Hadik András – a leghíresebb magyar huszár
Hadik András gyermekkora
Az esztergomi (vagy csallóközi?) születésű, kisnemesi származású magyar katona, a Habsburg-birodalom legmagasabb katonai posztjára jutott. Édesapja, Hadik Mihály katonatiszt volt, aki végigharcolta a spanyol örökösödési háborút, s közben 1709-ben kapitánnyá léptették elő. Katonai eredményeit és hűségét ismerte el III. Károly nemesi oklevéllel. A luxemburgi származású Franciska Haryt vette feleségül, s egyetlen fiúk született, András, aki pap akart lenni és a tudománynak szentelte életét.
Először a kőszegi jezsuita gimnáziumban majd a kassai jezsuita szemináriumban tanult. Végül apja kérésének engedve mégis katonatiszt lett. 1730-ban abbahagyta az iskolát, s visszatért Kőszegre, ahol előbb jogi tanulmányokat folytatott, majd jelentkezett a Zala megyei Lentiben állomásozó báró Dessewfy István huszárezredénél, aki felfogadta zászlósnak, apja érdemeire való tekintettel.
Az 1711. október 16-án született kisnemes így 22 évesen állt be a Dessewffy-huszárezredbe. A tűzkeresztségen hamar túlesett, hiszen hamarosan kitört a lengyel örökösödési háború, ahol részt vett a Rajta mentén hadműveletekben. Részt vett Phillippsburg ostrománál 1734-ben, s olyan sikeresen, hogy hamarosan (1734 októberében) már kapitány lett. 1736-ban a törökellenes háborúban vett részt, ő maga sikerrel, de az osztrák sereg sikertelenül. Nem félt véleményét megfogalmazni, így a vesztes grockai csata előtt figyelmeztette a főparancsnokot a török támadás veszélyére. Észrevételeit nem fogadták meg, így 1739. július 23-án súlyos vereséget szenvedtek.
III. Károly halála után üres államkincstár, demoralizálódott hadsereg és elszegényedett adózók fogadták a trónra lépő Mária Teréziát, aki 23 éves lányként, nehezen tudta magát elfogadtatni, mint uralkodó.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy Hadik ugyanúgy élt és ugyanazt ette, mint katonái, akkor talán érthető katonái miért rajongtak érte, s azt is, miért lehetett nehéz dolga a grófkisasszonynak.
Hadik hadicsínyei
Hadik még ebben a vészterhes korban is igazi úr tudott maradni, hiszen Bergen Op Zoom ostrománál a várat védő De Blet kapitány súlyosan megtegedett, s kérést intézett hozzá, hogy engedje az ostromgyűrűn keresztül a feleségét hozzá. A magyar parancsnok az asszonynak Antewerpentől a várig katonai kíséretet nyújtott, s vezetőnek egy franciául jól beszélő altisztet küldött.
Nem véletlen, hogy 1744-ben már ezredes (a birodalmi hadsereg legfiatalabb ezredese), 1747-ben már tábornok lett. A következő évben egy ellenséges szállítmány elfogásával tüntette ki magát.
1750-ben Erdélybe vezényelték, ahol bejárta a hágókat és pontos feljegyzéseket készített a vidékről, amely foglaltosságot igazi kikapcsolódásnak tekintette. Közben a hadászattal is foglalkozott, hiszen 1753-ban az ő tervei szerint kezdték meg foglalkoztatási és gyakorlatoztatási terveket a gyakorlótáborokban.
Az osztrák örökösödési háború veresége után nyolc évvel, a hétéves háború kezdetén altábornagyi kinevezését is megkapta, s egyben hadosztályparancsnok lett Nádasdy Ferenc seregében.
1757. szeptember 5-én elfoglalta Bautzen városát a szász őrgrófságban, s ezzel kettészakította a porosz hadsereget. Emiatt Nagy Frigyes a főhadiszállását Weimar és Erfurt környékére helyezte át, viszont Berlin szinte védtelen maradt.
Nagy Frigyes bosszúja
A király még attól sem riadt vissza, hogy az akkori nemzetközi jogot felrúgja, hiszen bár Teplitz fürdőjében mindkét harcoló fél tisztjei bántalanul gyógyulhattak, ő rátört Hadik szállására. Pechjére azonban Hadik aznap reggel már távozott.
Persze ő sem panaszkodhatott, mert a berlini kaland eredményeképpen megkapta a Mária Terézia Rend nagykeresztjét, majd 1758-ban lovassági tábornokká léptették elő. 1760-ban ő lett a birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére, majd a sziléziai hadsereg főparancsnoka.
1764. június 17-én Erdély katonai parancsnoka lett, aki alaposan megismerkedett Erdély történelmével, közigazgatásával és megszervezte az ott állomásozó katonaságot. Néhány év múlva Galícia és Lodoméria katonai parancsnokává nevezték ki hasonló feladattal. 1774-ben már tábornagyi rangot kapott, s a hadügyeket irányító Udvari Tanács elnöke lett.
A hétéves háború után az Örökös tartományok grófja lett, 1777-ben pedig birodalmi gróf.
Az idős Hadik
A haditanács elnökeként bécsi lakásukon zenekedvelő felesége gyakran rendezett zeneestélyeket, amelyeken több alkalommal részt vett Mozart is, aki igen jó véleménnyel volt Hadikról akár műveltség, akár modor tekintetében.
“„Semmi nyoma nincs benne annak a dölyfösségnek, a művészek és a művészetek lebecsülésének, ami az osztrák tábornokok és főurak nagy részét oly szomorúan jellemzi és ellenszenvessé teszi. Művelt, finom érzésű ember, aki mindenkinek megadja a tiszteletet. Nála származás, rang nem számít. Mindenkit megbecsül, aki arra érdemes. Hogy valaki gróf vagy herceg, az nála semmit nem számít jellem, tudás és tehetség nélkül.”
„Egy 78 éves férfi, aki 57 éve hűségesen és becsülettel szolgál, és nincs mit önmagának a szemére vetnie, nem tudja már sokáig elviselni a sors ilyen csapásait.” – mondta, bár a halálban is legyőzte az uralkodóját, hiszen 20 nappal túlélte a császárt, 1790. március 12-én hunyt el.
A szerepének jelentőségét mutatja, hogy Mária Terézia bécsi lovasszobrának mellékalakjai között is megtalálhatjuk, s a Burg külső várkapujának tetején a birodalom 400 éves fennállását megörökítő pantheonban a hadvezérek között egyedüli magyarként szerepel. Méltán említhető együtt Isten bajnokával, Hunyadi Jánossal.
