Alexandre Dumas (pere)

Dumas születése

Verne egyik nagyon jó barátja, támogatója és első felfedezője, az idősebb Alexander Dumas, a XIX. század francia irodalmának egyik legismertebb alakja, akinek regényei változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek.

Nagyapja Antoine-Alexandre Davy de la Pailleterie márki Haiti (akkor Saint Domingue) szigetén szolgált, amikor megismerte Marie-Césette Dumas-t, aki egy fekete rabszolganő volt. Az asszony egy fiút szült neki, Thomas-Alexandre-t, majd nem sokkal később meghalt. Az apa ekkor hazatért Franciaországba. Thomas-Alexandre 1786-ban belépett a hadseregbe, s mivel félvér volt, felvette anyja nevét, hogy az arisztrokrata család híre ne szenvedjen csorbát. Tehetséges katona volt, s 31 évesen már tábornok lett.

Feleségül vette Marie-Louise Elisabeth Laboure-t és hamarosan megszületett fiuk 1802. július 24-én Villers-Cotterets-ben, Alexandre Dumas.

Dumas alig négyéves volt, amikor apja meghalt, s édesanyjával nagy szegénységben éltek. Taníttatni nem tudták, de minden elolvasott ami a keze ügyébe került. Apja (és nagyapja) kapcsolataira építve húszévesen Párizsba került és jogásznak tanult, majd szép kézirása miatt előbb az orleansi herceg, majd a Lajos Fülöp (aki ugyanaz volt csak már királyként) titkára lett.

1824-ben törvénytelen fia született Marie-Catherine Labay női szabótól, aki később szintén világhírű író lett, ifjabb Alexandre Dumas.

Első komolyabb sikerét 1829-ben aratta a III. Henrik udvara című drámájával.

A sikeres színdarabok után a regényírás felé fordult, s 1838-tól már inkább ezzel keresi a kenyerét. Ekkortájt nagy divatja volt a folytasásos regényeknek. Első regényét egyik színdarabjából írta újra. Az első időkben leginkább a híres, hírhedt bűneseteket örökítette meg regényeiben, ekkor írt a Borgia család tetteiről is. Szerepet vállalt barátja Griser vívómester regényének megírásában, amely miatt hosszú évekig (I. Miklós cár haláláig) ki volt tiltva Oroszországból.

1840-ben feleségül vette egy Ida Ferrier nevű színésznőt, de legalább három törvénytelen gyermek apja volt különböző nőktől.

jules_verne_aged_25.jpgDumas élete

1851-ben (Lajos-Fülöp elűzése után) száműzetésbe vonult, Belgiumban, Oroszországban, Angliában élt. 1860-ban csatlakozott Garibaldihoz, s rész vett néhány csatában is, majd hazatért. Ekkor találkozott egy fiatal, kezdő íróval, akit úgy hívtak Jules Gabriel Verne.

Azok közé tartozott tehát, akik már írói pályája elején ismerték Vernét, a s egyike volt legfőbb támogatóinak. Biztatta a kezdő írót, s ahogyan tudta segítette. Verne többször is járt Dumas “házában” (a Montecristo-palotában), s néhány művét be is mutatták Dumas színházában. Első komolyabb sikerei után Dumas büszke volt “tanítványára” s barátjára.

Írásaiból hatalmas vagyont szerzett, de az lassanként el is úszott, s halálakor majdnem olyan szegény volt, mint amikor húszévesen Párizsba érkezett.

Fia, a szintén világhírű író, ifj. Alexandre Dumas szerint utolsó beszélgetésükkor két Napóleon-aranyat talált apja fiókjába, aki derűsen csak ennyit mondott:

“Látod, ennyivel kezdtem, ennyivel végzem. Ami közte volt, az az élet, a hír, a szerelem, a kaland, a megnyugvás, minden ami szép, és ami nem szép, de az egész nagyon jó volt.”

1870. december 5-én agyvérzésben halt meg Puys-ban.

Hagyatéka

Nagyon sok művét társ-szerzőkkel írta, akiket tisztességesen megfizetett, s a címlapokon megjelentette a nevüket is. Közel 250 regényét 73 munkatárs segítségével írta meg. Közülük a leghíresebb Auguste Maquet volt, aki leghíresebb regényeiben is “bedolgozott”, nem is keveset. Regényei elsősorban történelmi témájú kalandregények voltak, amelyekben gyakran kissé felületesen ábrázolta a szereplőket, de ennek ellenére vitathatatlanul a világirodalom klasszikusai közé tartozik.

Dumas legismertebb művét a Monte Cristo grófját Verne a Sándor Mátyás című regényében dolgozta át, de ezt a feldolgozást soha nem tagadta, s a regényt az akkor már halott Dumasnak ajánlotta.

Szerette a magyar költészetet is, s Jókai Mór nyersfordítása alapján franciára fordította a “Szózat”-ot.

Ismertebb művei:

  • Monte Cristo grófja
  • A három testőr
  • Húsz év múlva
  • Egy orvos emlékiratai
  • A fekete tulipán

Források

Ha tetszett a poszt – oszd meg!

 djp

 

Hogy tetszett a poszt?

Kattins a megfelelő csillagra!

Vélemény, hozzászólás?