Lady Godiva – nemes hölgy fehér lovon
A történet
Az angol történelem egyik legjellegzetesebb alakja, egy meztelenül lovagló nő. Lady Godiva vagy Godgyfu esetleg Godgifu (a régi angolos formában írva), aki egy 11. századi angolszász arisztokrata hölgy volt. A férje Leofric a kor egyik leghatalmasabb ura volt. (a kép: Edmund Blair Leighton: Lady Godiva – 1892)
A legenda szerint Godivát a nép szerette, mert nagyon könyörületes volt, s mindig segített a szegényeket, azonban férje nem mindig volt könyörületes. Az egyik évben különösen rossz volt a termés, a nép éhezett, ezért a jobbágyok Godivához fordultak segítségért a súlyos adóterhek miatt.
Leofric azonban nem engedett a feleségének, aki tovább könyörgött neki. Végül tréfásan azt kérte tőle, hogy elengedi az adókat, ha meztelenül belovagol Coventry piacterére, aztán visszatér. Lady Godiva komolyan vette a kérését, s némi gondolkodás után meg is valósította azt. Egy tavaszi reggelen Godiva levetkőzött és lóra ült, testét csak hosszú hajával takarta el, amikor két lovag (vagy két női lovas – változattól függően) kíséretében belovagolt a piactérre és áthaladt az egész városon. A nép, amely hallott a különös kérésről, a házaiba vonult, hogy szemeikkel ne sértsék meg, az őket segítő Godiva erényességét. A városban lakott egy szabó, akit Tamásnak hívtak, aki azonban nem tudott ellenállni a kíváncsiságnak, így felmászott a padlásra (vagy lyukat fúrt a falba – változattól függően), s onnan leste meg a meztelen hölgyet. Kíváncsiságáért azonban azonnal elveszítette a szeme világát vagy szörnyethalt (változattól függően). (a kép: John Collier: Lady Godiva – 1897)
Leofric-ot meghatotta a felesége áldozatkészsége, ezért elengedte az adókat és szabadságlevéllel erősítette meg a jobbágyok jogait.
A hálás nép évszázadok óta, évente ünnepséget rendez Godiva tiszteletére.
Mennyi lehet igaz a történetből?
Az igazság keresése
A történet első írásos említése 1235-ból származik, amikor Roger of Wendover a Flores Historiarum című művében idézi a történetet. Egy korábbi írásra hivatkozva, majd 1560-ban Richard Grafton ír róla a Flores Historiarumban Roger műve alapján. Az első szerző megbízhatónak tűnik a mai történészek szemében, így valószínűleg volt igazságalapja a történetnek.
A Godiva név árulkodó, hiszen azt jelenti ‘Isten ajándéka’ vagy ‘jó ajándék’, s Godiva (a források alapján) Anglia második leghatalmasabb családjának sarja volt. Apja valószínűleg Lincoln Thorold seriff volt, s 980 körül, esetleg néhány évvel később születhetett.
Lady Godiva a saját jogán is birtokolt földterületeket, amelyek között szerepelt Coventry is, amelyben az 1085-ös Doomsday Book alapján hatvankilenc család élt, vagyis nem volt igazán nagy település. Egyike volt azon nőknek a korszakban, akik saját jogukon birtokolhattak földeket, de persze még kicsit messze volt az idő, amikor nő ülhetett az angol trónon.
Az 1085-86-ban készült birtok- és vagyonösszeírás (Doomsday Book) megemlíti az akkor már évtizedek óta özvegy Godivát, mint volt Coventry urát, aki egyébként az egyetlen nő az egész összeírásban. Ha azonban Godiva volt a birtok tulajdonosa, nem kellett férjétől (és senki mástól) engedélyt kérnie az adócsökkentésre. Roger of Wendover a történetet 1057-re datálja (más források szerint 1045-ben volt), amikor még Leofric élt, s akkor lehetséges, hogy mégis kellett engedélyt kérnie…
Leofric korának egyik leghatalmasabb nemese volt, aki tényező volt a nagypolitikában is. 1017-ben kapott earl-i címet Nagy Knut angol királytól, akit hűségesen szolgált. Olyannyira, hogy Nagy Knut halála után (1035-ben) Nyúllábú Harold az ő támogatásával lett király, majd 1051-ben az ő közbelépésére maradt el a polgárháború Edward király és Godwin gróf között. Ő szintén egy nagyhatalmú család sarja volt. Az Anglo Saxon krónikája Leofricról szól “Nagyon bölcs volt minden ügyben, mind vallási, mind világi szempontból, ami az egész nemzet számára előnyös volt.”
Lady Godiva és férje
Leofric és Godiva egyébként nagyon hívő életet éltek, amelynek emlékét több adománylevél, apátság-alapítás őrzi. Többek között az 1043-ban Coventry-ben alapított bencés kolostor is (de ők alapították a stow-i kolostort, a spalidingi kolostort, valamint a Leominster, Chester, Wenlock, Worcester és Evesham városaiban alapított kolostorokat). A Coventry-ben épült kolostor olyan kiemelkedően gazdag (arany, ezüst és drágakő) díszítést kapott, amelyre a mai napig nincs példa Angliában. Feltehetően azért, mert a helyén már volt egy 1014-ben vagy 1016-ban dánok által elpusztított kolostor, s azt a pusztítást akarták (kár)pótolni. (a kép: John Clifton: Lady Godiva és Leofric earl)
A források szerint az 1016-os (más források szerint 1035-ös) Norfolkban történt házasságkötés után a párnak összesen kilenc gyermeke volt. Az is elképzelhető, hogy Godiva már özvegy volt, amikor Leofric feleségül vette (erre utal az Ely apátság történetét feldolgozó Liber Eliensis).
Leofric 1057 október 30-án (vagy augusztus 31-én esetleg szeptember 30-án) halt meg (az abban a korban rendkívül magasnak számító életkorban, 89 évesen), s Godiva gazdag földbirtokosként élhette tovább életét. Leofricnak legnagyobb fia, Ælfgar lett az utódja, ő örökölte a földeket és a címeket is, akinek egyik lánya Ealdgyth a walesi király felesége lett. Később a Godwineson családból származó II. Harold király felesége lett, így pár hónapig Anglia királynéja is volt, Godiva pedig a királyné nagymamája. A férj azonban nem sokáig volt uralkodó.
II. Harold a hastingsi csatában halt meg egy szemébe fúródott nyílvesszőtől 1066. október 14-én, s annyi seb borította, hogy még saját édesanyja is alig ismerte meg. Ealdgyth egy utószülött ikerpárnak adott életet 1066 decemberében, akikkel elmenekült Hódító Vilmos elöl.
Lady Godiva a földbirtokos
Az 1066-os összeírásban Godiva még szerepel, de az 1085-86-ban készültben a birtokai már más (a király) kezében vannak, így a két időpont között halhatott meg, egyes források szerint 1067-ben mások szerint 1075-ben. Ráadásul a nagyon kevés angolszász között van, akik birtokukat megőrizhették, így elképzelhető, hogy a férje (aki a hatalmas vagyona mellett országos hírű politikus és rendkívül bölcs ember volt) és Hódító Vilmos között korábban valamilyen egyezség volt ezzel kapcsolatban. Ezt valószínűsíti az is, hogy a 160.000 font ezüst értékű ingatlanvagyonát Hódító Vilmos örökölte.
Férjét Coventry-ben temették el, de Godiva esetében bizonytalan a helyszín, lehet Coventry, de lehetséges Evesham is.
Nagy Knut eléggé kegyetlen uralkodó volt, s könnyen elképzelhető, hogy az ő parancsára kellett megadóztatni a népet. Leofric kényszerűségből szinte teljesen leromboltatta Worcester városát (a király parancsára), amikor két adóbeszedőt meggyilkoltak. Később igyekezett e tettét jóvátenni, de a királlyal nem akart hadakozni.
Könnyen elképzelhető, hogy Godivát ilyesféle bírálat érte az egyház részéről a magas adók miatt, s egyfajta penitenciát, bűnbocsánat-kérést tartott a lovaglással.
Akkortájt a földesúri bűnbánat egyik jele volt, hogy egyszerű fehér alsóruhában végig vonultak a település főutcáján, amely egyfajta megszégyenülés volt, s kiválthatta a nép együttérzését illetve az isteni bűnbocsánatot is.
Lady Godiva, a majdnem szent
Ez azt jelentené, hogy Godiva alsóruházatban lovagolt végig a városon, amely azonban nem olyan ‘ütős’. Így kerülhetett be a meztelenség a történetbe. Ezt erősíti, hogy hosszú haj, mint ruházat és a Leselkedő Tamás (Peeping Tom) csak a 17. századtól került be a történetbe.
Godivát nem avatták szentté, de emiatt a történet miatt az adózók (vagy adóelkerülők :)) védőszentje lehetne. Ugyanakkor angolszász területen a mérnökök is a védőszentjüknek tekintik. Több helyen az egyetemek területén egy meztelen nő átlovaglásával ünnepelték. Van azonban egy női kortársa, aki hamar szentté vált, akinek a lánya később angol királyné lett.
Valóban van ünnepség, sőt körmenet Godiva tiszteletére Coventry városában, azonban ennek a hagyománynak a megteremtésére 1677 vagy 1678 május 31-én került sor. Néhány év kihagyással évente megrendezik, akár többszázezer fő látogatásával.
A művészetekben is számtalan alkalommal feldolgozták a történetet:
– az első ismert festészeti ábrázolása 1586-ból származik, amikor Adam van Noort festette meg, de talán Salvador Dali a leghíresebb festőművész, akit megihletett
– az irodalomban pl. Lord Alfred Tennyson a britek XIX. századbeli költője említendő, de Juhász Gyula is írt verset Lady Godiva címen
– a zenében Mascagni egy egész operát írt Isabeu címmel, amelynek kindulópontja Tennyson verse volt, de a Boney M is írt Lady Godiva című számot, sőt a Queen is említi a hölgyet, a Don’t Stop Me Now című slágerében
– több alkalommal filmesítették meg a történetet
Alakja gyakorta megjelenik ékszereken is, de a világ egyik legismertebb és talán legjobb (belga) csokoládéját is róla nevezték el. A meztelenül lovagló nő, erotikus és hálás téma. Persze a források szerint Godiva a lovagláskor már legalább 45, de inkább 60-70 éves lehetett …
