A szlovák Robin Hood – Juraj Janosik

Ahogyan Janosik zsivány lett

Juraj Janosik az egyik legnagyobb népi hős Szlovákiában, afféle szlovák Robin Hood. A leghíresebb szlovák betyár a nép körében legendává vált, s a népköltészettől a filmekig sok helyen találkozhatunk vele.

Trencsén vármegyében, Terhelyen született 1688. januárjában, s Thököly bujdosói között nőtt fel a falu környéki hegyi tanyákon,. Már tizennyolc évesen beállt II. Rákóczi Ferenc kuruc seregébe, ahol Winkler Vilmos gyalogezredében szolgált.

Amikor aztán 1708. augusztus 3-án a Trencsén melletti csatában a császári sereg legyőzte a kurucokat, ő is fogságba esett. Előbb kényszersorozással osztrák katona lett, később, 1710 őszétől, rabőrként szolgált a nagybiccsei várban, ahol megismerkedett az egyik fogollyal, Tomáš Uhorčík zsiványkapitánnyal. Amikor a szülei megváltották a katonai szolgálat alól, hazatért Trencsénbe, de nem bírta sokáig, mert amikor meghallotta, hogy a zsiványkapitány megszökött a börtönből, ő is elszökött otthonról és beállt a szökött zsivány bandájába.

Ez 1711-ben volt, s szeptember 29-én, Mihály napján letette a zsiványesküt is. Sokféle dologgal foglalkoztak, többek között lovakat csempésztek Lengyelországból. Ténykedésük elsősorban a mai Szlovákia, Lengyelország és Morvaország területére terjedt ki.

Fogságban

Hamarosan a zsiványok kapitánya lett, de nem vezérkedhetett sokáig, mert 1712 őszén elfogták, s egy ideig a hrachovoi kastélyban tartották fogva, ahonnan aztán valamilyen okból szabadon engedték. Nem sokkal később azonban, 1713 tavaszán, egy Uhorčík által (Martin Mravec néven) vezetett kocsmában a liptói pandúrok elfogták és börtönbe vetették.

A tárgyalására 1713. március 16-án és 17-én került sor. A kínzásokkal megszakított kihallgatás után a fosztogatás és a kuruc múlt miatt halálra ítélték, s 1713. március 17-én (vagy 18-án) Liptószentmiklóson kivégezték. Egyes források szerint felakasztották, mások szerint azonban brutális kivégzése volt, amelyet a rablóbandák vezéreinek tartottak fenn. E szerint egy horoggal átszúrták a bal oldalát és az akasztófára akasztották meghalni. Egy legenda szerint alkut ajánlottak neki, de ő maga ugrott a horogra, miközben azt kiáltotta “Ha megsütöttél, akkor te is egyél meg!”

Rövid élete és rövid zsiványkodása alatt is sok rablást követett el, s brutális kivégzése is a “különösen veszélyes egyén”jelzőt mutatta.

Persze ez még nem tette volna népi hőssé, hiszen számos más zsivány is élt és “dolgozott” a korban.

Ő azonban megtestesítette az ideális férfit, aki ravasz és ügyes, ugyanakkor jóképű is volt. Mindezek mellett nagyon erős volt, amelyet főként a varázslatoknak köszönhetett. A ‘tündérektől’ kapott speciális öv, fehér ing és varkorcsokba font hajának ereje jól jött akkor is, amikor megküzdött a kapitányi címért az addigi kapitánnyal, Uhorčíkkal.

A sikeres párbaj után a környék legnépszerűbb zsiványbandájának a feje lett, aki embereit sikeresen vezette a gazdag földesurak és kereskedők ellen. Mivel sokgyerekes, szegény családban nőtt fel, a rablott pénz és tárgyak egy részét mindig szétosztotta a szegények között.

Csapata rendkívül lovagias volt, soha nem ölték meg a kiraboltakat, sőt egy ízben egy megsérült papon még segítettek is.

Juraj Janosik, az ember

Az életfilozófiáját jól mutatja a következő történet:

Egyik nap vásár volt Liptovský sv. Jánban, ahol egy szegény földműves két ökrét akarta eladni. Amikor ezt meghallotta a falu mészárosa, felajánlotta, hogy megveszi, majd az adásvétel után áldomást ittak. A kocsmáros azonban nem akarta elfogadni a pénzt, mondván hamis.

A földműves teljesen kétségbeesett, de mindezt hallotta egy ismeretlen álarcos ember, aki történetesen Janosik volt. Éjjel küldött egy levelet a mészárosnak, hogy ha nem adja vissza a földműves ökreit, ő maga megy értük.

A mészáros ijedtében szaladt a bíróhoz, s erős őrséget kért a házához, amelyet meg is kapott, lévén már régen el akarták kapni Janosikot. Másnap egy hintó állt meg a mészáros háza előtt, amelyből egy elegáns idegen szállt ki. “Esterházy gróf küldött. Lakodalom lesz a héten, azt hallottam, önnek vannak a legszebb ökrei a környéken.” – mondta, s a mészáros már terelte be is a házba.

Amikor aztán kettesben maradtak, az idegen pisztolyt vett elő, s parancsba adta, hogy a mészáros utasítsa a szolgáit, hogy vigyék vissza az ökröket a földművesnek, ő pedig az összes pénzét kéri. A kocsmárosnak esélye sem volt, hiszen az idegen Janosik volt.

Ilyen történetek miatt alakult ki a halála után fél évszázaddal a kultusza, mint a dac, az erő és az emberi igazságtalanság elleni ellenállás jelképe.