nem a saját neve alatt írta, hiszen akkoriban egy nő nem írhatott egy tudományos cikket vagy publikációt, hanem az A. A. L. monogramot használta. Nem lehet tudni mennyi volt Ada saját ötlete, s mennyi Babbage instrukciója, de az bizonyos, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy a gépet széles körben lehetne használni – olyasféleképpen, ahogyan ma a mesterséges intelligenciát kezeljük. Ada igazi kékharisnya lett, amely azokat nőket jellemezte, hogy műveltek és olvasottak voltak. Mivel akkoriban korlátozottak voltak a lehetőségeik, önképzőköröket szerveztek, ahová tudósokat hívtak meg és élénk társadalmi életet éltek. Anyja megpróbált beleszólni az életébe, de Ada már nem engedte, sőt visszautasította a próbálkozást.
Ada és a királyi udvar
Eközben persze élte a nemesek életét, s bálok forgatagában újabb híres személyiségeket ismert meg, sőt gyakorta megfordult a királyi udvarban is, ahol elsősorban a műszaki tudományok iránt érdeklődő Albert herceget bűvölte el tudásával, így viszont Viktória királynő is becsülte. Eleinte kissé féltékeny volt rá, viszont mikor megtudta, hogy három gyermekes anyuka, a féltékenysége elszállt.
Férje haladó szellemű volt, így támogatta felesége matematikai és tudományos érdeklődését, s széles körű társadalmi életet folytattak. Adát számos komoly probléma érdekelte, Babbage gépén kívül komoly fejtörést okozott neki a “háromtest-probléma”, amely a Föld-Hold-Nap egymásra hatását vizsgálta és komolyan foglalkozott a szerencsejátékok kutatásával is, olyan modellt szeretett volna kidolgozni, amely nyerő stratégiát biztosít számára.
Egszségügyi és egyéb problémák
Ada ugyanis nagyon szerette a lovakat. Egyrészt rendszeresen lovagolt – betegeskedése ellenére – másrészt rendszeresen fogadott a lovakra. Sokszor és megszállottan költött nagyon sok pénzt a lóversenyre, ami miatt többször el kellett zálogosítani családi ékszereit is, sőt végül el is adta őket. Édesanyja és férje nem tudta megakadályozni e szenvedélyének élvezetét, mert Babbage embereit használta a fogadásokra. Édesanyja és férje hiába küzdött ellene.
Sokféle betegséggel küzdött, komoly emésztési és légzési problémái voltak, s orvosai, elsősorban Dr. Lolock fájdalomcsillapítóként ópiumot szedettek vele, amely miatt azonban hangulatingadozásai és hallucinációi alakultak ki. A betegségek nagyon meggyötörték.
Harmincöt éves korában kiderült, hogy méhnyakrákja. Amikor megtudta, hogy halálos beteg a hit felé fordult és halálos ágyán, 1852. augusztus 30-án elárulta férjének, hogy házasságtörést követett el egy közeli barátjával, John Crossal, és elzálogosította a családi ékszereket. A férj azonnal megszakította vele a kapcsolatot. Közel két évig küzdött betegségével, s olykor olyan fájdalmai voltak, hogy a kor híres ápolónője, Florence Nightingale később azt állította: “nem élhetett volna ilyen sokáig, ha nem lett volna hatalmas élni akarása“.
Ada Lovelace – a számok varázslónője az égbe megy
Végül 1852. november 27-én hunyt el, talán nem is a rák vitte el, hanem a kezelésére kapott rengeteg érvágás. A legenda szerint utolsó óráiban Dickens mesélt a számok varázslónőjének. Harminchat évesen hunyt el, akárcsak az édesapja, aki halálos ágyán is őt emlegette “Ó, szegény drága gyermekem! – kedves Ada! Istenem, ha láthattam volna őt! Legyen rajta az áldásom.“
Emlékére programozási nyelvet neveztek el, ő található a Microsoft híres hologramján. A műszaki tudományokban 2009-től Ada Lovelace-napot tartanak minden év októberének második keddjén a műszaki és természettudományokban jeleskedő nők számára.
Ha tetszett a poszt – oszd meg!