Amikor XIV. Lajos hátsó fertályára figyelt az egész udvar, sőt ország

Amikor XIV. Lajos hátsó fertálya volt  a téma az egész udvarban, sőt országban

XIV. Lajos hátsó fertálya kellemetlen helyzetbe kerül

A Napkirály hatalmától talán csak a hiúsága volt nagyobb, de volt olyan helyzet, amikor ez is veszélybe került.

A leghíresebb francia király, aki egyébként a leghosszabb ideig is uralkodott Franciaországban, egyaránt ismert a szeretői hadáról és a Versailles-palota építéséről. Alig öt évesen került a francia trónra és 72 éven keresztül uralkodott 1715-ös haláláig.

A Napkirály szeretett élni és szeretett volna egészségesen élni, amelynek abban a korban része volt a beöntés is. Akkortájt sokan azt hitték, hogy a szervezet számára jótékony hatással bír a gyakori vastagbéltisztítás, de a Napkirály kicsit talán túlzásba vitte. Élete során több ezer beöntést kapott, s az erre használt víz gyakran színes és illatos volt, a legtöbb alkalommal rózsa vagy angyalgyökér illatú.

1686 februárjában a 48 éves király azonban komoly megpróbáltatás előtt állt, amikor egy fájdalmas és kínos problémával kellett szembenéznie. Egy tályog alakult ki a végbélnyílása közelében, egy anális sipoly, amely igen kellemetlen volt.

Az előkészületek

Ez a fajta elváltozás minden bizonnyal a túlságosan gyakori beöntésnek volt köszönhető, hiszen a bevezetett fecskendők sterilitása eléggé kétes lehetett. Az udvarban először nagyon finoman “combdaganat”-ként emlegettték a problémát, majd a király egyre ritkábban ült a lovára. (a képen ‘A fecskendős ember’ ismeretlen festő műve)

Az orvosok és sebészek között igazi vita alakult ki, s eleinte az orvosok győztek, de borogatásaik nem voltak hatékonyak. Őszre már igazi közügy lett a király betegsége, így Antoine Daquin orvos csapata fokozatosan átadta helyét Charles-François Félix de Tassy sebész csapatának. A sebészek végül meggyőzték a királyt, hogy egy néhány perces fájdalommal járó metszés segíthetne a probléma megoldásán.

Mielőtt azonban a nagy műveletre sor került, a sebész számos emberen végzett kísérletet a várható hatásokat vizsgálva. Ők a versailles-i kórház páciensei voltak, s többen belehaltak a műtétekbe. Végül sikerült a nagy beavatkozás technikáját elsajátítani, így sor kerülhetett a nagy “műveletre”

XIV. Lajos hátsó fertálya

1686. november 18-án reggel 7 órakor kezdődött a “nagy hadművelet” az uralkodó szobájában. A király ágya mellett volt az első sebész (Charles-François Félix de Tassy egy ismeretlen alkotótól) és az első orvos is számos asszisztens kíséretében. Ennek ellenére a beavatkozás a legnagyobb titokban történt, még a Dauphin sem kapott róla tájékoztatást. A műtét politikai szempontból is nagyon kényes volt, hiszen a Napkirály nem engedhette meg, hogy gyengének lássák.

Alátámasztották a hasát és felemelték a fenekét, majd a lábait széthúzva hozzákezdtek a művelethez. Érzéstelenítőként talán az imát és a bort emlegethették. A résztvevők teljes titokban tartották a részleteket, de XIV. Lajos hátsó fertálya kezelés alá került, s a művelet után a király állítólag annyit mondott: “Megtörtént? Fejezd be és ne úgy kezelj, mint egy királyt. Úgy akarok gyógyulni, mintha egy paraszt lennék.”

A sebész legalább két metszést ejtett 1686 novemberében, de csak 1687 januárjára volt érzékelhető az igazi gyógyulás. De a műtét sikeres volt, amely egyszerre volt orvosi siker és médiasiker, amelyet Versailles ki is használt. Az Ancime Regime történetében még sohasem volt ekkora hírverés egy uralkodó gyógyulásánál.

A király boldogsága földönkívüli volt és hálaadó szentmisék és ünnepségek százait tartották a gyógyulása tiszteletére. Ennek az áldozata lett végül az udvari zenésze Lully, aki egy szerencsétlen baleset folytán és a saját hiúsága és butasága miatt hunyt el … de az egy másik történet.

Források – djp