DJP-blog

A legnagyobb orosz cárnő – Nagy Katalin

A legnagyobb orosz cárnő – Nagy Katalin

Nagy Katalin trónra kerülése

Nagy Katalin, aki porosz hercegnőként és Zsófiaként született, alig múlt 33 éves, amikor férjét letaszította a trónról és 1762 júliusában ő maga lépett a helyére, persze szigorúan régensként – legalábbis egy ideig.

Egyébként az államcsíny előtt néhány hónappal, 1762. április 11-én fia született, akit Alekszej Grigorjevics Brobrinszkijnak nevezett el. Persze nem a cár fia volt, hanem Katalin szeretője, Grigorij Orlov volt az apa..

Péter halála után még egy probléma akadt, VI. Iván, aki pár hónapos csecsemőkori uralkodás után került a börtönbe, s a királyi származása fenyegette Katalin trónját. Az őrült és alig 23 éves fiatalember azonban hamarosan elhunyt, rejtélyes körülmények között meggyilkolták.

1773-ban egy Jemeljan Ivanovics Pugacsov nevű férfi azt kezdte híresztelni, hogy ő a cárnő elhunyt férje, komoly támogatókat szerzett és jelentős területeket foglalt el. Ekkor Katalin gyorsan lépett. Komoly sereget gyűjtött össze és elfogatta az ál-Pétert, majd fémketrecbe zárta, hogy mindenki láthassa. Miután mindenki megnézhette, 1775 januárjában lefejezték és felnégyelték.

A kegyetlenkedés és gyilkosságok mellett azonban mással is foglalkozott: a személyes ízlését tükrözte az Ermitázs és a Borostyánszoba is, amelyeket ő hozott létre személyes gyűjteményként.

Támogatta a tudományok fejlődését és maga is példát mutatott, hiszen 1762-ben beadatta magának és fiának, Pálnak a himlő elleni oltást egy Thomas Dimsdale nevű orvos segítségével. Ez akkortájt még veszélyes művelet volt, hiszen a beoltottak 2-3 százaléka elhunyt, amelyre jó példa volt III. György angol király legkisebb gyermekeinek, Octavius és Alfréd hercegek halála.

A művészet és kultúra támogatása

Az ország sokat fejlődött uralkodása alatt, hiszen pártfogolta a művészeteket és oktatást, de a felvilágosodás hullámai mellett mindenütt jelen volt a cenzúra is.

Komoly műgyűjteménye volt, amelynek alapjait egy II. Frigyestől megvásárolt gyűjtemény alapozta meg, amelyben mint utólag kiderült, volt 13 felbecsülhetetlen értékű Rembrandt is. Az általa nagyra becsült Voltaire könyvtárát, a filozófus halála után megvásárolta az örökösöktől.

Nagy Katalin szigorú napirendet tartott, s a hosszú évek alatt egyedül az változott, hogy az ébredés ideje hajnali öt óra helyett szépen átcsúszott reggel hat órára.

A szeretők

Uralkodása alatt számos szeretője volt, akiket bőségesen megjutalmazott tevékenységükért, s a szeretők között akadt nő is. Leghíresebb szeretője Grigorij Alekszandrovics Patyomkin (a fenti képen a cárnővel) volt, aki a szeretői státuszának elmúlása után segített neki újabb szeretőket szerezni. Elsőrendű szempont a jó megjelenés és az intelligencia volt.

Szeretői gyakran sokkal fiatalabbak voltak, mint ő, például Platon Zubov herceg közel negyven évvel később született, mint a cárnő. Azért volt szüksége sok szeretőre, mert ahogyan egyszer megfogalmazta „Az a baj, hogy a szívem utál egy órát is szeretet nélkül maradni.”

Egyik korábbi szeretőjét, Poniatowski Szaniszló Ágostot, 1763-ban a lengyel trónra ültette, majd 1795-ben a poroszokkal és osztrákokkal felosztotta Lengyelországot, így elvette tőle a koronát. A férfiak mellett leszbikus viszonyt folytatott egyik bizalmasával és legjobb barátnőjével, Jekatyarina Daskovával.

Egyes hírek szerint Patyomkinnak a felesége is lett, de ez nem volt veszélyes a koronára, hiszen ha így is történt, akkor is morganatikus házasság volt, vagyis az uralkodás szempontjából törvénytelen.

A gyerekek és unokák

Szabadidejében gyakran kertészkedett, érdekelte mind a kínai, mind az angol kertészet, valamint szívesen írogatott. A vígjátékoktól az emlékiratokig sok mindent írt, többek között a gyermeknevelésről is. Ennek okán megalapította a Szmolnij Intézetet a nemeslányok számára, amely első állami finanszírozású női felsőoktatási intézmény volt egész Európában.

Előrelátó volt, s amikor 1777-ben Pálnak fia született, a cárnő hamar eltervezte, hogy a csecsemő Sándort teszi meg örökösévé a felnőtt fia helyett – aztán persze nem így történt

Életének talán legnagyobb csalódása volt, amikor Alexandra Pavlovna nevű legkedvesebb unokáját szerette volna férjhez adni IV. Gusztáv svéd királyhoz, de a svéd udvar mereven elzárkózott attól, hogy a nagyhercegnő férjhez menetele után is az ortodox hitben maradhasson. Így végül a házasság kútba esett, de néhány év múlva a nagyhercegnő József magyar nádor, osztrák főherceg felesége lett. Sajnos azonban első gyermeke születése után nem sokkal elhunyt, ahogyan a megszületett kislánya is.

Nagy Katalin halála

1796. november 16-án szokása szerint korán kelt és elkortyolgatta a kávéját, majd hozzákezdett a szokásos dokumentumok áttekintéséhez. Kilenc óra után azonban a földön fekve találtak rá eszméletlenül, elkékült arccal az öltözőszobájában, gyenge pulzussal és akadozó légzéssel. Hamarosan kómába esett, majd harminchat órányi haldoklás után, 1796. november 17-én elhunyt. A halálával kapcsolatban egyébként is sok mendemonda van.

Haldoklása alatt a hírek szerint, Pál módszeresen átkutatta a személyes holmijait és megsemmisítette a végrendeletét, amely szerint az örököse, Sándor nevű unokája lett volna.

Halála után aranykoronát kapott és ezüst brokát ruhába öltöztették, koporsóját pedig arany szövettel díszítették. A temetés helyett azonban hat hétre kiállították a holttestét a palotában, s ahogyan ott feküdt az emberek elbúcsúzhattak a már oszladozó holttestétől. A boncolása után kiderült, hogy halálát egy agyvérzés okozta.

Halála után Pál lett a cár, de alig öt év múlva meggyilkolták, így Katalin óhajának megfelelően, Sándor került a trónra. Az az I. Sándor, aki aztán Viktória királynő keresztapja, sőt névadója lett, hiszen az angol királynő eredetileg Viktória Alexandrina volt – a cár tiszteletére lett Alexandrina.

Élete az alattvalói és az utókor számára sok misztikummal van teli és számos hihetetlen történetet találtak ki vele kapcsolatban. Egyesek szerint egy lóval való közösülés során hunyt el, mások szerint a fodrászát egy ketrecben tartotta, hogy titokban tartsa, hogy parókát visel, s azt is híresztelték, hogy naponta legalább hatszor volt intim kapcsolata. Bár ez utóbbi akár igaz is lehetne, a többi biztosan kitaláció. Az viszont igaz, hogy az orosz hagyományoknak megfelelve, főállású lábcsiklandozókat alkalmazott.

Az mindenesetre tény, hogy a legnagyobb hatású cárnő volt Oroszország történetében.

   Források – djp

 

Kapcsolódó posztok

Nagy Katalin – a porosz hercegnő, aki cárnő akart lenni

Patyomkin, Nagy Katalin szeretője – aki titokban a cárnő férje lett

A magyar nádor felesége, akinek a piros-fehér-zöld zászlót köszönhetjük

Octavius herceg – akinek halála miatt III. György megőrült

III. György, az őrült király, aki elültette a marhasültet

120 éve halt meg Viktória királynő

 

 

 

Exit mobile version